Plusz

Hogyan tűnik le a hedonista művész mítosza?

2019.01.17. 14:35
Ajánlom
A művész alkoholista és drogfüggő típusa halványodni látszik, helyettük már aszkéta művészeket csodáljuk, akik naponta 10-12 órát is képesek dolgozni. Miért?
Hunter-S-Thompson-1977-01-164054.jpg

Hunter S. Thompson: híresen és hírhedten 1977-ben (Fotó/Forrás: Mouche Gallery)

Véget nem érően sorolhatnánk azokat a művészeket, akik alkohollal, drogokkal és egyéb stimulánsokkal segítették a magukban lakozó múzsát. A legenda szerint Hunter S. Thompson napi fogyasztása legalább egy üveg Chivas Regalból, több doboz Dunhill cigarettából, kokainból, fűből, kávéból és egyéb pszichedelikumokból állt, Jackson Pollock vászna mellett mindig állt egy üveg alkohol, Berlioz pedig ópiumos állapotban komponálta a Fantasztikus-szimfóniát. Beethoven a vörösborra esküdött, Gerard de Nerval és Charles Baudelaire pályájuk egy időszakában hasisbárba jártak Párizsban, és talán nem meglepetés, hogy Lewis Caroll az Alice Csodaországban univerzumát a laudánum nevű ópiumtinktúra hatására alkotta meg. Ady Endrével néha előfordult, hogy ásványvizet is rendelt törzshelyén, a Centrálban, de többnyire alkoholt ivott, borból akár 4-5 litert egy nap. Stephen King 1987-ben jött le az alkoholról, de előtte annyit ivott és annyi kokaint szívott, hogy néhány könyvének megírására nem is emlékszik.

Stephen King aztán lejött a szerekről, de azóta is töretlen népszerűségű író. Példája azt mutatja, hogy nem kell drogfüggőnek lenni ahhoz, hogy valaki nagy műveket írjon. Sőt,

a hedonista művész típusa ma már ódivatúnak tűnik.

Az ókori Hellászban a dráma művészete Dionüszosz, a bor és mámor istenének védnöksége alá tartozott. Az istenség születéstörténete szerint Zeusz elcsábított egy földi asszonyt, Szemelét, aki később meghalt a főisten jelenlététől, villám csapott belé. Zeusznak sikerült megmentenie a méhében hordott magzatot, így lett Dionüszosz a kétszer született istenség, egyszer halandótól, egyszer pedig halhatatlantól.

Roma_lastra_con_poeta_drammatico_che_riceve_dioniso_detto_festino_di_icarios_II_sec_dc-155222.jpg

Dionüszosz és kisérete, szatírok és menádok (bacchánsnők) (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Az alkotás folyamatát évszázadok, évezredek hasonlóan képzeljük el, mint Dionüszosz születését: valami, ami egyszerre isteni és emberi, örök és végleges, és mámorban történik. Az alkotáshoz pedig, úgy véljük, szükség van egyfajta kábulatra, még akkor is, ha ez súlyos függőségekhez vezet a művésznél, és esetleg megöli benne azt a képességet is, hogy józanul alkosson. Azonban egyre többen gondolják úgy, hogy az aszkézis és a kreativitás új paradigmát jelenthet.

„A művészek, még a hedonisták is, alapvetően, mondhatjuk szélsőséges aszkéták” – írja a New York Timesban Wyatt Mason, akinek az észrevételeire ez az írás jórészt támaszkodik. Mason úgy véli, hogy az aszkézis esetükben nem divat, hanem életmód, és abból következik, hogy a művésznek állandóan valami észszerűtlen dolgot kell csinálnia, amiről nem lehet lebeszélni. Hogy micsoda? Idézzük fel a szó eredeti jelentését.

A szó töve a görög aszkein, ami annyit jelent: gyakorolni. Ebből keletkezett az aszkéta szó szerzetes vagy remete jelentéssel, és olyan személyt jelöl, aki elvonulva a világtól, egy mesterség, elmeállapot vagy alkotás végtelen gyakorlásának szenteli az idejét. Arthur Rimbaud tizenhét éves volt, amikor híressé vált kijelentésében párhuzamot vont az aszkéta és a művész között. Paul Demenynek írt levelében ezt olvassuk:

„Költő akarok lenni, és azon dolgozom, hogy látnokká tegyem magam; ezt bizonnyal egyáltalán nem érti, és nem is igen tudom jobban megmagyarázni.

