Plusz

Fortélyos félelem és svájneráj

2010.11.22. 16:18
Ajánlom
Az Úr napját szenteld meg! – szól a negyedik parancsolat. Én egy egész hétvégét adtam magamnak. Kicsit pihenni, kicsit gondolkodni. A végeredmény egy nem normális kritika egy nem normális helyzetben bemutatott előadásról. Magyar ünnep a Nemzetiben.

A véletlenül idetévedőnek gyors összegzés.

Závada Pál írt egy regényt 2008-ban Idegen testünk címmel. Becsülettel végigolvastam, mint ahogyan a Závadákat végig kell olvasni annak ellenére is, hogy talán a Jadviga párnája kivételével mindegyikben számomra a szociográfia megterheli a sztorit (már ha lehet ennyire pongyolán fogalmazni): a társadalomtudós leírásának szárazsága meg a félelmek és szeretkezések izzadságától nedvedző történet bennem nem hull termékeny talajra. (És erre a képzavaromra most rettentő büszke vagyok.) Ha jól kutakodtam az interneten, a jobbik oldalról nem találtam érdemleges írást a regényről. Ez vagy azt jelenti, hogy semmi kivetnivalót nem találtak benne vagy azt, hogy nem olvasták.

2009-ben a Nemzeti Színház Tízparancsolat címmel drámapályázatot írt ki, a felkért Závada a negyedik parancsolatra az Idegen testünk színpadi adaptációját nyújtotta be. (Ezt se nagyon piszkálták jobbról, csak a szokásos Alföldit érintő megjegyzéseket dobja ki a gugli.) A bemutatót 2010. december 19-ra írták ki a Művészetek Palotája Fesztivál Színházába, a rendező Alföldi Róbert.

Hogy 2010 novemberében mi történt, itt összefoglaltuk, a Müpa közleménye, melyben technikai okokra hivatkozva a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadára kerül át a premier, itt érhető el. Szerintem ez az egész vircsaft a naivitás és ostobaság szavakkal írható le: naivitás az, amit Alföldi gondolt, ostobaság pedig minden egyéb reakció, különösen azok részéről, akik úgy nyilatkoznak valamiről (történetesen a Nemzetiről és/vagy a Magyar ünnepről), amiről lövésük nincs. Szellemileg ez kb. az agresszív kismalac szintje.

És akkor az előadásról címszavakban.

Zene. Azt hiszem, nagyon nagyot kell írni ahhoz, hogy a Színikritikusok Díja szavazólapján ne Bella Mátét tegyem a legjobb színházi zene kategória első helyére. Egyszerre reflektál befelé, a darab helyzeteire és (idézeteivel) kifelé, a darab történéseinek korára. (Mindkettőre egyszerre pedig az az ötlet, hogy a díszletfal tetején ülnek a Danubia egy kamarazenekart kiadó tagjai katonaruhában, egy hatalmas létrán meg, háttal a nézőknek Silló István, aki vezényel.) Iróniája egy pillanatig sem bántó, hanem visszafogott (keserű) humorral teli.

Darab. A regényhez képest lineárisabb a cselekmény, három évet választ ki, ugyanakkor megőrzi az előreutalásokat, a szereplők kommentálják saját sorsukat, hogy kivel mi fog történni. Ez jó, mert kizökkent, nem empátiára hív fel, hanem megértésre késztet. Závada azonban nem színpadi szerző, ezért a darab hosszú, gazdaságtalan, különösen az első rész terjengős, a szövegben sok az üresjárat. (Kéne egy dramaturg.) Összességében az átirat Elfriede Jelinek drámáit idézi, amelyekben a nyelvben - annak performativitása miatt - zajlik az akció.

Rendezés. Vegyük úgy, hogy megismétlem azt, amit a zenére írtam és amit az alapanyag erényeként jegyeztem meg, továbbá hozzáteszem, hogy Alföldi a választott metaforikus térben a kimondott szavakat színpadi cselekvésben is megmutatja, és szerencsére nem annyira redundánsan, mint amennyire szájbarágósan az amerikai operarendezéseiben tette. Szellemes a színlapon xxx-szel jelzett, a darabban jelen nem létével is végig jelenlevő munkaszolgálatra rendelt Gábor Dezső divatáruboltos szépiatónusú fotója és leveleinek hangbejátszott felolvasása. (Poént nem lövök le.) A videókamera használata meg egy, a didaktikusan kifelé feltett kérdés ("Ti értitek?") viszont fölösleges. (A pénteki premieren a rendező nem jött ki a tapsrendnél meghajolni. Szentimentális lenne A jégből idézni a Ne félj! mondatot?)

