Plusz

Graffitik a sivatagban

2017.03.20. 08:49
Ajánlom
A sivatag közepén jött létre a street artist művészek paradicsoma - ami nem csak az ott alkotókra, hanem a környékre is nagy hatással van. Graffitik és színes festmények jelentek meg a lerombolt házak és törmelékfalak oldalán - ez lenne a street art jövője?

A Jardin Rouge (Piros Kert) a graffitisek egyik szimbolikus paradicsoma. A helyet 25 percnyire a marokkói Marrákestől egy 32 holdas olajfa-ligetből hozta létre egy Jean-Louise nevű, orosz származású francia üzletember. Elmondása szerint a 60-as években szeretett bele a graffitibe, amikor hajléktalan tiniként maga is falakat firkált.

A területet, ahol a művésztelep ma áll, még 2003-ban vette meg, az első alkotókat pedig 2007-ben hívta oda. Jean-Louis ekkor még nem is sejtette, hogy a tanácsok, amiket a meghívott graffitiseknek ad, mekkora hatással lesznek nemcsak az a művészek, de a saját életére is.

Ma már igazi megtiszteltetés a Jardin Rouge-ban alkotni: a legismertebb és legeredetibb street artistok kapnak ide meghívót, akik persze kapnak is az alkalmon.

A stenciljeiről ismert francia C215, az aerosol-portrékat készítő német ECB, a new yorki graffiti-szcéna egyik sztárja, a Tats Cru, vagy épp a francia-kongói festő, Kouka mind elfogadták már a rouge-i meghívót. Két elvárásnak kellett csak megfelelniük: a kísérletezésre való hajlandóságnak, és annak, hogy a tőlük telhető legjobb művészeti alkotást készítsék el.

A privát kis paradicsomából lassan egy hihetetlenül menő és exkluzív hely lett, ahol már az is hatalmas figyelmet generál, kit hív meg Jean-Louis és a Rouge mögött álló Montresso Alapítvány legközelebb alkotni - hát még a gyűjtőknek rendezett eredeti showműsorok és kiállítások!

Sok művésznek fogalma sincs arról, hogy kell bemutatnia munkáját a közönségnek - mi mindig nagy hangsúlyt fektetünk erre is, felkészülünk a végső bemutatóra, arra, hogy kell az elkészült művet prezentálni

- mondja Jean-Louis, megmagyarázva a dinamikát, ami közte és a művészek között működik. A beszámolók szerint mindegy, milyen alkotói szinten állsz, mikor meghívást kapsz hozzá: profizmusa és felkészültsége miatt biztos hogy csak jobbá válsz a vele való együttműködés után.

A Brooklyn Street Art beszámolója szerint a Rouge-ban minden az alkotókat szolgálja: megbeszélik, milyen igényeik vannak, milyen anyagokra vagy felszerelésekre van szükségük ahhoz hogy fejlődni tudjanak. Ettől pedig az alkotók is tökéletesen elkötelezetté válnak.  A riport elkészültekor épp Rouge-ban alkotó graffitis például előző nap hajnalig Marrákesben bulizott a barátaival, ennek ellenére reggel 10-kor már a stúdióban dolgozott.

Annyi mindent kapunk itt, hogy én is a legjobbat akarom nyújtani

- mesélte a graffitis.

A The Huffington Post cikke szerint a Rouge Jardin nemcsak az ott alkotó graffitisek kreativitását dobja meg - hatására a környéken is egyre virágzóbb street art-élet bontakozott ki. Az olajfaligetből gyalogos vagy motoros kirándulásra indulva az ember egyre több aerosol-festménybe botlik, amelyek a megrongált épületeket, félfalakat és épület-krátereket borítják.

A vörös talajból kiemelkedő színes festmények sajátos hangulatot kölcsönöznek a tájnak.