Arról van szó, hogy az összes érzékek összezavarásával eljussunk az ismeretlenhez. Irdatlan szenvedés, de erősnek kell lenni, született költőnek, és én magamban felismertem a költőt.

Nem az én hibám. Nem helyes azt mondani: én gondolom. Úgy kellene mondani: engem gondolnak.”

A magyar fordításban szereplő „összezavarni” szó azonban félrevezető – sokkal szerencsésebb az „újrarendezni”-t használni. Rimbaud szerint a művész újraírja a szabályokat, újrarendezi az élményeket, az érzékeket.

arthur-rimbaud-paul-verlaine.jpg

Paul Verlaine és Arthur Rimbaud a francia festő, Henri Fantin-Latour Asztalsaro c. alkotásán (Fotó/Forrás: Musée d'Orsay, Wikipédia)

De az aszkéta művészet kapcsán gondolhatunk Rainer Maria Rilkére, aki legjobb verseit, a Duinói elégiákat 1912-ben, egy kolostor sziklaormán kezdte el írni, aztán évekig, majdnem egy évtizedig dolgozott rajuk, éjt nappallá téve, teljes elköteleződéssel, hogy megtalálja azt a nyelvezetet, amit egyelőre el sem tudott képzelni. Glenn Gouldról tudjuk, hogy egyetlen étkezést tartott naponta, hogy igazán fókuszálni tudjon. Georges Simenon bezárta magát egy hotelszobába, és napi 10-12 órát dolgozott a regényein. Salinger, aki 1961 után, életének utolsó negyvenöt évében egy sort sem publikált, a haláláig minden nap írt, volt, hogy tíz-tizennégy órákat, teljes elszigeteltségben egy fabódéban a saját háza mellett.

A rangidős kortárs magyar alkotók közül Tandori Dezső és Kurtág György példáját lehet említeni. Tandori 2018-ban ünnepelte a 80. születésnapját, mégsem jelent meg a nyilvánosság előtt, viszont évek-évtizedek óta hihetetlen feszes munkatempót diktál magának. Ő fordította a világirodalom olyan megkerülhetetlen műveit, mint Salinger könyvei, a Mrs. Dalloway, A tulajdonságok nélküli ember, A kapus félelme a tizenegyesnél vagy a Wilhelm Meister vándorévei. Egyaránt fordított Tarzan-könyveket és C. G. Jungot. Hozzá hasonlóan az aszkéta művész típusát fedezhetjük fel Kurtágban is, aki a BMC-ben él, és a tavaly bemutatott Végjáték c. operáján tíz évet dolgozott.

„Mert éheznem kell, mert nem tehetek másképp,

mert nem találtam ételt, mely ízlene. Ha megtaláltam volna, nem csinálok ekkora feltűnést, és jól teleeszem magam, mint te és mindannyian” – ezek az éhezőművész utolsó szavai Kafka novellájában*, amely egyike annak a négy elbeszélésnek, amelyet az író, közvetlenül a halála előtt, utolsó teljes napján korrektúrázott. Kafka még ekkor is dolgozott, Max Brod szerint, noha általában nem volt megelégedve a munkájával, Az éhezőművészt megkönnyezte.

Az éhezőművész remete, őrült, megszállott, és ennek a megszállottságnak legfeljebb üzemanyaga lehet az alkohol vagy a kábítószerek. Az igazi energia a munkára való akarat és kitartás. Philip Roth mondta, hogy a regényírás, amelyet napi 12 órán át végzett minden nap, az egyetlen dolog, amely után nyugodt szívvel engedi meg magának a pihenést. Szerinte ez az a kimerültség, amelyre a művész vágyik.

* Tandori Dezső fordítása.

