Plusz

Gyönyörű, zöld kertté alakul Párizs legendás sugárútja, a Champs-Élysées

2021.01.12. 09:20
Ajánlom
Átalakul a francia főváros leghíresebb sugárútja, miután Anne Hidalgo polgármester zöldutat adott a zöld elképzelésnek. 2030-ra már teljesen új fényben tündökölhet a ma még brutális autóforgalommal terhelt Champs-Élysées.

Rábólintott a párizsi polgármester arra a 250 millió eurós tervre, amelynek keretében gyönyörű, különleges kertté alakul a Champs-Élysées 1,9 kilométeres szakasza. A munkálatok várhatóan a 2024-es nyári olimpiai játékok idejére nagyrészt befejeződnek. Az önkormányzat szerint 2030-ra pedig teljesen új fényben tündököl majd Párizs gyönyörű sugárútja. A tervek szerint megújul a Concorde tér is – írja a Guardian.

hypervide_jardin-123637.jpg

Látványterv madártávlatból: a zöldebb Champs-Élysées (Fotó/Forrás: PCA-Stream)

A Champs-Élysées átalakítására az önkormányzathoz kötődő bizottság szerint azért van szükség, mert a Diadalívbe torkolló sugárút állapota leromlott, az állandó közlekedési dugók miatt hatalmas a légszennyezettség, az üzlethelyiségeket multicégek vették birtokba, a turistaforgalom pedig erodálta az egykor szebb napokat látott, frekventált városrészt. A párizsi lakosok többsége már inkább kerüli a környéket.

Gyakran nevezik a világ legszebb sugárútjának, de akik, azok itt élnek, már korántsem vannak meggyőződve erről

– nyilatkozta Jean-Noël Reinhardt, az újjáépítést tervező bizottság elnöke.

08-120130.jpg

A zöldebb Champs-Élysées látványterve (Fotó/Forrás: PCA-Stream)

A tervek szerint a közlekedő járművek számát felére szorítják, a felszabaduló sávokból járdák és zöldfelületek lesznek, a járdák mellé pedig fasort telepítenek, miként az a látványterveken is jól látszik.

A hetven méter széles, a Concorde tértől a Diadalívig vezető sugárút története a XVII. századig nyúlik vissza.

parizsi-nyomat-les-champs-elysees-120148.jpg

A Champs-Élysées képeslapon (Fotó/Forrás: Galéria Savaria)

XIV. Lajos uralkodásáig a területen kerti gazdálkodás folyt, 1667-ben pedig André Le Nôtre, a Napkirály kertésze tervezte meg a sétálóutcát a Tuileriák kertjének meghosszabbításaként. Nevét 1709-ben kapta a görög mitológia túlvilági helye, az Élüszion mezői után, amelyről az ókoriak úgy gondolták, a világ nyugati peremén helyezkedik el, és az istenek kedveltjeinek lakhelye. A sugárút a francia történelem fontos színhelye: 1944-ben itt ünnepelték a II. világháború végét és Németország vereségét, és a futball-világbajnokságokon aratott győzelmeket.

couv-120129.jpg

A zöldebb Champs-Élysées látványterve (Fotó/Forrás: PCA-Stream)

Az új terveket megalkotó PCA-Stream iroda építésze, Philippe Chiambaretta felmérése szerint a koronavírus-járvány előtt a Champs-Élysées-t 100 ezer ember használta naponta, akiknek 72%-a turista. Az úton 3 ezer gépjármű halad át óránként, nagyobb légszennyezettséget okozva, mint a városi körgyűrűn. Chiambaretta szerint

az ikonikus helyszín eklatáns példája lett a modern városi problémáknak, amelyeket a szennyezettségben, az autók magas számában, a túltengő turizmusban és kommercializmusban nevezett meg.

Zöldhullám

„Változtasd meg élted!” – üzente Rilkének egy Apollón-szobor, és a költővel együtt mi is hisszük azt, hogy az új eszméket mindig a művészet hordja ki.

