Plusz

Hogyan segíti az éneklés a Parkinson-kórosokat?

2016.10.14. 14:09
Ajánlom
Több alkalommal írtunk már a zene terapikus alkalmazásáról, ezúttal egy olyan tanulmányra bukkantunk, ami a Parkinson-kórral kapcsolatban szolgált biztató eredményekkel.

A Parkinson-kór a központi idegrendszer rendellenessége, ami Amerikában közel 1-1,5 millió, Magyarországon pedig körülbelül 16-20 ezer embert érint. A medicalnewstoday.com-on közzétett tanulmányból kiderül, hogy a közös éneklés képes a betegség azon tüneteit is enyhíteni, amelyek kezelésére az orvosok egyelőre nem ismernek hatékony módszereket.

Az énekes terápia egyszerre hat a beteg fizikai, érzelmi és szociális állapotára. A Parkinson-kór leggyakrabban emlegetett tünetei a végtagok, az arc és az állkapocs remegése. Általában ezen szimptómák kezelése áll a kutatások középpontjában, és kevéssé törődnek az olyan, életminőséget szintén nagyban befolyásoló tünetekkel, mint a légzési nehézségek, illetve a hangképzésben bekövetkezett változások. Pedig a hangszalag károsodás a Parkinson-betegek 60-80 százalékát érinti. Ennek jellemző megnyilvánulása, hogy a beteg hangja monotonná válik, elveszti hangerőbeli, dinamikai változatosságát. Az énekhang intenzitása visszaesik, egyidejűleg a légzéshez erős hanghatások - zihlálás, erős szuszogás - társulnak.

A testi fájdalmak igenis enyhíthetőek zenével!

Kapcsolódó

A testi fájdalmak igenis enyhíthetőek zenével!

Nézze meg, az egyes fájdalmakhoz milyen zenét keressen, hogy enyhítse a tüneteket!

Az általános Parkinson-terápiák tehát nem foglalkoznak ezekkel a tünetekkel, sőt, az egyik leggyakoribb kezelés, az erős agyi stimuláció hatására sok esetben a hangi elváltozások fel is erősödnek. Éppen ezért a Iowa State Egyetem kutatói Elizabeth Stegemöller vezetésével egy olyan kísérletbe fogtak, melynek során azt vizsgálták, milyen hatással van a csoportos éneklés a Parkinson-kór hangi tüneteire, valamint hogy mindez hogyan javítja a beteg életminőségét.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció (Fotó/Forrás: Matt Cardy / Getty Images Hungary)

Mint tudjuk, a közös éneklés egy olyan időtöltés, ami fejleszti a szociális készségeinket, és erősíti egy csoport tagjain belül az összetartozás érzését. Ráadásul a beszédkészség fejlődésére is jó hatással van, hiszen a hangsúlyozás, a beszédritmus, a hangszínváltás sőt a légzéstechnika is fejleszthető általa. 

A zeneterápia mindenkinél alkalmazható

Kapcsolódó

A zeneterápia mindenkinél alkalmazható

Tóth-Vajna Zsombor orvos és zenész, aki két hivatását gyönyörűen ötvözi. Bár mostanában orvosi praxisa kissé háttérbe szorult, a gyógyítás továbbra is része a mindennapjainak: szenvedélyesen kutatja a zeneterápiában rejlő lehetőségeket. Az 50 tehetséges magyar fiatal program résztvevőjeként a zenei élet gyakorlati fortélyait igyekszik elsajátítani. Közben pedig reménykedik, hogy egyszer harmadik szerelméhez, a párbajtőrözéshez is lesz lehetősége visszatérni.

Habár már korábban is voltak olyan kutatások, amelyek az éneklés Parkinson-kórra gyakorolt hatását vizsgálták, ez volt az első olyan, aminél azt is figyelték, hogy az éneklés gyakoriságával milyen arányban tapasztalható javulás.

Hogyan működött a kísérlet?

Huszonhét beteget vontak be a kísérletbe, akiket két csoportra osztottak: az egyik csapat tagjai heti egy, a másik tagjai heti két énekórán vettek részt. A nyolc hetes kísérlet előtt és után alávetették őket olyan vizsgálatoknak, amik a hangterjedelmet mérték, valamint azt, hogy mennyi ideig tud a beteg tartani egy énekhangot.

