A kultúra fogalmára nehéz lenne pontos definíciót adni. Talán azt lehetne mondani: minden, amit ember hoz létre. Vagy azt: egy társadalom szellemi életének, szokásainak, életmódjának, művészetének, civilizációs vívmányainak összessége. Azt tudjuk, maga a szó azt jelentette: a föld megművelése.
Éppolyan nehéz lenne pontosan megmondani, mi a természet. A natura. Jelentheti a város határában az erdőt, ahol a beton helyét átveszi a zöld, jelentheti az állatok és a növények birodalmát, amely működik az emberi értelem, a lux nélkül is. Jelentheti saját, lecsupaszított állapotunkat, amely mentes a ránk rakódott elvárásoktól, szokásoktól. Szokták mondani, hogy a természet mindent tökéletesen elrendez. Azt is szokták mondani, hogy az emberi természet „már csak ilyen: tökéletlen”.
Mi nem riogatni akarunk.
Nem bűntudatot kelteni, nem világvégét kiáltani akarunk. Nem lesújtó klímajelentésekről írni hetente.
Viszont úgy érezzük, a kultúra és a natura fogalmai nincsenek olyan messze egymástól.
Saint-Rémy-i tájkép (Vincent Van Gogh) (Fotó/Forrás: közkincs)
Az első barlangrajzok – az első művészeti alkotások – idején az ember még része volt a természet örök körforgásának. Bölényeket rajzoltunk az Altamira falára, hogy sikeres legyen a vadászatunk. A következő évszázadokban, évezredekben az ember újra és újra felfedezte a természetet. Caspar David Friedrich vándora a sziklaszirtről tekint le a ködös völgybe, és erőt merít abból, hogy létezik még rejtély a világban. Beethoven erdei sétákon inspirálódott, a kirándulások nyomát a Pastorale-szimfónia őrzi. Vincent van Gogh azt írta bátyjának: a természetben, például a fákban látja a lelket: „… ha nem éreznék szerelmet a természet és a munkám iránt, boldogtalan lennék.” Bartók Béla a zsúfolt New Yorkban is a lóistálló szagát követte. „Mi a természet nyomán alkotunk” – írta.
A Fidelio Zöldhullám rovatában egyaránt foglalkozunk a környezetvédelem és a pszichológia, a filozófia, a természettudományok, a művészetek, az urbanisztika, a vallástudomány és az antropológia határterületeivel. Szélesen értelmezzük a kultúrát: mindent annak tartunk, ami az esztétikum és a jelentés által gazdagabbá tesz minket. Foglalkozunk hétköznapi ügyekkel is: fenntarthatósággal, zöld életmóddal, zöld társadalommal és zöld városokkal is. Ajánlunk könyvet, filmet és házi praktikákat. A legfőbb kérdésünk az lesz: mit ér a kultúra és a natura egymás nélkül? Hogyan élhetnének könnyebben egymás mellett?
Olvassa el a Zöldhullám első cikkeit!
hírlevél
