Plusz

Hétfőn délelőtt lesz Heller Ágnes temetése

2019.07.25. 12:10
Ajánlom
Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus temetése július 29-én, hétfőn 11 órakor lesz a Kozma utcai izraelita temetőben - közölte a család szerdán a Facebook közösségi oldalon.

A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja július 19-én Balatonalmádi partjainál hunyt el 90 éves korában.

A Budapest díszpolgára címmel 2008-ban kitüntetett filozófust a főváros saját halottjának tekinti.

Heller Ágnes 1929-ben Budapesten született zsidó polgári családban. A második világháború idején a szigorodó zsidótörvények ellehetetlenítették a család életét, a deportálás elől Heller Ágnesnek sikerült megszöknie.

A háború után a pesti egyetem magyar-filozófia szakán tanult tovább. 1951-ben szerzett diplomát, 1955-ben lett a filozófiai tudományok kandidátusa, 1967-ben doktori fokozatot szerzett. 1947-ben lépett be a kommunista pártba, de később kizárták. 1953-tól 1958-ig volt ismét az állampárt tagja. Ebben az évben '56-os szerepvállalása miatt fegyelmivel elküldték az egyetemről, öt évig gimnáziumban tanított, írásai nem jelenhettek meg, útlevelet nem kaphatott. 1963-tól az MTA Szociológia Kutatócsoportjának munkatársaként filozófiai kérdésekkel foglalkozott.

1968-ban aláírta a csehszlovákiai bevonulás elleni tiltakozást, emiatt 1973-ban az MSZMP Politikai Bizottsága határozatában Heller filozófiai nézeteit is antimarxistának nyilvánította. Ezután négy évig fordításokból élt.

1977-ben második férjével, a szintén filozófus Fehér Ferenccel elhagyta az országot, és előbb Melbourne-ben tanított, majd 1986-tól a New York-i Új Társadalomtudományi Főiskola professzora lett. 1989-ben hazatért, 1995-től a JATE filozófiai és az ELTE Esztétika Tanszékének egyetemi tanára volt, és tanított New Yorkban is. 1999-ben nyugdíjba vonult, 2010-től professor emeritaként ismét tanított az ELTE Esztétika Tanszékén. 1990-től az MTA levelező, 1995 óta rendes tagja volt.

Heller Ágnes fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. 

Heller Ágnes 1981-ben Lessing-, 1995-ben Széchenyi-, 1996-ban Hannah Arendt-díjat kapott, 2006-ban elnyerte a dán Sonning-díjat, majd 2008-ban a Ben Gurion Egyetem díszdoktorává avatta, és megkapta a Karel Kramár emlékérmet is. 2010-ben Goethe-érmet kapott, 2012-ben a németországi Oldenburg városa a Carl von Ossietzky-díjat adományozta neki, az olaszországi Primo Levi Kulturális Központ pedig neki ítélte a Primo Levi 2012 nemzetközi díjat. 2014-ben a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Radnóti-díjjal tüntette ki.

 

Fejléckép: Heller Ágnes (Fotó: WikiMedia)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Devich Márton gyógykezelésére gyűjtenek adományt

A Bartók Rádió csatornaigazgatóját, a hazai klasszikus zenei élet fontos szervezőjét súlyos betegséggel diagnosztizálták, a gyógyuláshoz költséges külföldi kezelés szükséges, ennek érdekében kéri a család a zenésztársadalom és a zenebarátok segítségét.
Vizuál

Enyedi Ildikó Csendes barát című filmje nyerte a 45. Magyar Filmszemlét

Február 2–8. között rendezték meg a 45. Magyar Filmszemlét a Corvin moziban. Az egyhetes filmfesztiválon közel húszezer érdeklődő hat napon át 115 előadáson közel 300 alkotást nézett meg. Emellett az Inga Kultúrkávézó 20 szakmai beszélgetésnek adott otthont.
Klasszikus

9+1 hegedűverseny három nap alatt – Kelemen Barnabás maratoni koncertsorozatra készül

A Fesztivál Akadémia Budapest egyik legkiemelkedőbb ünnepi koncertfolyama tavasszal a Zeneakadémián várja majd az érdeklődőket. Kelemen Barnabás a zenetörténet 9+1, magyar művésznek dedikált hegedűversenyével tiszteleg a hazai hegedűiskola hét művésze előtt.
Zenés színház

A jövőt ki ismeri? – Erkel István királyát rögzíti az OPERA

Ünnepi nyitódarabnak szánták, ám a reméltnél jóval huzamosabb keletkezéstörténet és küzdelmesebb sors jutott osztályrészül Erkel Ferenc utolsó operájának, az István királynak, amellyel hamarosan felfedezésértékű találkozásunk lehet.
Klasszikus

Áramló keleti és nyugati energiák csellóra és zongorára

Dolfin Balázs csellóművész és Tony Chen Lin zongoraművész a Régi Zeneakadémián február 14-én 11 órától Brahms és Bartók egy-egy műve mellett magyarországi bemutatóként egy kínai szonátát is eljátszanak.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Hangok a nyílt tengerről – Budapesten is bemutatja új albumát Yann Tiersen

Az Amélie csodálatos élete és a Good bye, Lenin! zeneszerzője legújabb,  Rathlin from a Distance | The Liquid Hour  című lemezének dalait hozza el a Barba Negra színpadára február végén. 
Plusz hír

Az Essentia Artis negyedszerre hozza el a kortárs művészet esszenciáját a Pesti Vigadóba

Február végén nyílik az MMA művészeti ösztöndíjasainak programsorozattal kísért kiállítása. A művészeti esemény negyven eseménnyel és minden eddiginél több, öt tematikus nappal, finisszázzsal várja az érdeklődőket a Pesti Vigadóban, az MMA székházában.
Plusz ajánló

Barokktól kortársig, a táncszínháztól az arab operáig – itt a Bartók Tavasz programja

A műfaji határokat is feszegető összművészeti fesztivál programjai között a kortárs táncszínház egyik legelismertebb társulatának produkciója, az arab opera varázslatos világa, valamint barokk remekművek világhírű előadói is szerepelnek.
Plusz Zöldhullám

„Mert a jövő számít” – zöld úton a Magyar Földrajzi Múzeum

A Magyar Földrajzi Múzeum 2024 nyarán lépett a Zöld Múzeum útjára: zöld múzeumpedagógiai foglalkozások, környezetvédelemmel kapcsolatos programok, előadások és workshopok várják az érdeklődőket az érdi intézményben.
Plusz magazin

Hogy kerül József Attila egy divatbemutatóra? – interjú Bereczki Nórával, a Digital Umami alapítójával

Bereczki Nórát, a Digital Umami alapítóját az foglalkoztatja, hogyan tartható meg az irodalom, a képzőművészet és az alkotói gondolkodás súlya egy technológia által formált világban. Interjú.