Plusz

Fortélyos félelem és svájneráj

2010.11.22. 16:18
Ajánlom
Az Úr napját szenteld meg! – szól a negyedik parancsolat. Én egy egész hétvégét adtam magamnak. Kicsit pihenni, kicsit gondolkodni. A végeredmény egy nem normális kritika egy nem normális helyzetben bemutatott előadásról. Magyar ünnep a Nemzetiben.

A véletlenül idetévedőnek gyors összegzés.

Závada Pál írt egy regényt 2008-ban Idegen testünk címmel. Becsülettel végigolvastam, mint ahogyan a Závadákat végig kell olvasni annak ellenére is, hogy talán a Jadviga párnája kivételével mindegyikben számomra a szociográfia megterheli a sztorit (már ha lehet ennyire pongyolán fogalmazni): a társadalomtudós leírásának szárazsága meg a félelmek és szeretkezések izzadságától nedvedző történet bennem nem hull termékeny talajra. (És erre a képzavaromra most rettentő büszke vagyok.) Ha jól kutakodtam az interneten, a jobbik oldalról nem találtam érdemleges írást a regényről. Ez vagy azt jelenti, hogy semmi kivetnivalót nem találtak benne vagy azt, hogy nem olvasták.

2009-ben a Nemzeti Színház Tízparancsolat címmel drámapályázatot írt ki, a felkért Závada a negyedik parancsolatra az Idegen testünk színpadi adaptációját nyújtotta be. (Ezt se nagyon piszkálták jobbról, csak a szokásos Alföldit érintő megjegyzéseket dobja ki a gugli.) A bemutatót 2010. december 19-ra írták ki a Művészetek Palotája Fesztivál Színházába, a rendező Alföldi Róbert.

Hogy 2010 novemberében mi történt, itt összefoglaltuk, a Müpa közleménye, melyben technikai okokra hivatkozva a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadára kerül át a premier, itt érhető el. Szerintem ez az egész vircsaft a naivitás és ostobaság szavakkal írható le: naivitás az, amit Alföldi gondolt, ostobaság pedig minden egyéb reakció, különösen azok részéről, akik úgy nyilatkoznak valamiről (történetesen a Nemzetiről és/vagy a Magyar ünnepről), amiről lövésük nincs. Szellemileg ez kb. az agresszív kismalac szintje.

És akkor az előadásról címszavakban.

Zene. Azt hiszem, nagyon nagyot kell írni ahhoz, hogy a Színikritikusok Díja szavazólapján ne Bella Mátét tegyem a legjobb színházi zene kategória első helyére. Egyszerre reflektál befelé, a darab helyzeteire és (idézeteivel) kifelé, a darab történéseinek korára. (Mindkettőre egyszerre pedig az az ötlet, hogy a díszletfal tetején ülnek a Danubia egy kamarazenekart kiadó tagjai katonaruhában, egy hatalmas létrán meg, háttal a nézőknek Silló István, aki vezényel.) Iróniája egy pillanatig sem bántó, hanem visszafogott (keserű) humorral teli.

Darab. A regényhez képest lineárisabb a cselekmény, három évet választ ki, ugyanakkor megőrzi az előreutalásokat, a szereplők kommentálják saját sorsukat, hogy kivel mi fog történni. Ez jó, mert kizökkent, nem empátiára hív fel, hanem megértésre késztet. Závada azonban nem színpadi szerző, ezért a darab hosszú, gazdaságtalan, különösen az első rész terjengős, a szövegben sok az üresjárat. (Kéne egy dramaturg.) Összességében az átirat Elfriede Jelinek drámáit idézi, amelyekben a nyelvben - annak performativitása miatt - zajlik az akció.

Rendezés. Vegyük úgy, hogy megismétlem azt, amit a zenére írtam és amit az alapanyag erényeként jegyeztem meg, továbbá hozzáteszem, hogy Alföldi a választott metaforikus térben a kimondott szavakat színpadi cselekvésben is megmutatja, és szerencsére nem annyira redundánsan, mint amennyire szájbarágósan az amerikai operarendezéseiben tette. Szellemes a színlapon xxx-szel jelzett, a darabban jelen nem létével is végig jelenlevő munkaszolgálatra rendelt Gábor Dezső divatáruboltos szépiatónusú fotója és leveleinek hangbejátszott felolvasása. (Poént nem lövök le.) A videókamera használata meg egy, a didaktikusan kifelé feltett kérdés ("Ti értitek?") viszont fölösleges. (A pénteki premieren a rendező nem jött ki a tapsrendnél meghajolni. Szentimentális lenne A jégből idézni a Ne félj! mondatot?)

Díszlet. A szürkére csempézett falakban rejtekajtók, a játéktérben középütt három asztal, oldalt a hűtőházakból ismert műanyag függönyök: tágas, hűvösen elegáns nagypolgári lakás (kristálycsillár!), proszektúra, hullaház, hűtő- és gázkamra, siralomház képzetét egyszerre idézik. (Meg a Münchner Kammerspiele Rechnitzét.) Tetszik is, okos is Menczel Róbert díszlete, de ennek ellenére sincs rám elég erős hatással. Ahhoz vagy benne kellene ülnöm - ebben az egész borzalomban -, igaz, akkor viszont túl didaktikus lenne, vagy megfelelő - jobb híján: történelmi - távolságról kellene szemlélnem az ott zajló eseményeket.