Díszlet. A szürkére csempézett falakban rejtekajtók, a játéktérben középütt három asztal, oldalt a hűtőházakból ismert műanyag függönyök: tágas, hűvösen elegáns nagypolgári lakás (kristálycsillár!), proszektúra, hullaház, hűtő- és gázkamra, siralomház képzetét egyszerre idézik. (Meg a Münchner Kammerspiele Rechnitzét.) Tetszik is, okos is Menczel Róbert díszlete, de ennek ellenére sincs rám elég erős hatással. Ahhoz vagy benne kellene ülnöm - ebben az egész borzalomban -, igaz, akkor viszont túl didaktikus lenne, vagy megfelelő - jobb híján: történelmi - távolságról kellene szemlélnem az ott zajló eseményeket.

Jelmez. Füzér Anni 1940, 1944, 1946 divatját viszi a színpadra, ahol csinosak a nők (meg szépen frizírozottak!), snájdigok a férfiak. Az előadás legnagyobb ötlete a kar/kórus ruhája: jól szabott, puha, meleg anyagok, a világos- és középbarna árnyalatai, s ezzel megint csak tág asszociációs mező nyílik, ahol az egyik véglet a hétköznapi ember semmilyensége, a másik a nácik barna egyenruhája. (És arra is gondoltam, Szabó Kimmel Tamás kék-ezüst öltönyét - vagy őt az öltönyben - milyen jól tudnánk használni a következő kritikusdíj-átadón.)

Színészek. Mátyássy Bence tökéletesen elhiteti, hogy kiskamasz, Földi Ádám félelmetes Flamm Johannka, Szabó Kimmel Tamás a tenyérbemászón karrierista újságíró prototípusa, Znamenák István Flórián Imréjének a katonaruha ad tartást, a háború után azt levéve-elveszítve csupa bizonytalanság, Szatory Dávid szeme csillogása mindent elmond a kikeresztelkedett, katolikus papként szolgáló Weiner Ottó érzéseiről. Az embernek vannak nemszeretem színészei, olyanok, akiket egyszerűen nem tud megkedvelni. A helyzet az, hogy Nagy Mari és Söptei Andrea ebbe a kategóriába tartoznak nálam. Illetve elképzelhető, hogy a mondatot múlt időben kellett volna írnom, mert amit ebben az előadásban csináltak, az valami csoda: nők, akik élni és túlélni akarnak, ennek érdekében azonban nem aljasulnak el, és képesek megbocsátani is. Ne vitassuk el a Halas Dóra vezette kórus érdemeit sem, akik szerepük szerit a görög drámákat idéző karként organikusan és egyáltalán nem civil módon, nem is színészi, hanem hiteles emberi jelenléttel vettek részt az előadásban.

Ez történt pénteken. Aztán vasárnap este megnéztem a Félelem és macskajaj a Harmadik Birodalomban című előadást egy Akácfa utcai lakásban huszadmagammal. Aki írta: Brecht. Akik játsszák: színművészeti egyetemisták. Aki rendezte: Zsótér Sándor. És akik nézték - szerintem -, bíznak abban, hogy az értelem nem szorul falak közé.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Vizuál

Így áll most a Liget-projekt – galéria

Töprengett mostanában azon, hogy haladhat a munka a Városligetben és a múzeumokban? Képek és átadási időpontok a cikkben.
Vizuál

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Zenés színház

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Orvosi szöveget találtak egy 2000 éves papiruszon, és végre tudjuk, mi áll rajta

Egy eddig ismeretlen ókori orvosi szöveget tartalmaz a Bázeli Egyetem kétezer éves papirusza, amely a 16. század óta okoz fejtörést a kutatóknak.
Plusz fesztivál

Pénteken nyílik a Művészetek Völgye!

Pénteken kezdődik a Művészetek Völgye, a fesztiválon több mint 1500 program várja az érdeklődőket július 29-ig Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden.
Plusz magazin

A Fidelio már augusztusra hangol – megjelent az új szám!

Az ingyenes programmagazin augusztusi számában a nyári eseménynaptár mellett megtalálja Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, gasztro ajánlatunkat, valamint számos interjút, többek között Szécsi Noémivel, Karinthy Mártonnal, Szemenyei Jánossal. Lapozzon bele online!
Plusz gasztro

Hé, Bubu, mi van a piknikkosaradban?

Maci Laci, a népszerű mesében szereplő medve imádta a kirándulókat, főleg a piknikkosarakban megbúvó finomságok miatt. E havi gasztro-összeállításunk a nyár egyik kedvenc foglalatosságáról szól: mire figyeljünk, mit vigyünk magunkkal, és hogyan élvezzük a piknikezés minden pillanatát.
Plusz videó

Will Smith sokat tesz a magyar országimázsért

Ezúttal a Lánchíd tetején lejtett örömtáncot lejt, így búcsúzik Magyarországtól.