Rábólintott a párizsi polgármester arra a 250 millió eurós tervre, amelynek keretében gyönyörű, különleges kertté alakul a Champs-Élysées 1,9 kilométeres szakasza. A munkálatok várhatóan a 2024-es nyári olimpiai játékok idejére nagyrészt befejeződnek. Az önkormányzat szerint 2030-ra pedig teljesen új fényben tündököl majd Párizs gyönyörű sugárútja. A tervek szerint megújul a Concorde tér is – írja a Guardian.
A Champs-Élysées átalakítására az önkormányzathoz kötődő bizottság szerint azért van szükség, mert a Diadalívbe torkolló sugárút állapota leromlott, az állandó közlekedési dugók miatt hatalmas a légszennyezettség, az üzlethelyiségeket multicégek vették birtokba, a turistaforgalom pedig erodálta az egykor szebb napokat látott, frekventált városrészt. A párizsi lakosok többsége már inkább kerüli a környéket.
Gyakran nevezik a világ legszebb sugárútjának, de akik, azok itt élnek, már korántsem vannak meggyőződve erről
– nyilatkozta Jean-Noël Reinhardt, az újjáépítést tervező bizottság elnöke.
A tervek szerint a közlekedő járművek számát felére szorítják, a felszabaduló sávokból járdák és zöldfelületek lesznek, a járdák mellé pedig fasort telepítenek, miként az a látványterveken is jól látszik.
A hetven méter széles, a Concorde tértől a Diadalívig vezető sugárút története a XVII. századig nyúlik vissza.
XIV. Lajos uralkodásáig a területen kerti gazdálkodás folyt, 1667-ben pedig André Le Nôtre, a Napkirály kertésze tervezte meg a sétálóutcát a Tuileriák kertjének meghosszabbításaként. Nevét 1709-ben kapta a görög mitológia túlvilági helye, az Élüszion mezői után, amelyről az ókoriak úgy gondolták, a világ nyugati peremén helyezkedik el, és az istenek kedveltjeinek lakhelye. A sugárút a francia történelem fontos színhelye: 1944-ben itt ünnepelték a II. világháború végét és Németország vereségét, és a futball-világbajnokságokon aratott győzelmeket.
Az új terveket megalkotó PCA-Stream iroda építésze, Philippe Chiambaretta felmérése szerint a koronavírus-járvány előtt a Champs-Élysées-t 100 ezer ember használta naponta, akiknek 72%-a turista. Az úton 3 ezer gépjármű halad át óránként, nagyobb légszennyezettséget okozva, mint a városi körgyűrűn. Chiambaretta szerint
az ikonikus helyszín eklatáns példája lett a modern városi problémáknak, amelyeket a szennyezettségben, az autók magas számában, a túltengő turizmusban és kommercializmusban nevezett meg.