Kultúra és natura – az emberi és a természeti világ mint egy érem két oldala, nem teljesek egymás nélkül.

Ahhoz, hogy még sok száz, sok ezer éven át élhessünk ezen a bolygón, tanulnunk kell a természettől. Ahogy Nemes-Nagy Ágnes írja: „tanulni kell, szeretni kell.”

Új rovatunkat, a Zöldhullámot a természeti világ iránti aggodalom hívta életre, de a természet szeretete táplálja. Annak tudata, hogy ügyesen festő, ügyesen író, ügyesen zenélő emlősök vagyunk, nagyobb felelősséggel és több feladattal.

CIKKEK A ROVATBAN

Legolvasottabb

Színház

A kultúra megfizethetetlen?!

A kulturális szféra szereplői évek óta komoly anyagi gondokkal küzdenek, a járványhelyzet, valamint a gazdasági változások pedig újabb kihívások elé állítják az intézmények vezetőit. Legutóbb a kata módosítása, valamint a rezsicsökkentés átalakítása késztette stratégiai változásokra a művészeket. Megkerestünk néhány színházat, hogy mondják el, hogyan érinti őket a jelenlegi helyzet.
Vizuál

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Mostanáig senki nem tudott annak a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami a Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A hosszas kutatómunka eredményeként meglelt felvételt a művész születésének évfordulója alkalmából tárjuk a nyilvánosság elé.
Zenés színház

Az Eiffel Műhelyház valamennyi előadását törli az OPERA

A Magyar Állami Operaházat érintő forrásmegvonás miatt az intézmény levélben tudatta, hogy a gyermekprogramok kivételével nem tartja meg az Eiffel Műhelyházba tervezett előadásait. A CIKK FRISSÜLT.
Vizuál

Az ember, aki kikosarazta Ingmar Bergmant – 10 érdekesség a 85 éves Dustin Hoffmanról

A kétszeres Oscar-díjas Dustin Hoffman pályája nem indult zökkenőmentesen, azonban néhány rövid kitérő után már a legnagyobb rendezők ajánlottak neki főszerepeket.
Színház

„A színházban történetekre van szükségünk” – interjú Béres Lászlóval

Béres László a Karády zárkája után újra a Gyulai Várszínházzal dolgozik, ezúttal egy orosz szerzőhöz, Csehovhoz nyúlva. A rendezővel az augusztus 9-én látható előadásról, a drámaíróhoz fűződő viszonyáról, valamint a román színházi hagyományokról is beszélgettünk.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

A régi idők gyerekkorát idézi a világ első csángó társasjátéka

A Naputánjáró egy „csángós” mese nyomán készült, segítségével pedig gyerekek és felnőttek együtt barangolhatják be Csángóföld vidékeit.
Plusz hír

Szent László király földi maradványait azonosították a kutatók

Több magyar uralkodóföldi maradványait sikerült azonosítania a Szegedi Tudományegyetem kutatóinak a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek elemzése révén.
Plusz ajánló

Életörömre hangolunk! – Szeptemberben jön a Zsidó Kulturális Fesztivál

Könnyű- és komolyzenei koncertek, irodalmi és gyermekprogramokkal, hazai és nemzetközi művészekkel várja a látogatókat a 24. Zsidó Kulturális Fesztivál szeptember 4. és 12. között. A programokat hét fővárosi helyszínen rendezik meg.
Plusz hír

Akár már 2024-ben újranyithat a Notre-Dame

Kicsit több mint három évvel azután, hogy a párizsi székesegyház teteje egy tűzeset következtében megsemmisült, megnyithatja kapuit a hívek és a nagyközönség előtt a Notre-Dame.
Plusz hír

Ars poeticák lepték el a Jókai teret

A Magyar irodalom tereként újult meg a terézvárosi Jókai tér, ahol nagy költőink és íróink, mások mellett Pilinszky és Ady idézeteivel találkozhatunk a burkolatba vésve. A munkálatok során jelentősen növelték a zöldterületet is.