Plusz

Festmények alapján akár agybetegségek is diagnosztizálhatóak

2017.02.04. 14:05
Ajánlom
Egy kutatás szerint az ecsetvonások neurodegeneratív rendellenességek jeleit is kimutathatják, még azelőtt hogy azokat diagnosztizálták volna.

Willem de Kooning expresszionista festőnél a 80-as éveiben állapították meg az Alzheimer-kórt. Alex Forsythe, a Liverpooli Egyetem kutatójának új tanulmánya szerint Kooning kognitív hanyatlásának jóval azelőtt voltak már jelei képein, minthogy az orvosok diagnosztizálták nála a kórt - írja a The Huffington Post.

Forsythe, a tanulmány szerzője azt vizsgálta,

a festő ecsetvonásainak változásaiból kimutatható-e demencia vagy egyéb neurodegeneratív rendellenesség.

Kooning 2092 képét tanulmányozta, valamint Claude Monet, Pablo Picasso, Marc Chagall, Salvador Dalí, Norval Morrisseau és James Brooks festményeit is analizálta. Egy, a kutatók által vitatott módszert, a fraktál analízist használta hogy kiderítse, van-e összefüggés a képeken megjelenő  alakzatok és a művész agyi aktivitása között.

GettyImages-492215916

GettyImages-492215916 (Fotó/Forrás: Tristan Fewings / Getty Images Hungary)

A fraktálok komplex, ismétlődő geometriai alakzatok - egyesek szerint ha elég közelről megvizsgáljuk a festményeket, akkor a festők ecsetvonásai ilyen geometriai fraktálokra bonthatóak. Ezek annyira egyediek, hogy akár egyfajta ujjlenyomatként is értelmezhetőek. 1999-ben Richard Taylor fizikus például ilyen fraktál-analízis segítségével tudta megkülönböztetni Jason Pollock eredeti képét egy hamisítványtól.

Tanulmányában Forsythe tehát ezeket a fraktálokat analizálta a festményeken - azt kereste, a fraktálok sűrűsége csökken, vagy növekszik-e az idő előrehaladtával. Azt találta, hogy Monet, Picasso és Chagall képein a fraktál komplexitás egyre növekedett - egyiküknek sem volt  neurodegeneratív betegségük. Dalí és Morrisseau munkáin felfedezte, hogy a fraktál komplexitás először növekedett, majd csökkenni kezdett - mindkettőjükről azt tartják, hogy Parkinson-kórban szenvedtek. De Kooning-nál és Brooksnál, akiket Arzheimerrel diagnisztozáltak, a kutatás szerint a fraktál kompexitás óriásit zuhant idősebb korukra - nagyjából a 40-es éveiktől kezdődően. A tanulmány de Kooning esetében változó agyműködés jeleit is kimutatta képein alapján - 40 évvel azelőtt, hogy az orvosok megállapították volna nála a betegséget.

Festményeik egy normál tartományon belül maradnak, de amikor valami történik az agyban, hamar radikális változások következnek be.

- mondta a kutatást végző Forsythe a Guardian-nak. A fraktálokat ezeket a változásokat jelző apró jelekként jellemezte, amelyet az alkotók műveikben hagynak.

GettyImages-153799263

GettyImages-153799263 (Fotó/Forrás: Dan Kitwood / Getty Images Hungary)

A tanulmányt mindezek ellenére sokan vitathatónak tartják. Forsythe mindössze hét festő képeit vizsgálta meg, ez viszont túl kicsi minta ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket lehessen levonni az eredményből. Maga a módszer sem teljesen elfogadott, amit a kutatás során használtak - a fraktál analízisnek heves ellenzői is akadnak.

Az eredmények ettől függetlenül biztatónak tűnnek és valószínűleg további kutatásokat fognak inspirálni. A fraktál analízis tudományos megítélése ellenére pedig azt bizonyítja, hogy a festmények nemcsak a képek tárgyát örökítik meg a vásznon, de alkotójuk saját, belső világát is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz magazin

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Plusz galéria

Két ember, akik a világ legmagasabb fáit fényképezik, hogy unokáik is láthassák őket

Az egyre nagyobb mértékben végrehajtott erdőirtások miatt veszélyben vannak a világ legmagasabb fái. Steven Pearce és Jennifer Sanger elhatározták, hogy lefényképezik őket, hátha észbe kapnak az erdőirtók: hatalmas értéket készülnek elpusztítani.
Plusz hír

Bach és Händel művei szólnak az oltóközponttá alakított Salisbury Székesegyházban

Ideiglenes oltóközpont lett a 800 éves délnyugat-angliai Salisbury Katedrálisból. Az orvosok dolgoznak és orgonazene szól, miközben a 80 év felettiek megkapják a koronavírus elleni Pfizer/BioNTech vakcinát.
Plusz hír

Online rendezik meg az éves szinkronszemlét

A Színházi Dolgozók Szakszervezetének Szinkron Alapszervezete (SziA) ősszel rendezte volna meg a hagyományos Szinkronünnepet és a Szinkronikum Díjátadó gálát, viszont a járványhelyzet miatt az esemény elmaradt. A szervezet azonban fontosnak tartja, hogy – habár most nincs lehetőség a személyes találkozásra – díjazza a tavalyi év legjobb szinkronos alkotásait és a legkiemelkedőbb művészeket.
Plusz hír

Gyönyörű, zöld kertté alakul Párizs legendás sugárútja, a Champs-Élysées

Átalakul a francia főváros leghíresebb sugárútja, miután Anne Hidalgo polgármester zöldutat adott a zöld elképzelésnek. 2030-ra már teljesen új fényben tündökölhet a ma még brutális autóforgalommal terhelt Champs-Élysées.