Plusz

Időgépet építenek Velencében

2017.07.03. 13:57
Ajánlom
Irdatlan mennyiségű adatbázist készítenek Velence több száz éves történelméről. A tervek szerint a Google-höz vagy Facebook-hoz hasonlóan böngészhetünk majd a lakosok és élettörténetek között.

Néhány méterre a velencei Szent Márk téren galambot etető turistáktól és a gondolázó szerelmespároktól áll egy Santa Maria Gloriosa dei Frari nevű rendház, amely nemrég ugyanúgy megtelt dolgos és szorgos kezekkel, mint a XIV. században, megépülése után. Akkor ferences szerzetesek munkájának gyümölcseként annyi irat és feljegyzés gyűlt itt össze, ami 80 kilométernyi polcsort is megtölthetne. Most állami archivisták és high-tech eszközökkel felszerelkezett tudósok dolgoznak azon, hogy az irdatlan mennyiségű írást feldolgozzák.

GettyImages-152236069

GettyImages-152236069 (Fotó/Forrás: Photo 12 / Getty Images Hungary)

A Velencei Időgép elnevezésű projekt célja hogy közel 1000 év feljegyzéseit digitalizálják, köztük térképeket, monográfiákat és még kottákat is.

Nemcsak a történelem eddig ismeretlen fejezeteit szeretnék feltárni, hanem kutatóbarát módon akarják feldolgozni az információkat: a fejlett technológiának köszönhetően még egyszerűbb lehetne a keresés és hivatkozás az iratok között. A vállalkozásról a Nature számolt be.

Ha a projekt sikerrel jár, az több tucat hasonló vállalkozás előtt nyithatná meg az utat: Velence után Európa többi kulturális és gazdasági központjának történelme tárulhatna fel. Még többet tudhatnánk meg a kor szociális hálóiról, tudásáról és kereskedelméről.

Az elmúlt generációk Google-jeként és Facebook-jaként szolgálhatna

- mondta Frédéric Kaplan, a projektet irányító Digitális Humán Tudomány Laboratórium vezetője, ami a lausanne-i Svájci Szövetségi Technológiai Intézetben (EPFL) működik.

GettyImages-590682159

GettyImages-590682159 (Fotó/Forrás: Universal History Archive / Getty Images Hungary)

Nem ez az első projekt, ami régi dokumentumok szkennelésével, jegyzetelésével és feldolgozásával foglalkozik, a Velencei Időgép viszont ambícióiban és technikai fejlettségében is kitűnik az eddigiek közül. A csúcstechnológiájú gépek, amiket a részt vevő tudósok használnak, remélhetőleg hamarosan képesek lesznek még a ki sem nyitott könyveket is beszkennelni, a fejlett algoritmusok pedig a kézzel írt sorokat is digitális, kereshető és formázható szöveggé alakítják. Az eredményekből nem csak a történészek, hanem például az epidemiológusok vagy a közgazdászok is profitálhatnak – megtudhatják például hogyan fejlődtek a pénzügyi piacok, vagy hogyan terjedtek el a betegségek és járványok.

Velence minden szempontból tökéletes helyszíne és témája egy ilyen nagyszabású projektnek. A várost az i.e. Y. században alakították a Római Birodalom barbár megszállók elől menekülő lakosai. A lagúnák megfelelő védelmet jelentettek számukra, az Adriai-tenger pedig stratégiai jelentőséget adott a helynek.

Hamarosan a Kelet- és Nyugat-Európa közötti legfontosabb kereskedelmi ponttá vált, gazdagságot és hatalmat szerezve lakosainak.

Szerencsére Velence felemelkedésével annak bürokráciája is tartani tudta a lépést: feljegyezték a lakosokat, minden érkező és kilépő hajót és a csatornákat, valamint az épületeket is. A modern bankrendszer is Rialto-ból, Velence egyik legrégebbi negyedéből indult el.

Legnagyobb szerencsénkre nemcsak a város, de annak feljegyzései is átvészelték Európa viharos évszázadait. Velence közben egyfajta demokráciamodellé változott: választott vezetője a dózse volt, különböző tanácsait szintén demokratikusan választották meg. A kormányzás és az egyház külön működött, de a legtöbb esetben békésen megfértek egymás mellett.

A „Derűs Köztársaságnak” Napóleon vetett véget 1797-ben. Miközben megpróbálta elfoglalni az Osztrák-Magyar Monarchiát, Bécs felé menetelve autokráciát hirdetett Velence vallási és demokratikus intézményei felett, és a várost a forradalom ellenségének bélyegezte. A köztársaságot is feloszlatta.

GettyImages-188006145

GettyImages-188006145 (Fotó/Forrás: Universal History Archive / Getty Images Hungary)

A Frari ferences rendház 1815-ben átalakult a Velencei Állami Archívummá: ide került minden hivatalos irat, a halotti anyakönyvektől kezdve az építési tervekig, néha Olaszország egészen távoli szegletéből is.

A hihetetlen adatmennyiség többségét egyetlen modern történész sem olvasta még – ez változhat meg most az Időgép-projekttel.

A projektet vezető Frédéric Kaplan ötletét felajánlotta Párizsnak, Amszterdamnak, Genfnek és Svájcnak is, mielőtt az EPFL és egy velencei egyetem ráharapott. Maga Kaplan először 2012-ben lépett be az archívumba.

Teljesen letaglózott. Látva, hogyan néz ki egy több ezer éves archívum, aminek nagy részét még senki nem olvasta – azonnal tudtam hogy tennünk kell valamit

- mesélte élményeiről.

