Jeffrey Archer: Nézz félre!

• General Press, Megjelenés: 2022. április 25.

Jelenleg ez a legfrissebb Archer-regény, de nem sokáig, júniusban jön a következő, mármint Angliában. De akármilyen megdöbbentően termékeny és tehetséges krimiszerző Jeffrey Archer, nem tud annyira érdekeseket írni, mint amilyen az élete. Volt sportoló, művészeti szervező, galériatulajdonos (egy időben neki volt a világon a legnagyobb Warhol-gyűjteménye, aztán egy napon eladta az egészet), képviselő, majdnem London polgármestere, báró (most is az), börtöntöltelék. Írni csak azért kezdett, mert nem volt jobb ötlete arra, hogyan kerülje el az anyagi csődöt. Elkerülte, már jóval 320 millió fölötti példányban adták el a könyveit. Akármi is a múltja és a jövője – ehhez ért.

Jeffrey Archer: Nézz félre! (Fotó/Forrás: Líra Zrt.)

Kobajasi Kenicsiró és a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara

• május 10., 11. 19:30 Zeneakadémia

Valamikor réges-régen a Három kívánság című műsorban az egyik gyereknek az volt a vágya, hogy szeretne szimfonikus zenekart vezényelni. A kívánság teljesült, hiszen erről szólt a műsor, vezényelhette az Állami Hangversenyzenekart egy próbán, épp Kobajasi volt a zeneigazgató, átadta a pálcát. Sok értelmes dolog nem sült ki az akcióból, csak Dévényi Tibor biztatta a fiúcskát: nyugodtan csináld, amit akarsz, Kobajasi bácsi szereti a gyerekeket. Eltelt néhány évtized, és kiderült, hogy Kobajasi bácsi tényleg szereti a gyerekeket, két estén át a Zeneakadémia növendékzenekarát fogja irányítani Beethoven-ügyben.

Kobajasi Kenicsiró (Fotó/Forrás: Fazekas István / Zeneakadémia)

Vivaldi: Stabat Mater

• Erato, 2022

Jakub Józef Orliński… Ja igen, az a srác, aki nemcsak kontratenor, de breaktáncos is, néha azzal dobja föl a reneszánsz zenei esteket, hogy kézen átfordul, helikopterezik, meg amit szokás a földön fekve. Nyilván ezeket a képességeit hanglemezen nehezebb érvényesíteni, így inkább csak énekel. Vivaldit, akiről még mindig nem köztudomású, hogy nemcsak ötszázszor írta meg ugyanazt a versenyművet, de elég jelentős vokális életművet is hagyott maga után. Táncolni nehéz rá, de hallgatni érdemes. 

Vivaldi: Stabat Mater (Fotó/Forrás: Erato)

Az istenek alkonya

• május 13., 15., 19., 22., 25. 29. 17:00 Magyar Állami Operaház

Újra lehet operába járni. Vagyis ez már egy kis elcsúszás, hiszen eddig is lehetett operába járni, csak épp nem az OPERÁ-ba, de ennek fényében az már kaland, hogy vajon a ház maga megfelelően tudja-e képviselni a műfajt. Máshonnét nézve, vajon elég nagy és elég wagneriánus-e ahhoz a város vagy az ország, hogy két hónapon belül két Istenek alkonyát is látni és hallani akarjon? Ne feledjük: ez olyan darab, hogy az ember bemegy a szép délutáni napsütésben, és az éjszaka közepén még mindig ugyanazt az operát játsszák.

Az istenek alkonya - plakát (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)

Fejléckép: Jakub Józef Orliński (fotó: Roberto Serra / Getty Images Hungary)