Plusz

Időgépet építenek Velencében

2017.07.03. 13:57
Ajánlom
Irdatlan mennyiségű adatbázist készítenek Velence több száz éves történelméről. A tervek szerint a Google-höz vagy Facebook-hoz hasonlóan böngészhetünk majd a lakosok és élettörténetek között.

Néhány méterre a velencei Szent Márk téren galambot etető turistáktól és a gondolázó szerelmespároktól áll egy Santa Maria Gloriosa dei Frari nevű rendház, amely nemrég ugyanúgy megtelt dolgos és szorgos kezekkel, mint a XIV. században, megépülése után. Akkor ferences szerzetesek munkájának gyümölcseként annyi irat és feljegyzés gyűlt itt össze, ami 80 kilométernyi polcsort is megtölthetne. Most állami archivisták és high-tech eszközökkel felszerelkezett tudósok dolgoznak azon, hogy az irdatlan mennyiségű írást feldolgozzák.

GettyImages-152236069

GettyImages-152236069 (Fotó/Forrás: Photo 12 / Getty Images Hungary)

A Velencei Időgép elnevezésű projekt célja hogy közel 1000 év feljegyzéseit digitalizálják, köztük térképeket, monográfiákat és még kottákat is.

Nemcsak a történelem eddig ismeretlen fejezeteit szeretnék feltárni, hanem kutatóbarát módon akarják feldolgozni az információkat: a fejlett technológiának köszönhetően még egyszerűbb lehetne a keresés és hivatkozás az iratok között. A vállalkozásról a Nature számolt be.

Ha a projekt sikerrel jár, az több tucat hasonló vállalkozás előtt nyithatná meg az utat: Velence után Európa többi kulturális és gazdasági központjának történelme tárulhatna fel. Még többet tudhatnánk meg a kor szociális hálóiról, tudásáról és kereskedelméről.

Az elmúlt generációk Google-jeként és Facebook-jaként szolgálhatna

- mondta Frédéric Kaplan, a projektet irányító Digitális Humán Tudomány Laboratórium vezetője, ami a lausanne-i Svájci Szövetségi Technológiai Intézetben (EPFL) működik.

GettyImages-590682159

GettyImages-590682159 (Fotó/Forrás: Universal History Archive / Getty Images Hungary)

Nem ez az első projekt, ami régi dokumentumok szkennelésével, jegyzetelésével és feldolgozásával foglalkozik, a Velencei Időgép viszont ambícióiban és technikai fejlettségében is kitűnik az eddigiek közül. A csúcstechnológiájú gépek, amiket a részt vevő tudósok használnak, remélhetőleg hamarosan képesek lesznek még a ki sem nyitott könyveket is beszkennelni, a fejlett algoritmusok pedig a kézzel írt sorokat is digitális, kereshető és formázható szöveggé alakítják. Az eredményekből nem csak a történészek, hanem például az epidemiológusok vagy a közgazdászok is profitálhatnak – megtudhatják például hogyan fejlődtek a pénzügyi piacok, vagy hogyan terjedtek el a betegségek és járványok.

Velence minden szempontból tökéletes helyszíne és témája egy ilyen nagyszabású projektnek. A várost az i.e. Y. században alakították a Római Birodalom barbár megszállók elől menekülő lakosai. A lagúnák megfelelő védelmet jelentettek számukra, az Adriai-tenger pedig stratégiai jelentőséget adott a helynek.

Hamarosan a Kelet- és Nyugat-Európa közötti legfontosabb kereskedelmi ponttá vált, gazdagságot és hatalmat szerezve lakosainak.

Szerencsére Velence felemelkedésével annak bürokráciája is tartani tudta a lépést: feljegyezték a lakosokat, minden érkező és kilépő hajót és a csatornákat, valamint az épületeket is. A modern bankrendszer is Rialto-ból, Velence egyik legrégebbi negyedéből indult el.

Legnagyobb szerencsénkre nemcsak a város, de annak feljegyzései is átvészelték Európa viharos évszázadait. Velence közben egyfajta demokráciamodellé változott: választott vezetője a dózse volt, különböző tanácsait szintén demokratikusan választották meg. A kormányzás és az egyház külön működött, de a legtöbb esetben békésen megfértek egymás mellett.

