Plusz

Graffitik a sivatagban

2017.03.20. 08:49
Ajánlom
A sivatag közepén jött létre a street artist művészek paradicsoma - ami nem csak az ott alkotókra, hanem a környékre is nagy hatással van. Graffitik és színes festmények jelentek meg a lerombolt házak és törmelékfalak oldalán - ez lenne a street art jövője?

A Jardin Rouge (Piros Kert) a graffitisek egyik szimbolikus paradicsoma. A helyet 25 percnyire a marokkói Marrákestől egy 32 holdas olajfa-ligetből hozta létre egy Jean-Louise nevű, orosz származású francia üzletember. Elmondása szerint a 60-as években szeretett bele a graffitibe, amikor hajléktalan tiniként maga is falakat firkált.

A területet, ahol a művésztelep ma áll, még 2003-ban vette meg, az első alkotókat pedig 2007-ben hívta oda. Jean-Louis ekkor még nem is sejtette, hogy a tanácsok, amiket a meghívott graffitiseknek ad, mekkora hatással lesznek nemcsak az a művészek, de a saját életére is.

Ma már igazi megtiszteltetés a Jardin Rouge-ban alkotni: a legismertebb és legeredetibb street artistok kapnak ide meghívót, akik persze kapnak is az alkalmon.

A stenciljeiről ismert francia C215, az aerosol-portrékat készítő német ECB, a new yorki graffiti-szcéna egyik sztárja, a Tats Cru, vagy épp a francia-kongói festő, Kouka mind elfogadták már a rouge-i meghívót. Két elvárásnak kellett csak megfelelniük: a kísérletezésre való hajlandóságnak, és annak, hogy a tőlük telhető legjobb művészeti alkotást készítsék el.

A privát kis paradicsomából lassan egy hihetetlenül menő és exkluzív hely lett, ahol már az is hatalmas figyelmet generál, kit hív meg Jean-Louis és a Rouge mögött álló Montresso Alapítvány legközelebb alkotni - hát még a gyűjtőknek rendezett eredeti showműsorok és kiállítások!

Sok művésznek fogalma sincs arról, hogy kell bemutatnia munkáját a közönségnek - mi mindig nagy hangsúlyt fektetünk erre is, felkészülünk a végső bemutatóra, arra, hogy kell az elkészült művet prezentálni

- mondja Jean-Louis, megmagyarázva a dinamikát, ami közte és a művészek között működik. A beszámolók szerint mindegy, milyen alkotói szinten állsz, mikor meghívást kapsz hozzá: profizmusa és felkészültsége miatt biztos hogy csak jobbá válsz a vele való együttműködés után.

A Brooklyn Street Art beszámolója szerint a Rouge-ban minden az alkotókat szolgálja: megbeszélik, milyen igényeik vannak, milyen anyagokra vagy felszerelésekre van szükségük ahhoz hogy fejlődni tudjanak. Ettől pedig az alkotók is tökéletesen elkötelezetté válnak.  A riport elkészültekor épp Rouge-ban alkotó graffitis például előző nap hajnalig Marrákesben bulizott a barátaival, ennek ellenére reggel 10-kor már a stúdióban dolgozott.

Annyi mindent kapunk itt, hogy én is a legjobbat akarom nyújtani

- mesélte a graffitis.

A The Huffington Post cikke szerint a Rouge Jardin nemcsak az ott alkotó graffitisek kreativitását dobja meg - hatására a környéken is egyre virágzóbb street art-élet bontakozott ki. Az olajfaligetből gyalogos vagy motoros kirándulásra indulva az ember egyre több aerosol-festménybe botlik, amelyek a megrongált épületeket, félfalakat és épület-krátereket borítják.

A vörös talajból kiemelkedő színes festmények sajátos hangulatot kölcsönöznek a tájnak.

A graffiti, ami alapvetően a belvárosok vizuális nyelve, lassan átszivárgott a marokkói külső, agrár területekre is - ilyen hatása van tehát, ha a művészeti formát hevesen támogatják egy koncentrált helyen. A jelenség egyre több helyen megfigyelhető: fesztiválok, múzeumok, gyűjtők, márkák hívnak meg graffitiseket a külvárosba és olyan helyekre, ami alapvetően idegen ettől a művészeti nyelvtől - saját kontextusából kiemelve a street art mégis izgalmas és az esetek többségében remekül működik.

