Először a karmester kurzus résztvevőinek próbáiba tekintettem be, ahol idén Debussy Tengere és Bartók Hegedűversenye van terítéken Peskó Zoltán kurzusvezető karmesternél, Tihanyi László pedig elsősorban Schönberg Pierrot lunaire-jével foglalkozik. Egy-egy karmester-növendékre nagyjából huszonöt perc-fél óra jut, ezalatt az idő alatt pedig Peskó Zoltán csak néha-néha ad egy-két instrukciót.
Peskó Zoltán munkamódszeréről a mesterkurzus egyik magyar résztvevőjét, Cser Ádámot kérdeztem, aki már harmadik alkalommal látogatott el a szombathelyi szemináriumra. Ádám beszámolt arról, hogy a professzor elsősorban az önállóságra nevel, szabad teret ad a növendéknek, s inkább az aznapi próbák videofelvételeit elemző esti vetítések során szól hozzá egy-egy delikvens munkájához. Itt mondja el Peskó tanár úr, hogy mit kell másképp csinálni egy zenekar előtt, mi az a mondat vagy mozdulat, ami nem hatékony vagy éppenséggel felesleges. Elsősorban ezeken a videózásokon beszélgetnek el a technikáról, a neves karmester egyik legfontosabb instrukciója pedig az, hogy hallgatni kell a zenekart, figyelni arra, hogy mi az, amit visszakap az ember. Cser Ádám azt tapasztalta, hogy nagyon sok ifjú karmester jár manapság kurzusokra szerencsét próbálni, mert abban látják a jövőjüket, ha ajánlásokat szereznek a kurzusvezetőktől. Ádám számára a repertoárbővítésen kívül a szombathelyi kurzusokon igen fontos a zenekarral kialakuló jó kapcsolat. Az együttesnek nagyon erős véleménye van, még akkor is, ha megteszik, amit a karmester kér: lehet rajtuk látni, hogy ki az, akit elfogadnak. Ez az egyik legfontosabb visszajelzés. A kurzus jellemző sajátossága még, hogy olyan stresszhelyzetet teremt, ami egy egyszerű próbán nem fordul elő, mivel itt a növendék azt sem tudja előre, hogy mikor, melyik résznél fog sor kerülni rá.
Bartók Hegedűversenye kapcsán délután az egyetemen Somfai László zenetörténész angol nyelvű előadását hallgathattuk meg, amelyen az érdekes történeti áttekintés mellett számos információt kaptunk Bartók improvizálásokon alapuló kompozíciós módszeréről, a darab struktúrájáról, valamint a kotta olyan titkairól, amiket nem biztos, hogy mindenki elsőre észrevesz. A mű tanulmányozásához Somfai kifejezetten hangsúlyozta a Székely Zoltán-féle ősbemutató felvételének fontosságát, valamint a különböző artikulációs jelek és tempókérdések tisztázása után felhívta a figyelmünket a zongorakivonat egy bartóki gondolatára, amelyben a komponista leírta, hogy az összes tempóval kapcsolatos utasítás mindössze javaslat, amivel az előadói szabadság fontosságát hangsúlyozta.
A Hegedűverseny apropóján Pauk György hegedűkurzuásba is belehallgattam kicsit. Nagy élmény volt látni, hogy a szólistapályától már visszavonult professzor milyen hatalmas intenzitással, már-már szenvedélyesen tanít. A növendék minden hangját ő maga is végigköveti gesztusaival, s ahol valami javítanivalót talál, ott hegedűvel a kezében azonnal megmutatja, hogy hogyan még jobb az előadás. A tehetséges növendékeknek pedig hamar sikerül megfelelniük a frissen tanult, új instrukcióknak. Pauk György korábban adott interjújában beszámolt arról, hogy először minden növendéket meghallgat, kötelező játszani valamit Bartóktól és Bachtól. Az idei kurzuson pedig Bartók mellett a romantikus repertoár nagy szonátáit választotta ki Pauk tanár úr: Schumann és Brahms szonátáit, valamint Richard Strauss fiatalkori Esz-dúr szonátáját. Néhányan Bartók Hegedűversenyét is hozták, mivel a zárókoncerten a hegedűkurzus három növendéke fogja megszólaltatni Bartók művét.
Pusker Júlia, aki idén volt elsős a Zeneakadémián, második alkalommal jött el a szemináriumra, amelyet tavaly tanára, Kertész István ajánlott neki. Ő Brahms A-dúr szonátáját és Bartók 2. szonátáját hozta Pauk Györgyhöz, s már két hatvan perces órát kapott a tanár úrtól. Juli elmondta, hogy rengeteg új dolgot lehet tőle tanulni ezalatt a pár nap alatt is, és amikor csak teheti, már csak az ujjrenddel és vonással kapcsolatos tanácsai miatt is beül mások óráira. Amellett, hogy zeneileg és technikailag is fontos, hasznos információkkal látja el a professzor a növendéket, hamar személyes kapcsolatot is kialakít velük. Az ifjú hegedűs hölgy külön kiemelte az órákat családias légkörét - ami, tesszem hozzá már én - jellemző az egész fesztiválra.
hírlevél
