Plusz

Hogyan segíti az éneklés a Parkinson-kórosokat?

2016.10.14. 14:09
Ajánlom
Több alkalommal írtunk már a zene terapikus alkalmazásáról, ezúttal egy olyan tanulmányra bukkantunk, ami a Parkinson-kórral kapcsolatban szolgált biztató eredményekkel.

A Parkinson-kór a központi idegrendszer rendellenessége, ami Amerikában közel 1-1,5 millió, Magyarországon pedig körülbelül 16-20 ezer embert érint. A medicalnewstoday.com-on közzétett tanulmányból kiderül, hogy a közös éneklés képes a betegség azon tüneteit is enyhíteni, amelyek kezelésére az orvosok egyelőre nem ismernek hatékony módszereket.

Az énekes terápia egyszerre hat a beteg fizikai, érzelmi és szociális állapotára. A Parkinson-kór leggyakrabban emlegetett tünetei a végtagok, az arc és az állkapocs remegése. Általában ezen szimptómák kezelése áll a kutatások középpontjában, és kevéssé törődnek az olyan, életminőséget szintén nagyban befolyásoló tünetekkel, mint a légzési nehézségek, illetve a hangképzésben bekövetkezett változások. Pedig a hangszalag károsodás a Parkinson-betegek 60-80 százalékát érinti. Ennek jellemző megnyilvánulása, hogy a beteg hangja monotonná válik, elveszti hangerőbeli, dinamikai változatosságát. Az énekhang intenzitása visszaesik, egyidejűleg a légzéshez erős hanghatások - zihlálás, erős szuszogás - társulnak.

A testi fájdalmak igenis enyhíthetőek zenével!

Kapcsolódó

A testi fájdalmak igenis enyhíthetőek zenével!

Nézze meg, az egyes fájdalmakhoz milyen zenét keressen, hogy enyhítse a tüneteket!

Az általános Parkinson-terápiák tehát nem foglalkoznak ezekkel a tünetekkel, sőt, az egyik leggyakoribb kezelés, az erős agyi stimuláció hatására sok esetben a hangi elváltozások fel is erősödnek. Éppen ezért a Iowa State Egyetem kutatói Elizabeth Stegemöller vezetésével egy olyan kísérletbe fogtak, melynek során azt vizsgálták, milyen hatással van a csoportos éneklés a Parkinson-kór hangi tüneteire, valamint hogy mindez hogyan javítja a beteg életminőségét.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció (Fotó/Forrás: Matt Cardy / Getty Images Hungary)

Mint tudjuk, a közös éneklés egy olyan időtöltés, ami fejleszti a szociális készségeinket, és erősíti egy csoport tagjain belül az összetartozás érzését. Ráadásul a beszédkészség fejlődésére is jó hatással van, hiszen a hangsúlyozás, a beszédritmus, a hangszínváltás sőt a légzéstechnika is fejleszthető általa. 

A zeneterápia mindenkinél alkalmazható

Kapcsolódó

A zeneterápia mindenkinél alkalmazható

Tóth-Vajna Zsombor orvos és zenész, aki két hivatását gyönyörűen ötvözi. Bár mostanában orvosi praxisa kissé háttérbe szorult, a gyógyítás továbbra is része a mindennapjainak: szenvedélyesen kutatja a zeneterápiában rejlő lehetőségeket. Az 50 tehetséges magyar fiatal program résztvevőjeként a zenei élet gyakorlati fortélyait igyekszik elsajátítani. Közben pedig reménykedik, hogy egyszer harmadik szerelméhez, a párbajtőrözéshez is lesz lehetősége visszatérni.

Habár már korábban is voltak olyan kutatások, amelyek az éneklés Parkinson-kórra gyakorolt hatását vizsgálták, ez volt az első olyan, aminél azt is figyelték, hogy az éneklés gyakoriságával milyen arányban tapasztalható javulás.

Hogyan működött a kísérlet?

