Rendhagyó krimit mutat be május 3-án a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház: Paul Pörtner Hajmeresztő című darabja a nézők aktivitására is számít – a klasszikus gyilkossági ügy megoldása rajtuk is múlik. Adott egy fodrászszalon, a Hajmeresztő, benne borbélyok és vendégek. Az üzlet fölött pedig egy gazdag öreg hölgy lakik.
Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház
A visszavonultan élő idős zongoraművészt azonban valaki megölte, a tettes pedig még mindig a szalonban van. Rosetti nyomozó a gyilkosság idején éppen az üzletben volt, az ő feladata lesz felgöngyölíteni az ügyet, de az sem kizárt, hogy ő is a gyanúsítottak között van. A szereplőket Őze Áron Attila, Tőkés Nikoletta, Kovács Vanda, Csadi Zoltán és Gasparik Gábor játssza, az előadást Sipos Imre rendezi.
A rendhagyó produkcióról, ami tulajdonképpen interaktív detektívjátékként is felfogható, Csadi Zoltánt, a színház igazgatóhelyettesét, színészét, rendezőjét kérdezzük.
A Vajdahunyadvári Mezőgazdasági Múzeum épületében immár hagyományosan jelentkezik az F Exhibition interaktív kiállítása gyerekeknek és játékos kedvű felnőtteknek. Az elmúlt években egyebek mellett az élő bolygó, a természet legkülönbözőbb élőhelyeit – például a dzsungelek vagy éppen a szavannák világát – mutatták be a kiállítások. Idén tavasszal a látogatók a világűrben találják magukat, ahol csillagközi utazás és kalandok várják a kicsiket és a nagyokat. Az interaktív kiállítás és játék az univerzum végtelenségében egymásba nyíló szobáin vezeti be a bolygók hangtalan világába a látogatókat, némi csillagporral és holdfénnyel díszítve az utat.
Az utazás során a résztvevők megismerhetik a világűr törvényeit és természetét, megcsodálhatják távoli tájait és égitestjeit: a Kozmikus Kazánt, a Szeszélyes Ikernővért és az Égi Állatkertet.
Varázslatos világűr – Csillagközi kaland kiállítás plakátja (Fotó/Forrás: F Exhibition )
Megtudhatják, hogy melyik planéta a Naprendszer porszívója, hogyan születnek a csillagok, s azt is kideríthetik, vajon tudnának-e csellózni a Holdon, és hogy milyen íze van a galaktikus ködnek. A játék során a látogatók bebarangolhatják a Naprendszert, sőt, elmerészkedhetnek a Tejúton is túlra, miközben furfangos feladványok és kozmikus kihívások teszik próbára bátorságukat, tudásukat és érzékeiket. Küldetésük célja, hogy az egyes űrkikötőket érintve megfejtsék a mindenség titkait, begyűjtsék a fényjeleket, majd szerencsésen visszatérjenek a Földre. A kiállítás kommunikációs munkatársát, Kovács Adriennt többek között arról is kérdezzük, hogy miért éppen ezt a különleges világot választották idén; mi alapján állították össze a kiállítás anyagát; kik segítették a munkájukat, és mi az, amit konkrétan megtanulhatunk a látottakból?
A klezmer meghatározása szerint kelet-európai jiddis hangszeres zene. A szó egy régi héber, hangszeres zenészt jelentő kifejezésből ered, és elsősorban a kelet-európai zsidóság népzenei együtteseit jelöli, legalábbis Moses Borowski 1938-ban megjelent Zsidó hangszeres népzene című munkája alapján. A Sabbathsong Klezmer Band 1998-ban alakult egy kis budapesti zsinagógában. Tagjai hivatásos zenészek, a Magyar Állami Operaház, a Honvédség Központi Zenekara vagy éppen a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar tagjai, s világzenét éppen úgy játszanak, mint jazzt.
Repertoárjukban a kelet-európai klezmer mellett a jiddis és izraeli tradicionális, illetve modern dalok és táncok is fontos helyet foglalnak el.
A Sabbathsong különleges előadásra készül április 28-án a Kálmán Imre Teátrumban, amelynek címe Humorban hempergetett fergeteges klezmer, tréfás jelenetekkel. A zenei világot a Sabbathsong együttes, a zsidó humort pedig Raj Tamás, Ungár Richárd, Vadnai László írásainak színpadi átirata szolgáltatja. Fellép továbbá Garai Róbert, Masa Tamás, Masa Anita, Tarján Péter, Szabó Endre és a Sabbathsong Klezmer Band. Masa Tamást arról is kérdezzük, a humor hogyan jelenik meg az előadásaikban, amelyekben nem ritka a drámai hangvétel, a megemlékezés; a humor és a tréfás jelenetek milyen szerepet játszanak a klezmer világában; milyen dalokat, jeleneteket és honnan választottak az estre?
jelenet a Karamazov fivérek c. előadásból (Fotó/Forrás: Spirit Színház)
A Karamazov fivéreket március 26-án mutatták be a Spirit Színházban a Nemzeti Színház fiatal, Kaposváron végzett színművészeinek közreműködésével. Mészáros Martin, Szép Domán és Karácsony Gergely a három testvért alakítja, édesapjukat pedig a színház alapító igazgatója, Perjés János jeleníti meg.
A regény színpadi változata Nagy Márk rendező munkája. A történet középpontjában egy valós történet áll.
Az 1800-as évek végén egy orosz kisváros egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb embere véres gyilkosság áldozata lett. Nem csupán egy korabeli krimi, hanem a mintegy harminc éven belül bekövetkező októberi forradalom egyik előszele is. Az átirat Dosztojevszkij regénye alapján és a forradalom előtti években publikált irodalom és tudósítások felhasználásával készült. A Spirit Színház igazgatójával, az előadás egyik szereplőjével, Perjés Jánossal beszélgetünk.
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2019. április 21-én, vasárnap este hét órától kerül sor, a következő héttől pedig a Fidelio Klasszik archívumában is meghallgathatók az interjúk.
A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.
Fejléckép: Sabbathsong Klezmer Band
hírlevél
