Plusz

Hogyan élték túl a telet a középkorban?

2017.06.14. 13:20
Ajánlom
Farkasordító hideg, ragadozók, hosszú, sötét és unalmas esték - ezekkel kellett megküzdeniük a középkor embereinek a téli hónapok beköszöntével.

A hideg beköszöntével a legnagyobb gondunk általában az emelkedő fűtésszámlák, a vastagodó kabátok, na meg a BKV-buszok, amik nyáron fűtenek, télen pedig hűtenek. De hogyan élték túl a farkasordító hideget a középkor emberei, akiknek modern, hőszigetelt ruháik, megfelelő nyílászáróik, sőt, még rezsicsökkentésük sem volt?

Ennek próbált utánajárni 2013-ban egy középkori hagyományőrző társaság - felépítettek egy  9. századot idéző kis portát, berendezték korhű felszerelésekkel, és kiválasztották egy tagjukat, hogy próbáljon meg itt boldogulni az orosz télben, több hónapon keresztül. Pavel Sapozhnikov csak azt ehette, amit a környék erdeiben talált vagy vadászott, mindehhez pedig csak saját maga készítette fegyvereket és a korhoz illő késeket használhatott. Egyetlen kényelmi felszerelése egy, az udvaron felépített, szintén autentikus kemence volt. Pavelt mindössze egy operatőr vette körül, de vele sem érintkezhetett - csupán a valóságshowkhoz hasonlóan napi fél órában a kamera elé ülve elmondhatta érzéseit és gondolatait a készülő dokumentumfilm számára. A kísérlet nemcsak a bátor részvevő számára szolgált érdekes tanulságokkal.

Étel

A tél azon a környéken, ahol a kísérletet elvégezték, szeptember végétől egészen február elejéig tart - ez nagyon hosszú idő, így a középkoriaknak már jó előre fel kellett rá készülniük az ételek begyűjtésével, tartósításával. A leggyakrabban előforduló vacsora a főzelék volt, amit korábban begyűjtött zöldségekből és magokból készítettek. Lényegében mindent beleraktak a rotyogó üstbe, amit találtak, vagy ami kéznél volt: hagymát, borsót, rukkolát, babot, petrezselyet, még gyümölcsöket is. A fehérje-utánpótlást a tojás, a sajt, és a húsok adták, amiket általában sóval tartósítottak vagy kiszárítottak.

Ruha

Hozzánk hasonlóan a középkoriak is igyekeztek lehetőségeikhez mérten minél melegebben felöltözni: köpönyeget, csizmát, sálat, sőt még kesztyűt is hordtak - igaz, utóbbi nem a kényelmes ötujjas változat volt. A házak gyakran büdösek és füstösek voltak a kőből készült kandallóktól - az itt rakott tűzzel igyekeztek otthonaikat melegen tartani, de ez koránt sem jelentette azt a kellemes hőmérsékletet, amihez mi hozzá vagyunk szokva. Templomba menve gyakran vittek magukkal saját készítésű kézmelegítőket, melyek fémből készültek és képesek voltak megtartani a meleget. A legmelegebbek a gyapjúból készült ruhák voltak, viszont ezek alatt annyira viszketett a bőrük, hogy a gyapjúruha alá gyakran valamilyen vászonból készült ruhát vettek fel.

Szórakozás

Bár internet és Netflix nem volt, azért a középkoriak is el tudták tölteni a szabadidejüket télen is: szánkóztak, a hóban játszottak vagy jégszobrokat faragtak. A házban népszerűek voltak az olyan játékok mint a sakk vagy a backgammon. A férfiak élelemszerzés és kedvtelés miatt is szívesen vadásztak, például vaddisznóra.

Ünnepek

Ünnepek közeledtével sokan feldíszítették házukat magyal vagy fenyőágakkal, akárcsak napjainkban. A Karácsony az év leghosszabb ünnepe volt: Szentestétől január 6-ig senki nem dolgozott. A földesúr ilyenkor általában megvendégelte a parasztokat, és a munkásokat, akik olyan lakomában vehettek részt, amilyenről otthonaikban nem is álmodhattak. A szerencsések vendégeket is vihettek magukkal, majd az este végeztével annyi ételt cipelhettek haza, amennyit ruhájukban elbírtak. Persze kötelességeikről ilyenkor sem mondhattak le: sajtot, tojást vagy gabonát ilyenkor is be kellett szolgáltatniuk, gondoskodniuk kellett a földesúr állatairól és elvégezniük a háza körüli teendőket.

A BBC egy szakértőt megkérdezve próbált utánajárni: hogyan élhette túl egy középkori ember a telet mondjuk a sheerwoodi erdőben? A cikk szerint a túlélés 4 alapszabálya megfelel a Bear Grylls-műsorokéval:

  • Szerezz menedéket!
  • Szerezz innivalót!
  • Szerezz ételt!
  • Szerezz meleget!
GettyImages-566459305

GettyImages-566459305 (Fotó/Forrás: Archive/UIG / Getty Images)

Néhány kivételtől eltekintve (mint István és Földnélküli János angol királyok polgárháborús időszakában) a zord idő elől a fegyveres csapatok is igyekeztek téli szállásokra vonulni. Sokkal nehezebb helyzetben voltak a sheerwoodi erdőben bujdosó törvényenkívüli bandák, mint amilyen a történetek szerint Robin Hood-é volt. Nemcsak szállást és megfelelő öltözetet volt nehezebb találniuk, de meg kellett küzdeniük a ragadozókkal is - a környéken a januárt Farkas-hónapban is nevezik, a vadászó farkasfalkák ilyenkor ugyanis szabályosan ellepik az erdőt. Feljegyzések szerint előfordult, hogy egy kiéhezett állat a fák közül az arra járó lovasra és lovára vetette magát, kiharapott belőlük egy darabot, majd a zsákmánnyal eliszkolt. Egy másik megemlékezés szerint a 12. században egy kisgyereket ragadott el egy farkas ugyanígy.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz felhívás

Új remény – Művészek a rákkal küzdő magyar kajakosért

A Fidelio kezdeményezésére művészek is segítik Tóth Róbert ifjúsági Európa- és többszörös magyar bajnok kajakos gyógykezelését. Már felajánlotta segítségét Miklósa Erika, Polyák Lilla, Náray Erika és Józan László. A Fidelio örömmel fogadja a további művész támogatókat!
Plusz ajánló

Megjelent az „UJJ” Fidelio

Az ingyenes programmagazin márciusi számában az aktuális eseménynaptár mellett megtalálja Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, valamint számos interjút, többek között Stohl Andrással, Szabó Rékával és Bősze Ádámmal. Lapozzon bele online!
Plusz ajánló

David Bowie-koncert lesz az A38 hajón

Negyedszer rendeznek magyar zenészek estet David Bowie emlékére. A három éve elhunyt legendás brit zenész dalai február 20-án szerdán hangzanak el az újbudai A38 hajón.
Plusz évforduló

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Plusz interjú

Belekóstolnánk egymás emlékeibe? - Egy food designer a jövő ételeiről

Van-e ízük az emlékeknek? Vagy fordítva, milyen emlékek kapcsolódnak egy „egyszerű” vasárnapi ebédhez? Hívhat-e időutazásra egy desszert, egy süti? Góg Angéla food designer nem egyszerűen ételeket tervez, hanem a hozzájuk kapcsolható/kapcsolódó szociális attitűdöket is vizsgálja projektjeiben. Most éppen a jövő ételeit kutatja.