Plusz

Időgépet építenek Velencében

2017.07.03. 13:57
Ajánlom
Irdatlan mennyiségű adatbázist készítenek Velence több száz éves történelméről. A tervek szerint a Google-höz vagy Facebook-hoz hasonlóan böngészhetünk majd a lakosok és élettörténetek között.

Néhány méterre a velencei Szent Márk téren galambot etető turistáktól és a gondolázó szerelmespároktól áll egy Santa Maria Gloriosa dei Frari nevű rendház, amely nemrég ugyanúgy megtelt dolgos és szorgos kezekkel, mint a XIV. században, megépülése után. Akkor ferences szerzetesek munkájának gyümölcseként annyi irat és feljegyzés gyűlt itt össze, ami 80 kilométernyi polcsort is megtölthetne. Most állami archivisták és high-tech eszközökkel felszerelkezett tudósok dolgoznak azon, hogy az irdatlan mennyiségű írást feldolgozzák.

GettyImages-152236069

GettyImages-152236069 (Fotó/Forrás: Photo 12 / Getty Images Hungary)

A Velencei Időgép elnevezésű projekt célja hogy közel 1000 év feljegyzéseit digitalizálják, köztük térképeket, monográfiákat és még kottákat is.

Nemcsak a történelem eddig ismeretlen fejezeteit szeretnék feltárni, hanem kutatóbarát módon akarják feldolgozni az információkat: a fejlett technológiának köszönhetően még egyszerűbb lehetne a keresés és hivatkozás az iratok között. A vállalkozásról a Nature számolt be.

Ha a projekt sikerrel jár, az több tucat hasonló vállalkozás előtt nyithatná meg az utat: Velence után Európa többi kulturális és gazdasági központjának történelme tárulhatna fel. Még többet tudhatnánk meg a kor szociális hálóiról, tudásáról és kereskedelméről.

Az elmúlt generációk Google-jeként és Facebook-jaként szolgálhatna

- mondta Frédéric Kaplan, a projektet irányító Digitális Humán Tudomány Laboratórium vezetője, ami a lausanne-i Svájci Szövetségi Technológiai Intézetben (EPFL) működik.

GettyImages-590682159

GettyImages-590682159 (Fotó/Forrás: Universal History Archive / Getty Images Hungary)

Nem ez az első projekt, ami régi dokumentumok szkennelésével, jegyzetelésével és feldolgozásával foglalkozik, a Velencei Időgép viszont ambícióiban és technikai fejlettségében is kitűnik az eddigiek közül. A csúcstechnológiájú gépek, amiket a részt vevő tudósok használnak, remélhetőleg hamarosan képesek lesznek még a ki sem nyitott könyveket is beszkennelni, a fejlett algoritmusok pedig a kézzel írt sorokat is digitális, kereshető és formázható szöveggé alakítják. Az eredményekből nem csak a történészek, hanem például az epidemiológusok vagy a közgazdászok is profitálhatnak – megtudhatják például hogyan fejlődtek a pénzügyi piacok, vagy hogyan terjedtek el a betegségek és járványok.

Velence minden szempontból tökéletes helyszíne és témája egy ilyen nagyszabású projektnek. A várost az i.e. Y. században alakították a Római Birodalom barbár megszállók elől menekülő lakosai. A lagúnák megfelelő védelmet jelentettek számukra, az Adriai-tenger pedig stratégiai jelentőséget adott a helynek.

Hamarosan a Kelet- és Nyugat-Európa közötti legfontosabb kereskedelmi ponttá vált, gazdagságot és hatalmat szerezve lakosainak.

Szerencsére Velence felemelkedésével annak bürokráciája is tartani tudta a lépést: feljegyezték a lakosokat, minden érkező és kilépő hajót és a csatornákat, valamint az épületeket is. A modern bankrendszer is Rialto-ból, Velence egyik legrégebbi negyedéből indult el.

Legnagyobb szerencsénkre nemcsak a város, de annak feljegyzései is átvészelték Európa viharos évszázadait. Velence közben egyfajta demokráciamodellé változott: választott vezetője a dózse volt, különböző tanácsait szintén demokratikusan választották meg. A kormányzás és az egyház külön működött, de a legtöbb esetben békésen megfértek egymás mellett.

A „Derűs Köztársaságnak” Napóleon vetett véget 1797-ben. Miközben megpróbálta elfoglalni az Osztrák-Magyar Monarchiát, Bécs felé menetelve autokráciát hirdetett Velence vallási és demokratikus intézményei felett, és a várost a forradalom ellenségének bélyegezte. A köztársaságot is feloszlatta.

