Kovács András Ferenc: Requiem tzimbalomra
A cimbalom, mint tudjuk, nemcsak népi hangszer (amely egyébként szépen másodvirágzott a 20. században), de egyben Csokonai bece- vagy gúnyneve is volt diáksága alatt. Nyilván azért, mert elég volt megpöccinteni, és máris szálltak belőle a csodás hangok, hangzatok. Kovács András Ferenc csokonaizik, örömzenél, mert hát Csokonai, az nálunk egyben Mozart is, a hasonló kor, hasonló szellem és egy (bár kétséges) Varázsfuvola-fordítás miatt. Csodás semmiségek, csodás mélységek. Játékok. Mondok két sort: „Emlőcske kigyla berzle / Bükös bölök borágkő.” Ki boldogabb Vitéznél?
Magvető Kiadó, 2019
A kötet az Artisjus Irodalmi Nagydíj nyertese.
Kapcsolódó
Kovács András Ferenc az Artisjus Irodalmi Nagydíj kitüntetettje
Requiem Tzimbalomra című verskötetéért Kovács András Ferenc nyerte el nagydíjat, mellette Cselényi Béla, Kováts Judit, Szajbély Mihály és Mártonffy Marcell vehet át elismerést a március 2-i díjátadó ünnepségen.
Cosmos – Shani Diluka (Fotó/Forrás: Warner)
Cosmos – Shani Diluka
A borító azt írja, hogy Beethoven Holdfény-szonátája van a lemezen, ehhez képest az egész úgy kezdődik, hogy peng-peng-peng. Indiai szitárzene. Aztán a vad szitározás után jönnek a szelíd hangzatok, ez már tényleg a Holdfény, hagyományos zongorán játssza egy hagyományos zongorista, az indiai Shani Diluka. A tétel végén (vagy a következő elején) újra peng-peng-peng, és az ember nem is tudja, mit csináljon. Ontsa a krokodilkönnyeket, hogy ma már zongorázni nem elég, ha valaki föl akarja hívni magára a figyelmet, akkor teleszitároztatja Beethovent, vagy szökelljen az égig: Beethoven Indiában is Beethoven. Vagy legalább valami hasonló.
Warner, 2020
A lemez a Spotify-on.
Csabai László: A vidék lelke
Szeretünk úgy gondolni a keleti országszélekre, mint valami irodalomtól elhagyott vidékre, de csak butaságból. Nyíregyházán született Krúdy Gyula, és odavalósi Csabai László, aki most hármasával összefüggő novellákban mutatja meg, hogy még mindig van anyag olyan, régen feldolgozottnak hitt történetekben is, amelyekben téeszesítenek meg oroszok viszik az embereket málenkij robotra. Hogy hol élünk, az leginkább attól függ, hogy hol éltünk, hogy visszük mindazt magunkkal, amit átéltek az előttünk élő boldogtalanok. Hogy mindez mikor fog egyszer megtörni, mikor halványodik a bánat emléke, mikor kell már csak az örömöt cipelnie egy generációnak, az egyelőre nem látható. De lehet, hogy az már nem is irodalom lesz, csak élet.
Magvető Kiadó 2019
A szerző az idei Mészöly-díj nyertese.
Kapcsolódó
Csabai László kapta az idei Mészöly Miklós-díjat
Csabai László író kapta az idei Mészöly Miklós-díjat, amelyet pénteken adtak át a névadó szülővárosában, Szekszárdon.
Beethoven: Hármasverseny
Többnyire meg vagyunk nyugodva abban a tévhitben, hogy az előadó tudja legjobban, mit is csinált, mennyit sikerült megvalósítania abból, amire készült. De itt van ez a klasszikusnak számító lemez, Berlinben vették föl 1969-ben. Richter – Ojsztrah – Rosztropovics. A zongorista Szvjatoszlav Richter el volt keseredve miatta: béna felvétel lett, pedig nem voltak messze a céltól, de ahelyett, hogy még egyszer fölvették volna, mentek fotózkodni a hiú karmester, Herbert von Karajan miatt. Igaz, ami igaz, a három orosz szólista tényleg elég bávatagon vigyorog a képen, míg Karajan drámai szomorúsággal mered maga elé. Lehet, hogy Richter tudja jobban, bennük volt egy még szenzációsabb előadás, de azért nincs mit szégyellni rajta ma sem.
Warner Classics
hírlevél
