Plusz

Festmények alapján akár agybetegségek is diagnosztizálhatóak

2017.02.04. 14:05
Ajánlom
Egy kutatás szerint az ecsetvonások neurodegeneratív rendellenességek jeleit is kimutathatják, még azelőtt hogy azokat diagnosztizálták volna.

Willem de Kooning expresszionista festőnél a 80-as éveiben állapították meg az Alzheimer-kórt. Alex Forsythe, a Liverpooli Egyetem kutatójának új tanulmánya szerint Kooning kognitív hanyatlásának jóval azelőtt voltak már jelei képein, minthogy az orvosok diagnosztizálták nála a kórt - írja a The Huffington Post.

Forsythe, a tanulmány szerzője azt vizsgálta,

a festő ecsetvonásainak változásaiból kimutatható-e demencia vagy egyéb neurodegeneratív rendellenesség.

Kooning 2092 képét tanulmányozta, valamint Claude Monet, Pablo Picasso, Marc Chagall, Salvador Dalí, Norval Morrisseau és James Brooks festményeit is analizálta. Egy, a kutatók által vitatott módszert, a fraktál analízist használta hogy kiderítse, van-e összefüggés a képeken megjelenő  alakzatok és a művész agyi aktivitása között.

GettyImages-492215916

GettyImages-492215916 (Fotó/Forrás: Tristan Fewings / Getty Images Hungary)

A fraktálok komplex, ismétlődő geometriai alakzatok - egyesek szerint ha elég közelről megvizsgáljuk a festményeket, akkor a festők ecsetvonásai ilyen geometriai fraktálokra bonthatóak. Ezek annyira egyediek, hogy akár egyfajta ujjlenyomatként is értelmezhetőek. 1999-ben Richard Taylor fizikus például ilyen fraktál-analízis segítségével tudta megkülönböztetni Jason Pollock eredeti képét egy hamisítványtól.

Tanulmányában Forsythe tehát ezeket a fraktálokat analizálta a festményeken - azt kereste, a fraktálok sűrűsége csökken, vagy növekszik-e az idő előrehaladtával. Azt találta, hogy Monet, Picasso és Chagall képein a fraktál komplexitás egyre növekedett - egyiküknek sem volt  neurodegeneratív betegségük. Dalí és Morrisseau munkáin felfedezte, hogy a fraktál komplexitás először növekedett, majd csökkenni kezdett - mindkettőjükről azt tartják, hogy Parkinson-kórban szenvedtek. De Kooning-nál és Brooksnál, akiket Arzheimerrel diagnisztozáltak, a kutatás szerint a fraktál kompexitás óriásit zuhant idősebb korukra - nagyjából a 40-es éveiktől kezdődően. A tanulmány de Kooning esetében változó agyműködés jeleit is kimutatta képein alapján - 40 évvel azelőtt, hogy az orvosok megállapították volna nála a betegséget.

Festményeik egy normál tartományon belül maradnak, de amikor valami történik az agyban, hamar radikális változások következnek be.

- mondta a kutatást végző Forsythe a Guardian-nak. A fraktálokat ezeket a változásokat jelző apró jelekként jellemezte, amelyet az alkotók műveikben hagynak.

GettyImages-153799263

GettyImages-153799263 (Fotó/Forrás: Dan Kitwood / Getty Images Hungary)

A tanulmányt mindezek ellenére sokan vitathatónak tartják. Forsythe mindössze hét festő képeit vizsgálta meg, ez viszont túl kicsi minta ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket lehessen levonni az eredményből. Maga a módszer sem teljesen elfogadott, amit a kutatás során használtak - a fraktál analízisnek heves ellenzői is akadnak.

Az eredmények ettől függetlenül biztatónak tűnnek és valószínűleg további kutatásokat fognak inspirálni. A fraktál analízis tudományos megítélése ellenére pedig azt bizonyítja, hogy a festmények nemcsak a képek tárgyát örökítik meg a vásznon, de alkotójuk saját, belső világát is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.
Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Klasszikus

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Tánc

Magyar versenyzőknek is szurkolhatunk a New York-i Balettverseny döntőjében

Ma kezdődött a Valentina Kozlova International Ballet Competition döntője New Yorkban, amelyen egy táncos, egy koreográfus és egy zsűritag is képviseli hazánkat.
Könyv

Hallgassa meg a Grecsó Krisztián új regényében előforduló zenéket!

Az író Vera című regénye az 1980-as évek elején Szegeden játszódik, a kiadó egy lejátszási listával tette még átélhetőbbé a könyv atmoszféráját.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Egy egész évadon át jelen lesz Izraelben a magyar kultúra

Az első alkalommal megrendezésre kerülő Izraeli Magyar Kulturális Évad március 15. és október 23. között több mint 50 programmal kínál ízelítőt a magyar kultúra sokszínűségéből.
Plusz hír

Száz művész pályázhat 200 ezer forintra az MMA-nál

A Magyar Művészeti Akadémia ismét három évre szóló, havi bruttó 200 ezer forint összegű művészeti ösztöndíj elnyerésére hirdet pályázatot száz fő részére, a 2019-2022 közötti időszakra.
Plusz ajánló

Bolondítsd az áprilist az új Fidelióval!

Az ingyenes programmagazin áprilisi számában az aktuális eseménynaptár mellett megtalálod Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, valamint számos interjút, többek között Mohácsi Jánossal, Béres Attilával és Dobozy Borbálával. Lapozz bele online!
Plusz kotta

Látott már kottaírógépet?

Az 1950-es évekbeli találmány soha nem terjedt el széles körben, furcsa alakjával azonban ma már zene- és dizájntörténeti ritkaság.
Plusz hiphop

Erre a zenére érik a legfinomabb sajt

Bársonyosabb és nagyobb lyukú az az ementali sajt, amelyet folyamatosan zenén érlelnek, svájci kutatók szerint a hiphop ebből a szempontból hatékonyabb, mint Mozart zenéje.