Fejléckép: Jelenet a Félelem és reszketés Las Vegasban című filmből (Fotó/Forrás: Port.hu)

A kávétól a festőállványig – Művészek reggeli rituáléi

Kapcsolódó

A kávétól a festőállványig – Művészek reggeli rituáléi

Milyen lehet Salvador Dalíként vagy Joan Miróként felébredni reggel? Mason Currey Daily Rituals: How Artists Work című könyvében 161 művész - köztük írók, színészek, képzőművészek - napi rítusairól számol be. Ezek közül néhány képzőművész reggeli szokását idézzük.

Berlioz teletömte magát ópiummal, aztán megírta a Fantasztikus szimfóniát

Berlioz teletömte magát ópiummal, aztán megírta a Fantasztikus szimfóniát

Ki gondolná, hogy mák éretlen termésének nedve kellett a vadromantika leggyönyörűbb szimfóniájának megalkotásához.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Emilia Pérez – megnéztük a 13 Oscarra jelölt botrányfilmet

Összességében érthetőnek tűnik, miért jutott el Jacques Audiard új rendezése tizenhárom Oscar-jelölésig, azt azonban már túlzásnak tartanánk, ha a legfontosabb kategóriákban diadalmaskodna is – ezt ugyanis több más produkció is jobban megérdemelné.
Könyv

Közös sorozattal jelentkezik Nyáry Krisztián és Bősze Ádám

A magyar széppróza napján, Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulóján mutatják be az Óbudai Társaskör második jubileumi produkcióját Jókai sétány 200 címmel. Nyáry Krisztián irodalomtörténész és Bősze Ádám zenetörténész új sorozata február 18-án debütál.
Plusz

Hegyet hágék, lőtőt lépék – tíz éve hunyt el Erdélyi Zsuzsanna

Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudós, a nemzet művésze tíz évvel ezelőtt, 2015. február 13-án hunyt el Budapesten. Tanítványai, szellemi örökösei nem felejtik.
Könyv

„Világos volt számomra, hogy haldoklom” – támadója tárgyalásán szólalt fel Salman Rushdie

A hetvenhét éves, világhírű író megrázó vallomást tett annak a férfinak a tárgyalásán, aki 2022-ben egy nyilvános beszélgetésen késsel támadt rá, és tizenöt késszúrással sebesítette meg.
Vizuál

Vasárnap zár a Magyar Nemzeti Galéria biedermeier-kiállítása

Február 16-ig láthatja a közönség a Biedermeier mindennapok. Művészet és polgárosodás a 19. századi Magyarországon (1815-1867) című tárlatot a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítás egyedülálló módon ad átfogó képet a biedermeier nevével fémjelzett korszak művészetéről, mely Valentin-napon páros kedvezménnyel tekinthető meg.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz magazin

Hegyet hágék, lőtőt lépék – tíz éve hunyt el Erdélyi Zsuzsanna

Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudós, a nemzet művésze tíz évvel ezelőtt, 2015. február 13-án hunyt el Budapesten. Tanítványai, szellemi örökösei nem felejtik.
Plusz ajánló

A Művészetek Völgyében mutatja be új albumát a skót Franz Ferdinand zenekar

Az idén hatodik lemezével jelentkező együttes az első külföldi fellépő 2019 óta az ország legnagyobb összművészeti fesztiválján. Rajtuk kívül olyan magyar előadók várják a közönséget, mint Bagossy Brothers Company, a Besh o droM, Co Lee és Zorán.
Plusz hír

Meghagyják mementóként a rongálás nyomait Szenes Hanna tűzfalfestményén

Az 1944-ben mártírhalált halt költő, Szenes Hanna budapesti tűzfalfestményét idén januárban rongálták meg. A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) és a Színes Város Csoport bejelentette, nem állítják helyre az alkotást.
Plusz ajánló

Zenei utazás, szerelmes írók és gyerekmusical várja a közönséget tavasszal a Várkert Bazárban

Szuper koncertekkel űzik el a hideg melankóliát, aztán pörgős ritmusokkal és vidám dallamokkal köszöntik a tavaszt a Várkert Bazárban – ígérik a szervezők. Ismert művészek mesélnek majd irodalomról, szerelemről, forradalomról.
Plusz ajánló

Tompos Kátyára emlékeznek a Müpában

A március 1-jén tartott emlékesten a színházi és zenei élet számos jeles képviselője vesz részt. A koncert bevételét a Tompos Kátya Alapítvány fordítja jótékony célra.