Jelmez. Füzér Anni 1940, 1944, 1946 divatját viszi a színpadra, ahol csinosak a nők (meg szépen frizírozottak!), snájdigok a férfiak. Az előadás legnagyobb ötlete a kar/kórus ruhája: jól szabott, puha, meleg anyagok, a világos- és középbarna árnyalatai, s ezzel megint csak tág asszociációs mező nyílik, ahol az egyik véglet a hétköznapi ember semmilyensége, a másik a nácik barna egyenruhája. (És arra is gondoltam, Szabó Kimmel Tamás kék-ezüst öltönyét - vagy őt az öltönyben - milyen jól tudnánk használni a következő kritikusdíj-átadón.)

Színészek. Mátyássy Bence tökéletesen elhiteti, hogy kiskamasz, Földi Ádám félelmetes Flamm Johannka, Szabó Kimmel Tamás a tenyérbemászón karrierista újságíró prototípusa, Znamenák István Flórián Imréjének a katonaruha ad tartást, a háború után azt levéve-elveszítve csupa bizonytalanság, Szatory Dávid szeme csillogása mindent elmond a kikeresztelkedett, katolikus papként szolgáló Weiner Ottó érzéseiről. Az embernek vannak nemszeretem színészei, olyanok, akiket egyszerűen nem tud megkedvelni. A helyzet az, hogy Nagy Mari és Söptei Andrea ebbe a kategóriába tartoznak nálam. Illetve elképzelhető, hogy a mondatot múlt időben kellett volna írnom, mert amit ebben az előadásban csináltak, az valami csoda: nők, akik élni és túlélni akarnak, ennek érdekében azonban nem aljasulnak el, és képesek megbocsátani is. Ne vitassuk el a Halas Dóra vezette kórus érdemeit sem, akik szerepük szerit a görög drámákat idéző karként organikusan és egyáltalán nem civil módon, nem is színészi, hanem hiteles emberi jelenléttel vettek részt az előadásban.

Ez történt pénteken. Aztán vasárnap este megnéztem a Félelem és macskajaj a Harmadik Birodalomban című előadást egy Akácfa utcai lakásban huszadmagammal. Aki írta: Brecht. Akik játsszák: színművészeti egyetemisták. Aki rendezte: Zsótér Sándor. És akik nézték - szerintem -, bíznak abban, hogy az értelem nem szorul falak közé.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Tánc

„Szeretek az utcán sétáló balerina lenni” – Interjú Felméry Lilivel

Ősszel kezdte tizedik évadát a Magyar Állami Operaházban, előtte a Vaganova Akadémián és a londoni Royal Ballet Schoolban is tanult. Kapott szerződésajánlatot Londonban is, de ő mégis hazajött. 2019-ben elnyerte a Harangozó Gyula-díjat. Felméry Lilit ezúttal a mindennapokról kérdeztük.
Tánc

Akkor mostantól a néptánc is versenysportág lesz?

4077 csapással 2 percen belül világrekordot döntött a Fricska Táncegyüttes, és ezzel együtt megszületett a #NeptancSport hashtag az interneten. A Fricska világrekordjának önmagán túlmutató jelentősége van, és talán egy tendenciát is jelez a néptánc műfaján belül.
Tánc

Hihetetlen: Próba nélkül vették fel az egyik leghíresebb filmes táncjelenetet

Annak idején majdnem kivágták, végül a filmtörténet egyik leghíresebb táncjelenete lett a Nicholas Brothers szédületes sztepptánc koreográfiája, amit a fáma szerint első próbálkozásra vettek szalagra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

A katolikus egyház beleszólást akar a Notre Dame felújításába és újjáépítésébe

A párizsi katolikus egyházmegye illetékese kedden arra figyelmeztetett, hogy az egyház semmi olyan változtatást nem akar a tűzvész után újjáépülő Notre Dame-székesegyházon, amely nem a beleegyezésével készül.
Plusz játék

Színház és balettcsoport is csatlakozott a Tetris kihíváshoz

Eddig csak mentő- és rendőrautók, vadászgépek és hasonló eszközök felszerelése és személyzete mutatta meg magát kiterítve a jármű mellett. Itthon azonban színesebb felhozatalt mutatunk a fotókból.
Plusz Partitúra

Bálint gazda: „Semmi sem tesz szabadabbá, mint a gazdálkodás”

Országjáró kulturális TV-sorozatunk, a Partitúra, Gyöngyösön járt, éppen ott, ahol az ország kertésze, Bálint gazda született – több, mint egy évszázaddal ezelőtt. Dr. Bálint György kertészmérnökkel beszélgettünk gyerekkori és ifjúkori emlékeiről, de elsősorban a gazdálkodásról.
Plusz hír

Letartóztatták a 81 éves Jane Fondát, amikor a klímaválság ellen tüntetett

A békésen tiltakozó színésznőt Washingtonban, az amerikai törvényhozásnak otthont adó Capitolium lépcsőjén vették őrizetbe.
Plusz ajánló

Tánc, zene, alkotóművészet - a Velencei-tó partján kalandozik a Partitúra

A Partitúra kulturális időutazása ezúttal a harmadik legnagyobb természetes tavunkhoz, a Velencei-tó környékére látogat el. A Duna Televízióban október 12-én 13:30-tól folytatódik Miklósa Erika és Batta András országjáró műsora.