Plusz

Időgépet építenek Velencében

2017.07.03. 13:57
Ajánlom
Irdatlan mennyiségű adatbázist készítenek Velence több száz éves történelméről. A tervek szerint a Google-höz vagy Facebook-hoz hasonlóan böngészhetünk majd a lakosok és élettörténetek között.

Néhány méterre a velencei Szent Márk téren galambot etető turistáktól és a gondolázó szerelmespároktól áll egy Santa Maria Gloriosa dei Frari nevű rendház, amely nemrég ugyanúgy megtelt dolgos és szorgos kezekkel, mint a XIV. században, megépülése után. Akkor ferences szerzetesek munkájának gyümölcseként annyi irat és feljegyzés gyűlt itt össze, ami 80 kilométernyi polcsort is megtölthetne. Most állami archivisták és high-tech eszközökkel felszerelkezett tudósok dolgoznak azon, hogy az irdatlan mennyiségű írást feldolgozzák.

GettyImages-152236069

GettyImages-152236069 (Fotó/Forrás: Photo 12 / Getty Images Hungary)

A Velencei Időgép elnevezésű projekt célja hogy közel 1000 év feljegyzéseit digitalizálják, köztük térképeket, monográfiákat és még kottákat is.

Nemcsak a történelem eddig ismeretlen fejezeteit szeretnék feltárni, hanem kutatóbarát módon akarják feldolgozni az információkat: a fejlett technológiának köszönhetően még egyszerűbb lehetne a keresés és hivatkozás az iratok között. A vállalkozásról a Nature számolt be.

Ha a projekt sikerrel jár, az több tucat hasonló vállalkozás előtt nyithatná meg az utat: Velence után Európa többi kulturális és gazdasági központjának történelme tárulhatna fel. Még többet tudhatnánk meg a kor szociális hálóiról, tudásáról és kereskedelméről.

Az elmúlt generációk Google-jeként és Facebook-jaként szolgálhatna

- mondta Frédéric Kaplan, a projektet irányító Digitális Humán Tudomány Laboratórium vezetője, ami a lausanne-i Svájci Szövetségi Technológiai Intézetben (EPFL) működik.

GettyImages-590682159

GettyImages-590682159 (Fotó/Forrás: Universal History Archive / Getty Images Hungary)

Nem ez az első projekt, ami régi dokumentumok szkennelésével, jegyzetelésével és feldolgozásával foglalkozik, a Velencei Időgép viszont ambícióiban és technikai fejlettségében is kitűnik az eddigiek közül. A csúcstechnológiájú gépek, amiket a részt vevő tudósok használnak, remélhetőleg hamarosan képesek lesznek még a ki sem nyitott könyveket is beszkennelni, a fejlett algoritmusok pedig a kézzel írt sorokat is digitális, kereshető és formázható szöveggé alakítják. Az eredményekből nem csak a történészek, hanem például az epidemiológusok vagy a közgazdászok is profitálhatnak – megtudhatják például hogyan fejlődtek a pénzügyi piacok, vagy hogyan terjedtek el a betegségek és járványok.

Velence minden szempontból tökéletes helyszíne és témája egy ilyen nagyszabású projektnek. A várost az i.e. Y. században alakították a Római Birodalom barbár megszállók elől menekülő lakosai. A lagúnák megfelelő védelmet jelentettek számukra, az Adriai-tenger pedig stratégiai jelentőséget adott a helynek.

Hamarosan a Kelet- és Nyugat-Európa közötti legfontosabb kereskedelmi ponttá vált, gazdagságot és hatalmat szerezve lakosainak.

Szerencsére Velence felemelkedésével annak bürokráciája is tartani tudta a lépést: feljegyezték a lakosokat, minden érkező és kilépő hajót és a csatornákat, valamint az épületeket is. A modern bankrendszer is Rialto-ból, Velence egyik legrégebbi negyedéből indult el.

Legnagyobb szerencsénkre nemcsak a város, de annak feljegyzései is átvészelték Európa viharos évszázadait. Velence közben egyfajta demokráciamodellé változott: választott vezetője a dózse volt, különböző tanácsait szintén demokratikusan választották meg. A kormányzás és az egyház külön működött, de a legtöbb esetben békésen megfértek egymás mellett.

A „Derűs Köztársaságnak” Napóleon vetett véget 1797-ben. Miközben megpróbálta elfoglalni az Osztrák-Magyar Monarchiát, Bécs felé menetelve autokráciát hirdetett Velence vallási és demokratikus intézményei felett, és a várost a forradalom ellenségének bélyegezte. A köztársaságot is feloszlatta.

GettyImages-188006145

GettyImages-188006145 (Fotó/Forrás: Universal History Archive / Getty Images Hungary)

A Frari ferences rendház 1815-ben átalakult a Velencei Állami Archívummá: ide került minden hivatalos irat, a halotti anyakönyvektől kezdve az építési tervekig, néha Olaszország egészen távoli szegletéből is.

A hihetetlen adatmennyiség többségét egyetlen modern történész sem olvasta még – ez változhat meg most az Időgép-projekttel.

A projektet vezető Frédéric Kaplan ötletét felajánlotta Párizsnak, Amszterdamnak, Genfnek és Svájcnak is, mielőtt az EPFL és egy velencei egyetem ráharapott. Maga Kaplan először 2012-ben lépett be az archívumba.

