Plusz

Graffitik a sivatagban

2017.03.20. 08:49
Ajánlom
A sivatag közepén jött létre a street artist művészek paradicsoma - ami nem csak az ott alkotókra, hanem a környékre is nagy hatással van. Graffitik és színes festmények jelentek meg a lerombolt házak és törmelékfalak oldalán - ez lenne a street art jövője?

A Jardin Rouge (Piros Kert) a graffitisek egyik szimbolikus paradicsoma. A helyet 25 percnyire a marokkói Marrákestől egy 32 holdas olajfa-ligetből hozta létre egy Jean-Louise nevű, orosz származású francia üzletember. Elmondása szerint a 60-as években szeretett bele a graffitibe, amikor hajléktalan tiniként maga is falakat firkált.

A területet, ahol a művésztelep ma áll, még 2003-ban vette meg, az első alkotókat pedig 2007-ben hívta oda. Jean-Louis ekkor még nem is sejtette, hogy a tanácsok, amiket a meghívott graffitiseknek ad, mekkora hatással lesznek nemcsak az a művészek, de a saját életére is.

Ma már igazi megtiszteltetés a Jardin Rouge-ban alkotni: a legismertebb és legeredetibb street artistok kapnak ide meghívót, akik persze kapnak is az alkalmon.

A stenciljeiről ismert francia C215, az aerosol-portrékat készítő német ECB, a new yorki graffiti-szcéna egyik sztárja, a Tats Cru, vagy épp a francia-kongói festő, Kouka mind elfogadták már a rouge-i meghívót. Két elvárásnak kellett csak megfelelniük: a kísérletezésre való hajlandóságnak, és annak, hogy a tőlük telhető legjobb művészeti alkotást készítsék el.

A privát kis paradicsomából lassan egy hihetetlenül menő és exkluzív hely lett, ahol már az is hatalmas figyelmet generál, kit hív meg Jean-Louis és a Rouge mögött álló Montresso Alapítvány legközelebb alkotni - hát még a gyűjtőknek rendezett eredeti showműsorok és kiállítások!

Sok művésznek fogalma sincs arról, hogy kell bemutatnia munkáját a közönségnek - mi mindig nagy hangsúlyt fektetünk erre is, felkészülünk a végső bemutatóra, arra, hogy kell az elkészült művet prezentálni

- mondja Jean-Louis, megmagyarázva a dinamikát, ami közte és a művészek között működik. A beszámolók szerint mindegy, milyen alkotói szinten állsz, mikor meghívást kapsz hozzá: profizmusa és felkészültsége miatt biztos hogy csak jobbá válsz a vele való együttműködés után.

A Brooklyn Street Art beszámolója szerint a Rouge-ban minden az alkotókat szolgálja: megbeszélik, milyen igényeik vannak, milyen anyagokra vagy felszerelésekre van szükségük ahhoz hogy fejlődni tudjanak. Ettől pedig az alkotók is tökéletesen elkötelezetté válnak.  A riport elkészültekor épp Rouge-ban alkotó graffitis például előző nap hajnalig Marrákesben bulizott a barátaival, ennek ellenére reggel 10-kor már a stúdióban dolgozott.

Annyi mindent kapunk itt, hogy én is a legjobbat akarom nyújtani

- mesélte a graffitis.

A The Huffington Post cikke szerint a Rouge Jardin nemcsak az ott alkotó graffitisek kreativitását dobja meg - hatására a környéken is egyre virágzóbb street art-élet bontakozott ki. Az olajfaligetből gyalogos vagy motoros kirándulásra indulva az ember egyre több aerosol-festménybe botlik, amelyek a megrongált épületeket, félfalakat és épület-krátereket borítják.

A vörös talajból kiemelkedő színes festmények sajátos hangulatot kölcsönöznek a tájnak.

A graffiti, ami alapvetően a belvárosok vizuális nyelve, lassan átszivárgott a marokkói külső, agrár területekre is - ilyen hatása van tehát, ha a művészeti formát hevesen támogatják egy koncentrált helyen. A jelenség egyre több helyen megfigyelhető: fesztiválok, múzeumok, gyűjtők, márkák hívnak meg graffitiseket a külvárosba és olyan helyekre, ami alapvetően idegen ettől a művészeti nyelvtől - saját kontextusából kiemelve a street art mégis izgalmas és az esetek többségében remekül működik.

