Három városrész, egy otthon – interjú Gáspár Annával

Milyen célkitűzéssel hívták életre a Palotai Nyári Játékokat?

A XV. kerületben közel hetvenötezren laknak, és három nagyon élesen elkülönülő városrész – Rákospalota, Pestújhely és Újpalota – alkotja a kerületet. Három városrész, egy otthon – ez is mottónk. Ahogy Pestet és Budát kettészeli a Duna, úgy választja el Rákospalotát és Pestújhely-Újpalotát az M3-as autópálya. Emiatt nagyon érdekesen alakul a kulturális életünk is: másmilyen múlttal rendelkezik ez a három településrész, mindenhol más a lakókörnyezet, másfélék az emberek,

így a négy közösségi házunk is egymástól eltérő arculattal és kínálattal rendelkezik.

A Nemzedékek parkjában zajló ingyenes Palotai Nyári Játékok viszont az a rendezvény, ahol ezeket a különbözőségeket mégis sikerül egyesíteni, ráadásul mára már annyira népszerű lett a programsorozat, hogy Budapest más kerületeiből, és az agglomerációból is sokan ellátogatnak hozzánk. Missziónk, hogy szélesebb kör számára is elérhetővé tegyük a minőségi kulturális élményeket. Esténként hat-hétszáz ember ingyenesen szórakozhat ezeken a nyári estéken Újpalotán.

100 Tagú Cigányzenekar a Palotai Nyári Játékokon (Fotó/Forrás: Csokonai15)

Milyen programokkal várják idén a közönséget?

Az idei négynapos minifesztivált a Magyar Örökség-díjas 100 Tagú Cigányzenekar Kamaraegyüttesének koncertje nyitja, akik otthonosan mozognak a kerületben, mert nagy örömünkre rendszeresen tartják próbáikat a közösségi házainkban. Másnap Csányi Sándor érkezik a Hogyan értsük félre a nőket? című egyszemélyes vígjátékával. Július 25-én Siménfalvy Ágota és Füredi Nikolett Abba Show-ja idézi meg a legendás svéd együttes legismertebb slágereit és a hetvenes évek diszkóhangulatát. Zárásként pedig a Körúti Színház előadásában lesz látható Eisemann Mihály és Szilágyi László klasszikus zenés vígjátéka, az Én és a kisöcsém, Straub Dezső főszereplésével, Koltai Róbert rendezésében.

Maradva még Újpalotánál: az ottani közösségi házak milyen koncepció szerint működnek?

Azt hiszem, hibáznánk, ha csupán az adott környezetet próbálnánk megszólítani, de mégis

jól látni, hogy egy-egy kerületrészben található közösségi ház mindig az ott élőket vonzza a leginkább.

1969 és 1978 között Újpalotán épült fel a főváros egyik legnagyobb lakótelepe, itt találhatóak Budapest legrégebbi panelépületei. Még mindig itt lakik az az úr, aki annak idején ünnepélyes keretek között átvehette az első frissen épített lakás kulcsait. Ennek a panelrengetegnek az ölelésében található két közösségi házunk: az egyikben adunk teret számos helyi civil szervezet – kutyamentőktől kezdve a nagycsaládosokat, illetve látássérülteket segítő csoportokig – eseményeinek, illetve az idősebb korosztálynak is kínálunk itt számos programot. Szintén a lakótelepi övezetben van egy másik házunk is, amely kifejezetten a fiatal korosztályt – az általános iskolástól a középiskolásokig – szólítja meg. Tanulássegítő délutáni órák, sportfoglalkozások, közös főzés, élő zenés táncház egyaránt várja őket.

Kortalan kapcsolódások programsorozat (Fotó/Forrás: Csokonai15)

A két másik városrész kulturális intézményeinek mik a sajátosságai?

A csendes, kertvárosias Pestújhelyen – amelynek nagyon erős lokálpatrióta közössége van – egy régi iskolaépületet alakítottak át annak idején közösségi házzá, itt két emeleten, kisebb-nagyobb termekben zajlanak a különböző műhelyfoglalkozások. Találni itt szenior örömtáncot, tűzzománc-foglalkozást, hímző- és varróköröket, vagy épp karateoktatást, nagy hangsúlyt kap a környezettudatosság is, számos edukatív és közösségteremtő programhoz lehet csatlakozni. Nemrég egy szenzoros kert kialakítását is megkezdtük. Ezek a kertek terápiás, oktató és stresszoldó céllal jönnek létre, ideálisak gyermekek fejlesztésére, idősek gondozására – például demenciaterápiában –, valamint neuroinkluzív közösségi térként is funkcionálhatnak autizmussal vagy ADHD-val élők számára, mivel a természetes közeg segít csökkenteni a túlzott ingerterhelést.

