Lehet, hogy olvasóink közül sokan nem szívesen sétálnak el létra alatt, ha valami kellemetlent említenek, lekopogják, és rendelkeznek olyan tárgyakkal, amelyeknek jószerencsét tulajdonítanak. És még valószínűbb, hogy kaptak már gúnyolódó megjegyzéseket emiatt. Pedig a babonák és a hiedelmek az emberi kultúra legősibb képződményei. „Az emberi létezés alapvető eleme, hogy szeretnénk életünk azon részeit is irányítás alá vonni, amik felett nincs hatalmunk” – mondja a jelenségről Ellen Weinstein író, illusztrátor. – „Ez valamilyen szinten és formában mindenkit érint.”

Azok a babonás rituálék, amelyek segítenek a hétköznapi félelmek legyőzésében, a kreativitás növelésében – még ha a placebo mechanizmusával is – a szertartás gyakorlóját igazolják. A Recipes for Good Luck írója a Artsy.net oldalán osztotta meg, miben hitt Chanel, Picasso, Dickens, Yoko Ono, Salvador Dalí, Frida Kahlo és Dr. Seuss.

Coco Chanel és az ötös szám

A francia ruhatervező és kulturális ikon, Coco Chanel mélyen hitt a hiedelmekben. Úgy hírlik, egy ízben egy jósnő elmondta neki, hogy az ötös a szerencseszáma. Chanel számára ezután természetes volt, hogy világhírű parfümjét is #5 névre kereszteli, a házában világító kristálycsillár is ezt a számot mintázta, és a kollekcióit is általában az év ötödik hónapjában, május 5-én mutatta be. Bejött.

Pablo Picasso és az ő „esszenciája”

A spanyol festőművész nem dobta ki a régi ruháit, sőt, a levágott körömvégeitől sem szabadult meg, mert attól félt, így elveszti személyes „esszenciájának” részeit. Picasso volt a Picasso-festmények legnagyobb gyűjtője, halálakor mintegy 50 ezer (!) saját festménnyel, rajzzal, kerámiával, előadásdíszlettel és vázlattal rendelkezett, amelyeket esze ágában sem volt eladni életében.

Pablo Picasso (Fotó/Forrás: George Stroud / Getty Images Hungary)

Charles Dickens és a keleti irány

A Twist Olivér írójánál mindig volt iránytű, és sohasem fordult más irányba alvás közben, mint kelet. Úgy vélte, ez a gyakorlat segíti a kreativitásban és az írásban. A lánya visszaemlékezése szerint az író, ha szállodában vagy idegen helyen aludt, képes volt átrendezni a bútorokat a szobában. Mielőtt lehunyta volna a szemeit, meggyőződött róla, hogy pontosan a matrac közepén fekszik. A rituálé fő oka az lehetett, hogy évekig küzdött álmatlansággal. Gyógyszerekkel és kábítószerekkel is próbálkozott, végül ez segített.

Yoko Ono és a gyufaláng

A híres multimedia művész, performer és békeaktivista, aki John Lennon feleségeként kapott helyet a popkultúra ikonjai között, nagyon érzékeny a fényekre és a hangokra. Felfedezte, hogy ha gyufát gyújt a sötétben, és figyeli, hogy alszik el a lángja, nyugalommal tölti el. Úgy mesélte, a rituálét gyakran űzte, később egy performanszot is rendezett Lighting Piece címmel a Fluxus művészcsoport közreműködésével. Íme.

Frida Kahlo és a kertészkedés

A mexikói festőművész imádott kertészkedni, és legalább olyan odaadással gondozta a kertjét, mint ahogy festett. Nem is neveznénk ezt babonának vagy rituálénak, viszont kétségtelenül segítette és ihlette az alkotásban ez a természetközeli hobbi. Frida Kahlo festményei, amelyeken gyakran ő maga is szerepel, tele vannak virágokkal, növényekkel, indákkal, amelyek férjével, Diego Riverával közös otthoni kiskertjében is megtalálhatók voltak. A művésznő stúdiószobája is a kertre nézett, és utolsó kívánsága az volt, hogy halála előtt vigyék haza a kórházból, hadd lássa még egyszer a kertjét.

Dr. Seuss és híres karaktere, a Kalapos macska (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

Dr. Seuss és a kalapja

A német származású amerikai író és karikaturista, Theodor Seuss Geisel, talán kevésbé ismerős a magyar olvasók számára. Ő írta a Hogyan lopta el Grinch a karácsonyt és a Kalapos macska című meséket, műveit Gál László, Tandori Dezső és Szabó T. Anna fordította magyarra.

Dr. Seuss varázsereje a kalapjában nyugodott, illetve abban a 300 darabos gyűjteményben, amellyel rendelkezett. Ha alkotói válság gyötörte, felkereste a titkos gardróbját, és a fejére csapott egy mutatós kalapot. Egészen addig válogatott, amíg az ihlet vissza nem tért.

Salvador Dalí és egy darab uszadékfa

Nem meglepő, hogy a spanyol szürrealista festő, akinek egyszer úgy címeztek levelet, hogy csak a bajuszát rajzolták rá (kézbesítették, megkapta!), legendásan babonás volt. Mindig magánál hordott egy darab uszadékfát, amely segített elűzni mellőle a gonosz szellemeket. Dalí életében és művészetében egyaránt szürrealista volt, egyénieskedő dolgait pedig jól ismerte a környezete. Egy ízben majdnem megfulladt, mert búvárruhában adott órát az egyetemen.