A street art mainstreammé válása viszont rengeteg kérdést is felvetett az utóbbi időben

Szükség van-e rá, hogy a többi művészeti ágazathoz hasonlóan oktassák a graffitit is, és akadémikus körülmények között foglalkozzanak vele? Egyáltalán, street artnak nevezhetünk-e valamit, ami vászonra, egy galléria számára készül? És mi a helyzet a valóban utcára készült művekkel, amiket a múzeumok szép lassan bekebeleztek, mint például Banksy műveit? A marokkói sivatagi graffitik megmutatják, hogy a street art nem csak a mainstream felé menetelve tud bővülni.

GettyImages-506688498

GettyImages-506688498 (Fotó/Forrás: Carl Court / Getty Images Hungary)

A marokkói graffitik ugyanis érdekes művészeti kérdéseket vetnek fel: mennyiben nyer más értelmet egy alapvetően New York belvárosában alkotó graffitis képe egy lerombolt sivatagi épület oldalán?

Egyáltalán, mennyire számít, hogy a graffitik hol jelennek meg? Vajon elhelyezkedéshez, állampolgársághoz, identitáshoz kötöttek ezek a festmények? Vagy megváltoznak-e, ha manhattani hipszterek helyett marokkói pásztorok válnak a befogadókká? Érdekes kérdések ezek abban az időben, amikor a street art a mainstreammé válás miatt sokak szerint elveszti művészi erejét és hitelességét - lehet, hogy elég egy kreatív patrónus ahhoz, hogy egy művészet újra szárnyra kaphasson?

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Bartók zenéje nem könnyű. Hiába vált az egyik legismertebb magyar művészszemélyiséggé, valószínűleg többször találkozunk róla elnevezett utcával, térrel, mint a zeneműveivel. Ezen segítünk most.
Klasszikus

És Ön olvas még zenei könyveket?

A klasszikus zene közönsége szűk, de szeret olvasni. Ez kihívás egy könyvkiadónak, a Rózsavölgyi pedig számos újdonsággal szolgálhat az érdeklődőknek.
Klasszikus

Szívet melengető videó: Pillangó szállt a fuvolaművész homlokára játék közben

Létezik ennél igazabb megerősítés egy muzsikus számára, mint az, hogy egy pillangó is gyönyörködni kezd a játékában?
Jazz/World

Fekete-Kovács Kornél: „Amikor improvizálunk, akkor meditálunk”

Fekete-Kovács Kornél a „jógikus” lét tíz alapvető szabályát foglalta zenébe a Foundations című új, tíztételes művében, amit március 27-én mutatnak be a Müpában. A Modern Art Orchestra mellett olyan vendégművészek működnek közre az üzenet átadásában, mint Harcsa Veronika, Szakcsi Lakatos Béla, Fenyvesi Márton, Dés András és Szalai Péter.
Könyv

Mondd meg te, melyik volt 2018 legjobb magyar könyve!

2019-ben is átadják a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. A 2016-ban megalapított elismerésekkel az előző év legjobb magyar szép- és tényirodalmi könyveit díjazzák. A nyertesek idén már 2-2 millió forintot és 30 millió forint értékű médiatámogatást kapnak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Egy egész évadon át jelen lesz Izraelben a magyar kultúra

Az első alkalommal megrendezésre kerülő Izraeli Magyar Kulturális Évad március 15. és október 23. között több mint 50 programmal kínál ízelítőt a magyar kultúra sokszínűségéből.
Plusz hír

Száz művész pályázhat 200 ezer forintra az MMA-nál

A Magyar Művészeti Akadémia ismét három évre szóló, havi bruttó 200 ezer forint összegű művészeti ösztöndíj elnyerésére hirdet pályázatot száz fő részére, a 2019-2022 közötti időszakra.
Plusz ajánló

Bolondítsd az áprilist az új Fidelióval!

Az ingyenes programmagazin áprilisi számában az aktuális eseménynaptár mellett megtalálod Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, valamint számos interjút, többek között Mohácsi Jánossal, Béres Attilával és Dobozy Borbálával. Lapozz bele online!
Plusz kotta

Látott már kottaírógépet?

Az 1950-es évekbeli találmány soha nem terjedt el széles körben, furcsa alakjával azonban ma már zene- és dizájntörténeti ritkaság.
Plusz hiphop

Erre a zenére érik a legfinomabb sajt

Bársonyosabb és nagyobb lyukú az az ementali sajt, amelyet folyamatosan zenén érlelnek, svájci kutatók szerint a hiphop ebből a szempontból hatékonyabb, mint Mozart zenéje.