A graffiti, ami alapvetően a belvárosok vizuális nyelve, lassan átszivárgott a marokkói külső, agrár területekre is - ilyen hatása van tehát, ha a művészeti formát hevesen támogatják egy koncentrált helyen. A jelenség egyre több helyen megfigyelhető: fesztiválok, múzeumok, gyűjtők, márkák hívnak meg graffitiseket a külvárosba és olyan helyekre, ami alapvetően idegen ettől a művészeti nyelvtől - saját kontextusából kiemelve a street art mégis izgalmas és az esetek többségében remekül működik.

A street art mainstreammé válása viszont rengeteg kérdést is felvetett az utóbbi időben

Szükség van-e rá, hogy a többi művészeti ágazathoz hasonlóan oktassák a graffitit is, és akadémikus körülmények között foglalkozzanak vele? Egyáltalán, street artnak nevezhetünk-e valamit, ami vászonra, egy galléria számára készül? És mi a helyzet a valóban utcára készült művekkel, amiket a múzeumok szép lassan bekebeleztek, mint például Banksy műveit? A marokkói sivatagi graffitik megmutatják, hogy a street art nem csak a mainstream felé menetelve tud bővülni.

GettyImages-506688498

GettyImages-506688498 (Fotó/Forrás: Carl Court / Getty Images Hungary)

A marokkói graffitik ugyanis érdekes művészeti kérdéseket vetnek fel: mennyiben nyer más értelmet egy alapvetően New York belvárosában alkotó graffitis képe egy lerombolt sivatagi épület oldalán?

Egyáltalán, mennyire számít, hogy a graffitik hol jelennek meg? Vajon elhelyezkedéshez, állampolgársághoz, identitáshoz kötöttek ezek a festmények? Vagy megváltoznak-e, ha manhattani hipszterek helyett marokkói pásztorok válnak a befogadókká? Érdekes kérdések ezek abban az időben, amikor a street art a mainstreammé válás miatt sokak szerint elveszti művészi erejét és hitelességét - lehet, hogy elég egy kreatív patrónus ahhoz, hogy egy művészet újra szárnyra kaphasson?

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Klasszikus

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Jazz/World

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.
Jazz/World

Gyönyörű örmény népdalfeldolgozással jelentkezik az Antal Gábor Trió

Nem sokkal a megalakulásuk után máris nemzetközi versenyről hozta el a fődíjat a trió, akiknek örmény népzenéből ihletett új szerzeménye most a Fidelión debütál. Cikkünkben a zenekar történetéről és terveikről is mesélnek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Plusz nyár

A júliusi Fidelio már a polcokon van

Az ingyenes programmagazinban a júliusi eseménynaptár mellett megtalálja Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, gasztro ajánlatunkat, valamint számos interjút, többek között Dragomán György íróval és Szabó Balázs zenésszel. Lapozzon bele online!
Plusz veszprémfest

Újra opera Veszprémben

Erős programmal várja közönségét az idén 15. évét ünneplő VeszprémFest.
Plusz kult50

Kiderült, kik ők: Íme a kultúra 50 arca 2018-ban

Megvan A kultúra 50 arca. A legújabbak. A Fidelio 2018-as KULT50 kiadványát június 7-én délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban. A lap először 2017-ben jelent meg, akkor a hazai kultúra másik 50 arca szerepelt benne. Az új névsor alább olvasható.
Plusz gasztro

Eper minden mennyiségben!

Az eper, szamóca vagy egyes tájakon szeder névre hallgató, a rózsafélék családjába tartozó tavaszi gyümölcs sokak kedvence. Ehetjük magában, de számtalan módon elkészíthetjük, ezek közül válogattunk most néhány szokatlan receptet és eperrel kapcsolatos érdekességet.
Plusz ajánló

Erős kezdés: ősbemutatóval, Blahalouisiana szimfonik koncerttel és egy kortárs drámával indítja az évadot a Kultkikötő

Június 22-én, pénteken az Anyám, a nyolcadik kerület! című előadás ősbemutatójával, valamint a Heisenberg című darabbal nyitja meg az idei, szám szerint 13. évadát a Kultkikötő.