A terápiás énekórák során hangképzési gyakorlatokat vettek, valamint népszerű dalokon keresztül a hangerő szabályozást gyakorolták. A kutatók úgy találták, hogy két hónap után szignifikáns javulás következett be ezeknél a betegeknél a hangerő szabályozásban és a hang időbeli tartásában. Más területeket is vizsgáltak, de ott nem volt kimutatható változás. A kutatás fontos része volt, hogy mindeközben kérdőívekkel vizsgálták az énekóráknak a betegek életminőségére gyakorolt hatását, amik szintén jelentős javulást mutattak ki. Érdekes módon azonban a két csoport tagjai között ebből a szempontból nem volt tapasztalható különbség.

Stegemöller a kutatás kapcsán kiemelte: „A Parkinson-kór folyamatos állapotromlással jár: azzal, hogy fejlesztjük a hangi képességeket, lehetségessé válik, hogy ezek a funkciók valamivel hosszabb ideig működjenek". Hozzátette, hogy ez a kutatás csak egy „első fecske volt”, ami megmutatta az éneklés hatékonyságát, a későbbiekben azonban további anyagi finanszírozás mellett

bővítenék a projektet és kidolgoznának egy teljes terapikus módszert, ami a Parkinson-kórosok életminőségbeli, légzőszervi fejlesztését, szociális kapcsolatait, valamint a depresszió kezelését is célozná.

Stagemöller egyébként egész munkásságát a zene gyógyászatban betöltött szerepének vizsgálatára tette fel. Szerinte a zenét már azelőtt használták kommunikációra, még mielőtt az informatív beszélt nyelv elterjedt volna az emberiség körében. Hogy az éneklés mennyire ősi társadalmi tevékenység, azt igazolja a fenti kísérlet is: az ének olyan makacs betegségek kezelésére is alkalmas, amire a modern orvostudomány még nem talált megfelelő módszert.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kiderült, mit gondol a Metropolitan Opera főigazgatója az énekesekről

Tizenhárom éve áll a New York-i operaház élén, Peter Gelb mindennel találkozott már.
Klasszikus

Martha Argerich nem mondta le, hálistennek

A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén az argentin zongoraművésznő ragyogó Beethoven-zongoraversennyel mutatta meg, hogy nem lehet megunni egy darabot akkor sem, ha 70 éve játssza.
Vizuál

Elfajzott művészet a javából – Vaszilij Kandinszkij

Olyan művészetet akart teremteni, amely megszabadul a tárgyi ábrázolásból. A szovjetek elől Németországba menekült, a nácik elől Franciaországba. 75 éve hunyt el Vaszilij Kandinszkij.
Vizuál

Illusztrátoroktól kérhetsz személyre szóló rajzot karácsonyra

A legviccesebb kérésekről vagy a legemlékezetesebb kliensekről kérdeztük az illusztrátorokat a Pagony lassan hagyományosnak számító karácsony előtti jótékony rajzolása kapcsán.
Tánc

"Nem hiszek abban, hogy ütni-verni kell a táncosokat" – Interjú Aradi Máriával

Aradi Mária nemrég ünnepelte a 75. születésnapját, de ma is rendületlenül dolgozik a Magyar Nemzeti Balett betanító balettmestereként. Nagyívű balett-táncosi pályájáról szerényen beszél, a jelenkori tendenciákról pedig határozott véleménye van.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz advent

Egy kisfiú karácsonyi meglepetése a Müpa ünnepi kisfilmjében

A maradandó élményeknél aligha létezik szebb ajándék – vallja a Müpa, amely az ünnepi készülődés magával ragadó mozzanatain túl a kulisszák mögé is bepillantást enged karácsonyi kisfilmjében.
Plusz videó

Így készült a Partitúra szombathelyi adása

Szombathely felfedezésével ért véget a Partitúra legutóbbi évada. Werkvideó-sorozatunk utolsó darabjában Szent Márton szülővárosába kísértük el Miklósa Erika és Batta András országjáró műsorát, hogy megmutassuk a forgatás ellesett pillanatait.
Plusz advent

Javában tart az Advent Óbudán

E heti karácsonyi ajánlónkban december 11-17-i hétre kínálunk programot kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Plusz hír

A Szent István Bazilika előtti vásár lett Európa legszebb karácsonyi vására

Tavaly második helyezést ért el, idén azonban már a legtöbb szavazatot kapta a budapesti vásár, maga mögé utasítva többek között Bécset, Gdanskot és Brüsszelt.
Plusz kult50

Van véleményed a kultúráról?  – Elstartolt a Kult50 jelölőkampánya!

Kik azok a művészek, kulturális szereplők, akik 2019-ben a legnagyobb hatással voltak rád? Jelöld őket a kultúra ötven arca közé!