- Honnan jött az ötlet a Closeness bizalmas beszélgetésfolyamának kidolgozásához?

Kiss-Végh Emőke: A Placcc pályázatára készült a terv. Játékos, könnyed, populáris dologra vágytunk, ami sok embert megmozgat. Közhely, de rengeteg a magányos ember. És szintén közhely, de rengeteg a kíváncsi ember. 

- 2013-ban összeköltöztettetek egy olasz-holland szerelmespárt egy lakásba a PLACCC One in One nonstop színházi performansz keretében. Tekinthető ez egyfajta előtanulmánynak a mostani projekthez?

Ördög Tamás: Olyan szempontból kapcsolódik a két munka, hogy mindkettő a szerelmet helyezi a középpontba. A One in one-ban egy szerelemes pár volt a kiindulás, most pedig idegeneket próbálunk szerelemre lobbantani. Persze azt nem ígérjük, hogy így is lesz, csak a lehetőségét kínáljuk fel. Ebben a munkánkban nagyon nagy szerepet kap a véletlen. A párokat is véletlenszerűen állítjuk össze.

KVE: A One in one az egyik kedvenc munkám volt. Nagyon örülnék, ha a Closeness is meg tudna ragadni valamit abból a személyes világból, amit Maluval és Daviddel, a külföldi párral sikerült létrehozni.

- A személyesség és a bensőséges légkört teremtő színházi forma védjegyetekké vált az elmúlt években. Ahogy az is, hogy a megszokott fekete dobozon túl kitágítjátok az előadóhelyszínek definícióját. Miért fontos nektek a térrel való kísérletezés?

ÖT: Nagyon fontosnak tartom, hogy a művészet, mint olyan, közelebb kerüljön az emberekhez. Manapság csak keveseknek van affinitása klasszikus kultúrafogyasztáshoz.

KVE: És annyi az inspiráló tér, hogy vétek lenne nem gondolkodni bennük. Most a fúziók korát éljük, ki kell használni a lehetőségeket.

- Készítettetek már előadást magánlakásokban, próbateremben, sőt még a Je suis belle divatstúdiójában is. Bánkon milyen izgalmas helyszíneket találtatok?

ÖT: A településen kerestünk kellemes, emblematikus helyeket, padokat, ahol kényelmesen el lehet beszélgetni az árnyékban. Megpróbáltunk a fesztiválhelyszínektől távolabb, a falu mindennapi életéhez kötődő helyszíneket keresni és kifejezetten Bánkon belül maradni, ott megtalálni a falusi romantikát.

- Milyen különbségeket és inspirációs forrásokat rejt a vidéki táj számotokra kilépve a városi környezetből? Kaposvárról indult a közös munkátok...

KVE: Rengetegszer jut az eszembe, olyan nagy volumenű előadás, aminek a díszlete valamilyen természeti környezet, szinte színházi szemmel befogadhatatlan tér lenne a háttere. Ezekhez nagy kedvünk lenne és persze giga költségvetés kellene hozzá.

- Ti is regisztráltok a Closeness oldalon? Szerintetek mennyire feszegetheti a párkapcsolati határokat a válaszok őszintesége?

ÖT: Mi nem veszünk részt, teljesen a háttérben maradunk. Csináltunk próbaköröket magunk között, ezért sem tartanám fairnek. Másrészt a partnernek is kellemetlen lehetne.

KVE: Mivel két idegen nem csak szerelem útján kerülhet közelebb egymáshoz, így bárki számára izgalmas lehet egy ilyen beszélgetés. Bárhogy is alakul a beszélgetés, mindenképp kialakul egyfajta közelség.

ÖT: Az őszinteség pedig nagyon fontos, ez az alapja az egész bizalmi helyzetnek. Ezt a két embernek kell megteremtenie, meg kell bízniuk egymásban. Innen indul az egész.

- Mi a véleményetek a mai, applikációkon alapuló ismerkedéskultúráról? Hova vezethetnek a tökéletességet hajszoló profilrandevúk?

KVE: Biztosan rengeteg csalódottsághoz is. Bár, ha belegondolok egy egyszerű „mozi-ital-hazakísérés" találka is hozhat katasztrofális pillanatokat. Ha bekopogtat a szerelem, akkor végül is minden mindegy!

- Arthur Aron állítása szerint a harminchat kérdés kölcsönös megválaszolását követően a két idegen nagy valószínűséggel szerelembe esik. Nektek hány kérdés hozta meg a szerelmet?

KVE: Száztizenkét darab. Vicceltem. Nem voltak kérdések.

A projekt a Bánkitó Fesztivált követően ősszel Budapesten, a PLACCC 2015 keretében is látható lesz. Az eseményről bővebb információt a Closeness facebook-oldalán olvashat.