A street art mainstreammé válása viszont rengeteg kérdést is felvetett az utóbbi időben

Szükség van-e rá, hogy a többi művészeti ágazathoz hasonlóan oktassák a graffitit is, és akadémikus körülmények között foglalkozzanak vele? Egyáltalán, street artnak nevezhetünk-e valamit, ami vászonra, egy galléria számára készül? És mi a helyzet a valóban utcára készült művekkel, amiket a múzeumok szép lassan bekebeleztek, mint például Banksy műveit? A marokkói sivatagi graffitik megmutatják, hogy a street art nem csak a mainstream felé menetelve tud bővülni.

GettyImages-506688498

GettyImages-506688498 (Fotó/Forrás: Carl Court / Getty Images Hungary)

A marokkói graffitik ugyanis érdekes művészeti kérdéseket vetnek fel: mennyiben nyer más értelmet egy alapvetően New York belvárosában alkotó graffitis képe egy lerombolt sivatagi épület oldalán?

Egyáltalán, mennyire számít, hogy a graffitik hol jelennek meg? Vajon elhelyezkedéshez, állampolgársághoz, identitáshoz kötöttek ezek a festmények? Vagy megváltoznak-e, ha manhattani hipszterek helyett marokkói pásztorok válnak a befogadókká? Érdekes kérdések ezek abban az időben, amikor a street art a mainstreammé válás miatt sokak szerint elveszti művészi erejét és hitelességét - lehet, hogy elég egy kreatív patrónus ahhoz, hogy egy művészet újra szárnyra kaphasson?

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Ezeket a könyveket vásárolták legtöbben karácsonyra

A könyv az egyik legjobb dolog, ami a fa alá kerülhet – legalábbis szerintünk. A decemberi eladási adatokból az is kiderül, hogy melyik kötetekkel lepték meg szeretteiket a vásárlók.
Tánc

Szergej Polunyin elvesztette a józan eszét?

Először a mellkasára tetováltatta egy politikus arcképét, majd homofób és kirekesztő üzeneteket posztolt Instagram oldalán. A táncvilág komoly aggodalmát fejezte ki a táncos mentális állapota miatt.
Klasszikus

Mit játszhat egy fagottista a tévémacin túl?

A kérdésre a választ Stefán Zsófia koncertje adhatja meg, aki a Concerto Zeneházban lép fel január 14-én.
Vizuál

Pont a Mona Lisánál nem működik a Mona Lisa-hatás

Leonardo da Vinci híres portréjához számos rejtély kapcsolódik a hölgy személyétől a mosoly okáig. Az egyik legutóbbi kutatás annak járt utána, tényleg követi-e a tekintetével a titokzatos asszony a nézőit.
Könyv

Rovarokkal, penésszel, idővel való küzdelem a corvinák védelmében

Vegyészek, restaurátorok, ötvös- és textilművészek is munkálkodtak azért, hogy Mátyás király világhírű kódexei fennmaradjanak.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz magazin

Ilyet még nem hallottál: hódít a mongol torokének metál

Nem a hörgős metálról van szó, hanem tradicionális mongol hangszereken és énektechnikával előadott heavy metálról, aminek hirtelen rengeteg rajongója akadt világszerte.
Plusz Film

Martin Scorsese újabb dokumentumfilmet rendez Bob Dylanről

Martin Scorsese Oscar-díjas amerikai filmrendező dokumentumfilmet készít Bob Dylan legendás énekes, dalszerző, költő 1975-ös turnéjáról.
Plusz kult50

Ismerd meg a Kult50 védnökeit!

Új kategóriákkal és kategóriánként egy-egy szakmai védnökökkel jelentkezik idén a Kult50 harmadik szezonja.
Plusz hír

102 férfira 14 nő jut a hazai kultúra legtekintélyesebb alakjai között

Az MTA összeállította a kortárs magyar kultúra toplistáját. Nádas Péter, Alföldi Róbert és Fischer Iván az élen.
Plusz applikáció

Így találhatsz művészként és szakemberként könnyebben munkát

Szakmai „társkereső” oldal indult egy magyar startup céggel. A StageHive azonban nem a romantika színtere, hanem művészeket és produkciókat hoz össze egymással.