Közreműködnek:
Bodrogi Éva (Angelo)
Jónás Krisztina (Maddalena)
Bakos Kornélia (Cleofe)
Szigetvári Dávid (San Giovanni)
Tomás Selc (Lucifero)
Vezényel: Németh Pál.
Az oratórium Händel korai, itáliai korszakához köthető. 1707-ben érkezik meg Rómába, ahol Francesco Ruspoli márkiz, később herceg köréhez tartozik. Az oratórium Maria Kazimiera, lengyel királynő megrendelésére készült Carlo Sigismondo Capece librettója alapján.
Az oratórium ősbemutatóját 1708. április 8-án, húsvét vasárnapján tartották fényes külsőségek között, amint ezt Ruspoli herceg fennmaradt számlái is bizonyítják. A librettót 1500 példányban nyomtatták ki, az előadást maga Arcangelo Corelli, zeneszerző és hegedűművész vezényelte. A korabeli sajtóhírek szerint az előadás zajos siker arathatott. „…ezen az estén Marchese Ruspoli egy nagyon kitűnő oratóriumot adatott elő a Bonelli-palotában, a SS. Apostoli mellett, a nagytermet pompásan berendezett színházteremmé alakíttatván a közönség részére. Nagyon sok nemesúr s néhány kardinális is megjelent. …. Őszentsége, a pápa dorgáló levelet bocsátott ki, mert az oratórium előadásában énekesnő is közreműködött.” Az említett énekesnő, Margherita Durastanti, később számos Händel opera címszerepét (Agrippina) énekelte, és 1720-ban követte Händelt Angliába is. A második előadáson, április 9-én a pápa elmarasztalása miatt kasztrált énekes vette át Mária Magdolna szerepét. Az előadáson igen nagy számú zenész működött közre a kor viszonyaihoz képest. A források eltérő adatokkal szolgálnak, de annyi biztos, hogy kb. 40-45 zenész adta elő a grandiózus művet. (hegedűk, brácsák, basszusviolák, nagybőgők, trombiták, oboák és harsona). Az oratórium meghozta Händelnek az áhított hírnevet, az „Árkádiai Akadémia” is tagjai közé fogadta. Az akadémiának olyan kiváló tagjai voltak, mint Alessandro Scarlatti, Benedetto Marcello, Arcangelo Corelli, Ercole Pasquini.
Az április 8-i előadás érdekessége, hogy a római ősbemutatóval egy naptári napra és húsvét vasárnapjára esik, igaz Arcangelo Corelli helyett a magyar régizene mozgalom elsőszámú kiválósága, Németh Pál karmester és fuvolaművész fogja dirigálni a produkciót. A előadók személye ellen lenne némi kifogása XI. Kelemen pápának… Szerencsére abban a korban élünk, ahol olyan kiváló hangú adottságú, s a barokk énektechnikában járatos énekesnők, mint Bodrogi Éva, Jónás Krisztina és Bakos Kornélia alakíthatják a főbb szerepeket, nem is említve még a kitűnő férfiszólisták sorát. Aki eljön a koncertre, mindezt majd személyesen is megtapasztalhatja.
Vucskovics Erzsébet