A Magyar Händel Társaság 2009 őszén alakult, Händel halálának 250. évfordulójának évében. A társaság vezetője, Göllesz Zoltán a Nádor Terem igazgatója. Eddig több Händel-mű magyarországi bemutatója kapcsolódik a társaság nevéhez, többek közt két korai, Itáliában keletkezett oratórium (Il trionfo del Tempo e del Disinganno, La resurrezione di Nostro Signor Gesú Cristo) bemutatása is. Nagy sikerrel adták elő e korai Händel-oratóriumokat belföldön (Budapest, Pécs, Eger) és külföldön (Pozsony) is. A Magyar Händel Társaság fontos feladatának tekinti eme ritkán hallható művek megismertetését a magyar közönséggel. Az Apollo è Dafne is ezen ritkán játszott remekművek sorába tartozik.

Georg Friedrich Händel 1706 őszén Ferdinando dè Medici, toszkán nagyherceg fiának meghívására Itáliába utazik, hogy tanulhasson a kor nagy olasz mestereitől s megmutathassa zeneszerzői képességeit. Számos városban megfordul, Firenzétől Nápolyig, ahol „Sassone„ néven válik híressé. Rómában is hosszasan időzik, ahol Francesco Ruspoli márki (később herceg) támogatásának köszönhetően írja legnagyobb, latin nyelvű, egyházi műveit, de egyéb, már nagy zenei érettségről tanúskodó mesterműveit is megkomponálja. Rómában az operabemutatókra vonatkozó pápai tilalom miatt operai stílusú oratóriumokat és kantátákat ír, s ezek sorába tartozik az Apollo è Dafne alcímű világi kantátája is.

A kantátán 1709-ben kezd el Velencében dolgozni, és az csak az olasz bemutató után, 1710-ben Hannoverben nyeri el végleges formáját. Az Apollo è Dafne c. kantáta valójában egy hosszabb lélegzetű, egyfelvonásos, két hangra és zenekarra írt opera (Apolló basszus és Daphné szoprán), melyet Händel elődei nyomán Ottavio Rinuccini librettójára írt Ovidius Átváltozások c. művének (Metamorphoses) alapján. Händel előtt a Daphné témára már több olasz zeneszerző komponált operát. Legjelentősebbek ezek közül Jacopo Peri (1598 környékén bemutatott) műve, Francesco Cavalli (1640) és Marco da Gagliano (1608, Mantova) e témára írt operái. A témát feldolgozta Claudio Monteverdi is egy késői operájában.  A kantátán érződik, hogy Händel kiválóan elsajátította az énekhangra való komponálás technikáját, és bőséges invencióval megáldott dallamokat írt le.

Az előadás szólistái Tomáš Šelc basszbariton Apolló és Jónás Krisztina szoprán énekesnő Daphné szerepében. Az előadáson közreműködik a Savaria Barokk Zenekar korhű hangszereken Németh Pál vezényletével.

Tomáš Šelc, fiatal basszbariton Pozsonyban Peter Mikulášnál tanult, számos nemzetközi versenygyőzelemmel a háta mögött. A leghíresebb zenekarokkal lépett fel már fel a világ sok pontján, sikert sikerre halmozva. CD-felvételei is figyelemre méltóak. A régizenében is otthon mozog, s Apolló szerepét már rutinnal énekli, erről felvétel is tanúskodik.  Sokoldalúságát az is bizonyítja, hogy a barokk zenei műfajoktól az operán át az operettig kipróbálta magát.

Partnernője az est során Jónás Krisztina szoprán, énekművész lesz, akit már jól ismerhet a Savaria Barokk Zenekar közönsége, hiszen visszatérő vendége a zenekarnak. Jónás Krisztina szopránénekesnő úgy belföldön, mint külföldön is gyakran bizonyította, hogy a barokk zenei repertoár ihletett és hiteles előadója.

A koncert a Mesterek és remekművek sorozat 4. előadása lesz. Aki ezen az estén ellátogat a Nádor Terembe, ritka zenei csemegében lesz része.

Vucskovics Erzsébet