Ez egy olyan speciálisan kialakított zöldterület, amelynek célja az emberi érzékszervek tudatos stimulálása, fejlesztése és pihentetése.

Ennek kapcsán valósult meg a közösségi házunk első, a vállalati társadalmi felelősségvállalást segítő programja is június végén. Ennek részeként egy nagy cég munkatársai csapatépítő önkéntes tevékenységként a pestújhelyi Bokréta Lakásotthoni Gyermekotthoni Központ lakói segítségével virágokat ültettek és kitisztítottak egy területet, amelyet később mezítlábas ösvénnyé alakítunk. A közösségi kertépítés folytatódik, a nyár folyamán több akció is lesz, ehhez akár cégek, akár közösségi szolgálatos lehetőséget kereső középiskolások jelentkezését is várjuk. A harmadik kerületrész, Rákospalota egy polgári múltú városrész, az itteni Csokonai Rendezvényház a legnagyobb intézményünk, ahol széles közönséget tudunk kiszolgálni. A közel 300 férőhelyes nagyszínpadunkon tartott már előadást Kapu Tibor, fellépett Mucsi Zoltán, de visszatérő vendég a kerülethez kötődő Müller Péter Sziámi és zenekara, nyaranta pedig kertmozival és kertkoncertekkel várjuk itt a kikapcsolódni vágyókat.

Nem szeretném kihagyni a sorból a négy közösségi ház mellett a helytörténeti gyűjteményünket sem, ahol szintén rendszeresen tartunk programokat. A múzeum kertjében nem csak a régi Nemzeti Színház homlokzati szobraival lehet találkozni, de rendszeresen várjuk a közönséget koncertekkel, előadásokkal. Büszkék vagyunk arra a digitális kulturális térképre is, ami a fővárosban és országosan is egyedülálló, mivel csak a XV. kerület büszkélkedhet ilyen, mindenki számára ingyenesen elérhető adatbázissal. Egy egyetemista fiatal alkotta meg, és fejleszti folyamatosan önerőből az oldalt, ahol a kerület minden fontos helytörténeti pontját, épületét, szobrát, emléktábláját meg lehet találni külön archív és jelenkori képekkel, leírásokkal, de tematikus sétaútvonalak közül is lehet válogatni.

Csokonai Rendezvényház - nyári kerti koncert (Fotó/Forrás: Csokonai15)

Tavaly részt vehetett egy szakmai úton, Hamburgban, ennek kapcsán írt a Csokonai15 honlapján a KulturA kulturális központról, amely a művészetet nem célként, hanem eszközként használja a társadalmi párbeszéd és az együttműködés erősítésére. Hasonló célkitűzései vannak a XV. kerületi kulturális intézményeknek is?

A kerületben több éve próbálunk elmozdulni az intergenerációs megoldások felé, és aktivitásainkkal összekapcsolni különböző generációkat. A Kortalan kapcsolódások programunk a nyugdíjasok és az óvodások, általános iskolások találkozásáról szólt: közös sétákat, beltéri programokat, színházi előadásokat, kézműves programokat szerveztünk ezeknek a korosztályoknak. Erre épült rá ez az élethosszig tartó tanulást támogató Erasmus+ program is, melynek részeként hét kollégámmal közösen eljutottunk olyan németországi intézményekbe, ahol a művészetet a társadalmi párbeszéd és az együttműködés erősítésére, több generáció együttes megszólítására használják. Nekünk is vannak ilyen törekvéseink. Idén például október 23-hoz kapcsolódva egy olyan programot tervezünk, ahol különböző generációknak tesszük fel a kérdést:

az ő gyerekkorukban mit jelentett a szabadság?

Izgalmas lesz erre ránézni azoknak, akik hetven éve voltak gyerekek, vagy annak a generációnak, aki a rendszerváltáskor volt iskolás, ahogy azoknak is, akik most élik meg ezt az időszakot. Ez a program is a társadalmi párbeszédet ösztönzi és a generációk közötti kapcsolódást erősíti.