GettyImages-188006145

GettyImages-188006145 (Fotó/Forrás: Universal History Archive / Getty Images Hungary)

A Frari ferences rendház 1815-ben átalakult a Velencei Állami Archívummá: ide került minden hivatalos irat, a halotti anyakönyvektől kezdve az építési tervekig, néha Olaszország egészen távoli szegletéből is.

A hihetetlen adatmennyiség többségét egyetlen modern történész sem olvasta még – ez változhat meg most az Időgép-projekttel.

A projektet vezető Frédéric Kaplan ötletét felajánlotta Párizsnak, Amszterdamnak, Genfnek és Svájcnak is, mielőtt az EPFL és egy velencei egyetem ráharapott. Maga Kaplan először 2012-ben lépett be az archívumba.

Teljesen letaglózott. Látva, hogyan néz ki egy több ezer éves archívum, aminek nagy részét még senki nem olvasta – azonnal tudtam hogy tennünk kell valamit

- mesélte élményeiről.

A munka persze nem ment könnyen már a kezdetekben sem. A nagykövetségi jelentések például hiába gazdag és részletes források, gyakran titkosírással jegyezték le őket, hogy nehogy illetéktelen kezekbe kerüljenek. Végül a projekten dolgozók beszélgetése nyomán teljesen véletlenül jutottak el XVI. sz-i kis kötethez, a Libro de le cifre-hez, ami tartalmazta a nagykövetségi jelentések néhány megoldókulcsát, így a történészek elkezdhették azok megfejtését.

GettyImages-463968233

GettyImages-463968233 (Fotó/Forrás: Print Collector / Getty Images Hungary)

A projekttől azt várják, hogy hatással lesz nemcsak más városok történelmének felfedezésére, de arra is, hogyan szemléljük magát a történelmet.

A tankönyvek és olvasókönyvek leggyakrabban ismert emberek és események köré épülnek, mert azokról a többsége legalább már hallott valamit. A kor adminisztrátorai viszont mindenkiről, a legutolsó aranyművesről és hajósról is mindent feljegyeztek. Az irdatlan adatmennyiséget feldolgozva végre nemcsak a kiemelkedő történelmi személyiségek, hanem az egyszerű, hétköznapi emberek élete is rekonstruálható lesz.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Minden olvasója úgy érzi, róla szól – az Utas és holdvilág kultusza

Több mint 80 évvel megjelenése után az Utas és holdvilág népszerűbb, mint valaha. Nagy sikerű rádiójáték és színpadi előadás született belőle, nemsokára pedig film is készül. Utánajártunk a kultregény titkának.
Vizuál

A Netflix hozza Sophia Loren új filmjét

A Netflix vásárolta meg az Előttem az élet című világhírű regényből, Sophia Loren főszereplésével készülő új produkció forgalmazási jogait.
Könyv

Elhunyt Csukás István

Süsü, Pom-pom és a Nagy Ho-ho-ho-horgász alkotója 83 éves volt.
Színház

„Lámpagyújtogató vagyok” – Interjú Spolarics Andreával

Decemberben elnyerte a legjobb epizodistáknak járó Aase-díjat, ő Kocsma Jenny a Koldusoperában, szívügye a tanítás, legközelebb az Aliz! c. ifjúsági előadásban láthatjuk Spolarics Andreát, a Budaörsi Latinovits Színház alapító tagját.
Klasszikus

Újabb ősbemutatóval vár a Régizene Fesztivál a Müpában

Február 28. és március 8. között várja közönségét a Régizene Fesztivál, amelyen A Felvilágosodás Korának Zenekara, Rohmann Ditta, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar egyaránt fellép.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz bűnügy

Feljelentették a horvát énekesnőt, mert „gúnyosan intonált” a himnusz közben

Egy dühös állampolgár szerint Josipa Lisac saját értelmezése sérti a horvát nemzeti himnuszt.
Plusz brit tudósok

Kilenc perc kell ahhoz, hogy a zene elűzze a szomorúságot

Brit kutatók már megint kutattak, és megállapították, hogy a zene boldogságot okozhat.
Plusz hír

Megalakult a Nemzeti Kulturális Tanács

Megtartotta alakuló ülését az Országgyűlés által tavaly decemberben kihirdetett törvény alapján életre hívott testület.
Plusz hír

Fiatal művészek szaxofonkvartettje zengi be a Szentendrei Tavaszi Fesztivált

Idén a Saxy4U szaxofonkvartett tagjai lettek a március 1-től április 7-ig tartó Szentendrei Tavaszi Fesztivál arcai.
Plusz hír

Magyar performanszművész a tranzitzónából

London feltörekvő kreatív művésznegyedében adott teltházas költői estet Ladik Katalin avantgárd performanszművész.