A munka persze nem ment könnyen már a kezdetekben sem. A nagykövetségi jelentések például hiába gazdag és részletes források, gyakran titkosírással jegyezték le őket, hogy nehogy illetéktelen kezekbe kerüljenek. Végül a projekten dolgozók beszélgetése nyomán teljesen véletlenül jutottak el XVI. sz-i kis kötethez, a Libro de le cifre-hez, ami tartalmazta a nagykövetségi jelentések néhány megoldókulcsát, így a történészek elkezdhették azok megfejtését.

GettyImages-463968233

GettyImages-463968233 (Fotó/Forrás: Print Collector / Getty Images Hungary)

A projekttől azt várják, hogy hatással lesz nemcsak más városok történelmének felfedezésére, de arra is, hogyan szemléljük magát a történelmet.

A tankönyvek és olvasókönyvek leggyakrabban ismert emberek és események köré épülnek, mert azokról a többsége legalább már hallott valamit. A kor adminisztrátorai viszont mindenkiről, a legutolsó aranyművesről és hajósról is mindent feljegyeztek. Az irdatlan adatmennyiséget feldolgozva végre nemcsak a kiemelkedő történelmi személyiségek, hanem az egyszerű, hétköznapi emberek élete is rekonstruálható lesz.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

HVG: Kiszivárgott az SZFE huszonhat új oktatójának neve

Eljuttatták a hvg.hu-hoz az összes olyan főállású oktató nevét, akik újonnan kerültek a Színház- és Filmművészeti Egyetem állományába.
Színház

Megvan, hová költözik az SZFE a Vas utcából

Közleményt adott ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetése, amelyben az új oktatási helyszíneken túl az átalakuló intézeteket is bemutatják. A három helyszínen folyó képzés megújult, modern struktúrát ígér.
Klasszikus

Megszűnhet a Duna Szimfonikus Zenekar

Egy december 23-i hivatalos értesítést szerint legkésőbb 2021. május 31-én megszűnhet a Duna Szimfonikus Zenekar – tudta meg a Zene-Kar.hu. A levél szerint az ügy mögött Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszterének döntése áll, aki Alapítói Határozatában ezt a dátumot jelölte meg.
Színház

Szarka Gábor az SZFE-ről: „Egészen megdöbbentő állapotokat találtunk”

Péntek este Szarka Gábor a Hír TV Magyarország élőben című műsorában reagált az elmúlt napok SZFE-vel kapcsolatos híreire és vádjaira, hangsúlyozva, hogy minden intézkedés a hallgatók érdekeit szolgálja.
Vizuál

9+1 műalkotás az amszterdami Rijksmuseumból, amit egyszer újra látni akarunk

Rembrandt, Vermeer és Avercamp festményei, több korszak fajanszkerámiái, babaházak és csendéletek sajttal, gyümölccsel. Szabadon böngészhető az amszterdami Rijksmuseum gyűjteménye az interneten. Tíz must-see műalkotást válogattunk össze az alábbi cikkben, amiket látni akarunk az újranyitás után.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Bach és Händel művei szólnak az oltóközponttá alakított Salisbury Székesegyházban

Ideiglenes oltóközpont lett a 800 éves délnyugat-angliai Salisbury Katedrálisból. Az orvosok dolgoznak és orgonazene szól, miközben a 80 év felettiek megkapják a koronavírus elleni Pfizer/BioNTech vakcinát.
Plusz hír

Online rendezik meg az éves szinkronszemlét

A Színházi Dolgozók Szakszervezetének Szinkron Alapszervezete (SziA) ősszel rendezte volna meg a hagyományos Szinkronünnepet és a Szinkronikum Díjátadó gálát, viszont a járványhelyzet miatt az esemény elmaradt. A szervezet azonban fontosnak tartja, hogy – habár most nincs lehetőség a személyes találkozásra – díjazza a tavalyi év legjobb szinkronos alkotásait és a legkiemelkedőbb művészeket.
Plusz hír

Gyönyörű, zöld kertté alakul Párizs legendás sugárútja, a Champs-Élysées

Átalakul a francia főváros leghíresebb sugárútja, miután Anne Hidalgo polgármester zöldutat adott a zöld elképzelésnek. 2030-ra már teljesen új fényben tündökölhet a ma még brutális autóforgalommal terhelt Champs-Élysées.
Plusz hír

A franciák már tesztkoncerteket szerveznek a hangversenyélet újraindulásáért

Jóllehet a kulturális intézmények januárban még nem nyithatnak ki Franciaországban, a zenei világ képviselői tesztkoncertek szervezését tervezik annak felmérésére, hogy mekkora a vírus terjedésének kockázata a kulturális rendezvényeken. A kísérlet legfőbb célja a nyári fesztiválszezon megmentése.
Plusz képzés

A művészet értéke a vállalati világ számára

Idén tavasszal először, olyan vállalati szakemberek és magánszemélyek számára nyílik képzési lehetőség, akik keresik az egyedi, kreatív megoldásokat és ehhez nyitottan állnak a művészvilággal való együttműködésre. A 7M – a művészet értéke szponzorációs képzés során a résztvevők megismerkedhetnek hét művészeti ág világával és a bennük található lehetőségekkel. A 12 hetes kurzuson a szcéna kiváló szakemberei nemcsak betekintést nyújtanak a kulturális területekre, hanem valós kooperációs lehetőségekre is rámutatnak.