Teljesen letaglózott. Látva, hogyan néz ki egy több ezer éves archívum, aminek nagy részét még senki nem olvasta – azonnal tudtam hogy tennünk kell valamit

- mesélte élményeiről.

A munka persze nem ment könnyen már a kezdetekben sem. A nagykövetségi jelentések például hiába gazdag és részletes források, gyakran titkosírással jegyezték le őket, hogy nehogy illetéktelen kezekbe kerüljenek. Végül a projekten dolgozók beszélgetése nyomán teljesen véletlenül jutottak el XVI. sz-i kis kötethez, a Libro de le cifre-hez, ami tartalmazta a nagykövetségi jelentések néhány megoldókulcsát, így a történészek elkezdhették azok megfejtését.

GettyImages-463968233

GettyImages-463968233 (Fotó/Forrás: Print Collector / Getty Images Hungary)

A projekttől azt várják, hogy hatással lesz nemcsak más városok történelmének felfedezésére, de arra is, hogyan szemléljük magát a történelmet.

A tankönyvek és olvasókönyvek leggyakrabban ismert emberek és események köré épülnek, mert azokról a többsége legalább már hallott valamit. A kor adminisztrátorai viszont mindenkiről, a legutolsó aranyművesről és hajósról is mindent feljegyeztek. Az irdatlan adatmennyiséget feldolgozva végre nemcsak a kiemelkedő történelmi személyiségek, hanem az egyszerű, hétköznapi emberek élete is rekonstruálható lesz.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Erős, makacs és érzékeny - Meryl Streep 70 éves

Ma ünnepli hetvenedik születésnapját a háromszoros Oscar-díjas Meryl Streep, a ma élő legnagyobb színészek egyike, akit 21 alkalommal jelöltek Oscar és 31 alkalommal Golden Globe díjra. Portré.
Színház

„Egy Beethoven-koncert után kisebb a valószínűsége annak, hogy valakit fejbe verjünk”

Az Ördögkatlan két megálmodójával, Kiss Mónikával és Bérczes Lászlóval arról beszélgettünk, miből fakad a fesztivál egyedi hangulata és milyen új fellépőket avatnak idén, de néhány praktikus tanáccsal is ellátják azokat, akik kedvet kapnának ellátogatni a fesztiválra július 30. és augusztus 3. között.
Jazz/World

M és Ö és R és K, avagy nem tudom, milyen zene ez, de nagyon jó

Funk, soul, pszichedelikus pop, lo-fi és blues, nem is ez a lényeg, hanem hogy a Mörk nem csak azt tudja, hogyan zenéljen, hanem azt is, hogyan zenéljen Neked.
Jazz/World

David Gilmour 6 milliárd forintért adta el a gitárjait, hogy segítse a klímakatasztrófa elleni harcot

A Pink Floyd gitáros-énekese, a Wish You Were Here szerzője rekordáron adta el a hangszereit, azokat is, amiket az ikonikus lemezein használt. Egy zöld szervezetet támogat a pénzzel.
Klasszikus

Miskolcon találkozott Prometheus és Kékszakállú

Fanfárok, azaz harsonákon játszó zenészek figyelmeztették a közönséget az előadások kezdetére: a Miskolci Nemzeti Színház óratornyából felcsendülő ünnepélyes jeladás két előadásra invitálta meg a Bartók Plusz Operafesztivál hallgatóit, Alekszandr Szkrjabin Prometheus: a tűz költeménye című szimfonikus művére, illetve Bartók Béla A Kékszakállú herceg várára.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz videó

Így készült a Partitúra Zala-megyei adása

Tévétorony, bivalyfarm, Bezeréd - a zalai dombok alatt kalandozik a Partitúra, werkvideó-sorozatunkban bepillantunk a kulisszák mögé. Ezúttal Zala-megyébe kísértük el Miklósa Erika és Batta András kulturális országjáró műsorát. 
Plusz kutatás

A zene, amitől kevésbé csípnek a szúnyogok

A zene hatásáról különféle helyzetekben már számtalan kutatást végeztek, tudjuk, hogy a muzsika a bűnözőktől a kutyákig mindenkire jó hatással van. A szúnyogokról nem is beszélve.
Plusz hír

Kulka János, Péterfy Bori és Reisz Gábor az idei Ördögkatlanon

Félezernél is több színházi, könnyű-, világ- és klasszikus zenei, táncszínházi, filmes, irodalmi és egyéb programmal várja a látogatókat július 30. és augusztus 3. között a 12. Ördögkatlan Fesztivál, ahol idén a Fidelio Színpad is a helyszínek között szerepel.
Plusz Partitúra

Zala-megyében kalandozik a Partitúra

Néprajz, olaj, történelem és zene. A Partitúra kulturális időutazása ezúttal a pannon dombok alatt folytatódik szerdán este a Duna televízióban. A műsor ősi dallamok nyomába ered, méghozzá különleges nők főszereplésével. 
Plusz Partitúra

Így készült a Partitúra szentendrei adása

Werkvideó-sorozatunkban a Partitúra kulisszái mögé pillantunk be, ezúttal Szentendrére, Kisorosziba és a Pilisbe kísértük el Miklósa Erika és Batta András kulturális országjáró műsorát.