Huszonhét beteget vontak be a kísérletbe, akiket két csoportra osztottak: az egyik csapat tagjai heti egy, a másik tagjai heti két énekórán vettek részt. A nyolc hetes kísérlet előtt és után alávetették őket olyan vizsgálatoknak, amik a hangterjedelmet mérték, valamint azt, hogy mennyi ideig tud a beteg tartani egy énekhangot.

A terápiás énekórák során hangképzési gyakorlatokat vettek, valamint népszerű dalokon keresztül a hangerő szabályozást gyakorolták. A kutatók úgy találták, hogy két hónap után szignifikáns javulás következett be ezeknél a betegeknél a hangerő szabályozásban és a hang időbeli tartásában. Más területeket is vizsgáltak, de ott nem volt kimutatható változás. A kutatás fontos része volt, hogy mindeközben kérdőívekkel vizsgálták az énekóráknak a betegek életminőségére gyakorolt hatását, amik szintén jelentős javulást mutattak ki. Érdekes módon azonban a két csoport tagjai között ebből a szempontból nem volt tapasztalható különbség.

Stegemöller a kutatás kapcsán kiemelte: „A Parkinson-kór folyamatos állapotromlással jár: azzal, hogy fejlesztjük a hangi képességeket, lehetségessé válik, hogy ezek a funkciók valamivel hosszabb ideig működjenek". Hozzátette, hogy ez a kutatás csak egy „első fecske volt”, ami megmutatta az éneklés hatékonyságát, a későbbiekben azonban további anyagi finanszírozás mellett

bővítenék a projektet és kidolgoznának egy teljes terapikus módszert, ami a Parkinson-kórosok életminőségbeli, légzőszervi fejlesztését, szociális kapcsolatait, valamint a depresszió kezelését is célozná.

Stagemöller egyébként egész munkásságát a zene gyógyászatban betöltött szerepének vizsgálatára tette fel. Szerinte a zenét már azelőtt használták kommunikációra, még mielőtt az informatív beszélt nyelv elterjedt volna az emberiség körében. Hogy az éneklés mennyire ősi társadalmi tevékenység, azt igazolja a fenti kísérlet is: az ének olyan makacs betegségek kezelésére is alkalmas, amire a modern orvostudomány még nem talált megfelelő módszert.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Klasszikus

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Jazz/World

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Plusz nyár

A júliusi Fidelio már a polcokon van

Az ingyenes programmagazinban a júliusi eseménynaptár mellett megtalálja Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, gasztro ajánlatunkat, valamint számos interjút, többek között Dragomán György íróval és Szabó Balázs zenésszel. Lapozzon bele online!
Plusz veszprémfest

Újra opera Veszprémben

Erős programmal várja közönségét az idén 15. évét ünneplő VeszprémFest.
Plusz kult50

Kiderült, kik ők: Íme a kultúra 50 arca 2018-ban

Megvan A kultúra 50 arca. A legújabbak. A Fidelio 2018-as KULT50 kiadványát június 7-én délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban. A lap először 2017-ben jelent meg, akkor a hazai kultúra másik 50 arca szerepelt benne. Az új névsor alább olvasható.
Plusz gasztro

Eper minden mennyiségben!

Az eper, szamóca vagy egyes tájakon szeder névre hallgató, a rózsafélék családjába tartozó tavaszi gyümölcs sokak kedvence. Ehetjük magában, de számtalan módon elkészíthetjük, ezek közül válogattunk most néhány szokatlan receptet és eperrel kapcsolatos érdekességet.
Plusz ajánló

Erős kezdés: ősbemutatóval, Blahalouisiana szimfonik koncerttel és egy kortárs drámával indítja az évadot a Kultkikötő

Június 22-én, pénteken az Anyám, a nyolcadik kerület! című előadás ősbemutatójával, valamint a Heisenberg című darabbal nyitja meg az idei, szám szerint 13. évadát a Kultkikötő.