Plusz

Herta Müller Nobel-díjas német írónő 60 éves

2013.08.17. 12:10
Ajánlom
Augusztus 17-én ünnepli hatvanadik születésnapját Herta Müller romániai születésű Nobel-díjas német írónő

Egy bánáti sváb faluban, Niczkyfalván született 1953-ban. Édesapja a második világháborúban a Waffen SS-ben szolgált, édesanyját a német kisebbség tagjaként a háború után a Szovjetunióba deportálták, ahol a mai Ukrajna területén öt évet töltött egy munkatáborban.

Herta Müller románul csak az általános iskolában tanult meg, otthon németül beszéltek. Egyetemi tanulmányait Temesváron román-német szakon végezte. A diploma megszerzése után tanárként dolgozott, ekkor kezdett írni is. Más romániai német írókkal együtt megalapította az Aktionsgruppe Banat (Bánáti Akciócsoport) nevű, független művészi szellemet hirdető művészeti csoportosulást, amelynek tevékenységét a Ceausescu-korszak titkosrendőrsége nem nézte jó szemmel, tagjai állandó zaklatásnak voltak kitéve.

Müller egy autógyárban dolgozott fordítóként, mivel azonban nem működött együtt a román titkosszolgálattal, a Securitatéval, elbocsátották. Ezt követően nyelvórákat adott és írt. Első két kötete, az 1982-es Niederungen és az 1984-es Drückender Tango Romániában csak cenzúrázott verzióban láthatott napvilágot. Mindkét könyvben egy kis romániai német falu korrupcióval, intoleranciával és elnyomással telített világát ábrázolja. A Niederungen 1984-ben Németországban cenzúrázatlanul is napvilágot látott, a német kritika pozitívan fogadta. Müllert meghívták a frankfurti könyvvásárra is, de ekkor még nem akarta elhagyni Romániát. "Nem akartam elmenni" - nyilatkozta később. "Én mindig azt mondtam, nem mehet el mindenki. Csak egyvalakinek kell mennie, és akkor mindenki maradhat. Hiszen nem lehet fordítva, hogy mindenki elmegy, és csak az az egy marad. A diktátornak kell mennie". A diktátor azonban nem ment el, és Müller a hatóságok zaklatásai elől 1987 elején férjével, a regényíró Richard Wagnerrel együtt Nyugat-Berlinbe disszidált. Német és külföldi egyetemeken oktatott, 1995-ben lett a Német Irodalmi Akadémia tagja.

Herta Müller több mint húsz nyelvre lefordított munkái révén az 1990-es évek elejétől fontos szerzőnek számít nemzetközi irodalmi körökben. Egyik kulcsregénye az 1992-es A róka volt a vadász című munkája, amelyet magyarul A rókák csapdába esnek címmel is kiadtak. A Temesváron játszódó mű a Ceausescu-diktatúra utolsó hónapjainak krónikája, a megfigyeltség, az ebből fakadó félelem és a kiszolgáltatottság megrendítő erejű ábrázolása. 1993-ban Stere Gulea rendezésében film készült belőle, amelyet Sunyi vadász a róka címmel a magyar mozik is bemutattak. Herta Müller kiemelkedő művei közé sorolják az 1994-ben megjelent Szívjószág című önéletrajzi ihletésű regényét is, amelyben a romániai ellenzékiek életét festette le. 2009-ben napvilágot látott, költői erejű, Lélegzethinta című regénye Oskar Pastior késődadaista költő kelet-ukrajnai lágerélményei alapján készült, a kritika Kertész Imre Sorstalanságának ikerkönyveként emlegeti.

Müller, aki a regények mellett esszéket és verseket is publikált, számos irodalmi elismerésben részesült: egyebek mellett a Kleist-, a Joseph Breitbach-, a Würth- és a Kafka-díj, a Konrad Adenauer Alapítvány Irodalmi Díj és a Franz Werfel Emberjogi Díj kitüntetettje. 2009-ben kapott irodalmi Nobel-díjat, mert - az indoklás szerint - "a költészet tömörségével és a próza tárgyilagosságával rajzolta meg műveiben az otthontalanság tájképét".

2012-ben Herta Müller életét bemutató kiállítás nyílt Budapesten, amelynek zárására az írónő személyesen is ellátogatott és felolvasóestet tartott. Ekkor adott interjújában mondta: "Nem csak azért írok, mert átéltem a diktatúrát, hiszen valószínűleg e nélkül is írtam volna, csak éppen más témákról. Hogy mi lesz a téma, azt nem én keresem, azok birtokolnak engem. Az élet azért fontosabb, mint az írás".

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Vizuál

Online térképen böngészhetőek híres emberek egykori otthonai

Mindig is érdekelt egy utadba eső épület története? Esetleg az izgatott, hogy hol éltek a magyar kultúra ismert alakjai? A Lechner Tudásközpont két online térképével órákra le fogod foglalni magad.
Vizuál

Ingyen nézhetőek a Cirko filmjei online

A négyzet, a Táncterápia, a Férfiak fecskében, vagy személyes kedvencünk, a Tű, cérna, szerelem is bekerültek a Cirko Film új online videotékájába, ahol március 30-ig az is kényelmesen mozizhat, aki valami miatt nem jut el a moziba.
Klasszikus

Szombaton újra Bach zenéje szól a metró peronja mellett

Idén is lemerészkednek az Operaház zenészei a metróba, Bach műveiből nyújtanak ízelítőt a zeneszerző születésének 334. évfordulóján. Élmény lesz a tömegközlekedés!
Vizuál

Ruben Brandt, mocskos graffitik és barokk portré sültkrumplival

A csoportos kiállítás izgalmas keresztmetszetet ad egy csapatnyi kortárs magyar alkotó művészetéből - a Műcsarnok munkatársainak válogatásában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Egy egész évadon át jelen lesz Izraelben a magyar kultúra

Az első alkalommal megrendezésre kerülő Izraeli Magyar Kulturális Évad március 15. és október 23. között több mint 50 programmal kínál ízelítőt a magyar kultúra sokszínűségéből.
Plusz hír

Száz művész pályázhat 200 ezer forintra az MMA-nál

A Magyar Művészeti Akadémia ismét három évre szóló, havi bruttó 200 ezer forint összegű művészeti ösztöndíj elnyerésére hirdet pályázatot száz fő részére, a 2019-2022 közötti időszakra.
Plusz ajánló

Bolondítsd az áprilist az új Fidelióval!

Az ingyenes programmagazin áprilisi számában az aktuális eseménynaptár mellett megtalálod Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, valamint számos interjút, többek között Mohácsi Jánossal, Béres Attilával és Dobozy Borbálával. Lapozz bele online!
Plusz kotta

Látott már kottaírógépet?

Az 1950-es évekbeli találmány soha nem terjedt el széles körben, furcsa alakjával azonban ma már zene- és dizájntörténeti ritkaság.
Plusz hiphop

Erre a zenére érik a legfinomabb sajt

Bársonyosabb és nagyobb lyukú az az ementali sajt, amelyet folyamatosan zenén érlelnek, svájci kutatók szerint a hiphop ebből a szempontból hatékonyabb, mint Mozart zenéje.