A „Derűs Köztársaságnak” Napóleon vetett véget 1797-ben. Miközben megpróbálta elfoglalni az Osztrák-Magyar Monarchiát, Bécs felé menetelve autokráciát hirdetett Velence vallási és demokratikus intézményei felett, és a várost a forradalom ellenségének bélyegezte. A köztársaságot is feloszlatta.

GettyImages-188006145

GettyImages-188006145 (Fotó/Forrás: Universal History Archive / Getty Images Hungary)

A Frari ferences rendház 1815-ben átalakult a Velencei Állami Archívummá: ide került minden hivatalos irat, a halotti anyakönyvektől kezdve az építési tervekig, néha Olaszország egészen távoli szegletéből is.

A hihetetlen adatmennyiség többségét egyetlen modern történész sem olvasta még – ez változhat meg most az Időgép-projekttel.

A projektet vezető Frédéric Kaplan ötletét felajánlotta Párizsnak, Amszterdamnak, Genfnek és Svájcnak is, mielőtt az EPFL és egy velencei egyetem ráharapott. Maga Kaplan először 2012-ben lépett be az archívumba.

Teljesen letaglózott. Látva, hogyan néz ki egy több ezer éves archívum, aminek nagy részét még senki nem olvasta – azonnal tudtam hogy tennünk kell valamit

- mesélte élményeiről.

A munka persze nem ment könnyen már a kezdetekben sem. A nagykövetségi jelentések például hiába gazdag és részletes források, gyakran titkosírással jegyezték le őket, hogy nehogy illetéktelen kezekbe kerüljenek. Végül a projekten dolgozók beszélgetése nyomán teljesen véletlenül jutottak el XVI. sz-i kis kötethez, a Libro de le cifre-hez, ami tartalmazta a nagykövetségi jelentések néhány megoldókulcsát, így a történészek elkezdhették azok megfejtését.

GettyImages-463968233

GettyImages-463968233 (Fotó/Forrás: Print Collector / Getty Images Hungary)

A projekttől azt várják, hogy hatással lesz nemcsak más városok történelmének felfedezésére, de arra is, hogyan szemléljük magát a történelmet.

A tankönyvek és olvasókönyvek leggyakrabban ismert emberek és események köré épülnek, mert azokról a többsége legalább már hallott valamit. A kor adminisztrátorai viszont mindenkiről, a legutolsó aranyművesről és hajósról is mindent feljegyeztek. Az irdatlan adatmennyiséget feldolgozva végre nemcsak a kiemelkedő történelmi személyiségek, hanem az egyszerű, hétköznapi emberek élete is rekonstruálható lesz.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Súlyosan megsérült a Budapesti Operettszínház egyik táncosa a terézvárosi házomlásnál

Június 27-én, a reggeli órákban leomlott egy ház tetőszerkezete a 6. kerületi az Aradi utca és Jókai utca sarkán. A leeső szerkezeti elemek a Jókai utcára zuhantak, maguk alá temetve a Budapesti Operettszínház egyik táncművészét, aki éppen próbára tartott.
Színház

„Kételyek és kétségek visznek előre” – Beszélgetés Blaskó Péterrel

Hamarosan a Nemzeti Színházban is látható lesz Blaskó Péter „családi előadása”, a GRANE – Képzelgések a Peer Gynt nyomán, amelyet lánya, Blaskó Borbála rendezett, és fia is szerepel a Bethlen Téri Színház produkciójában. A színművésszel ősztől Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című drámájában is találkozhatunk, Udvaros Dorottya oldalán.
Klasszikus

Új vizekre hajózhatunk a Nemzeti Filharmonikusok új évadában

Régi és új zene, különleges hangszeres művek és egész estés operaprodukciók, beavatókoncertek és kórushangversenyek várják a közönséget a 2022/23-as évadában a Nemzeti Filharmonikusok koncertjein.
Vizuál

Last Minute kiállítások június utolsó hetére

Ezúttal olyan ritkaságszámba menő csoportos és egyéni tárlatokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek ezen a héten még megnézhetők. A válogatásban szerepel vadonatúj kiállítótér rég nem látott művésszel, jól ismert galéria 24 kortárs művész munkáját bemutató tárlattal, valamint digitális művészeti triennálé.
Vizuál

Itt születik a zseni – Megnéztük Baz Luhrmann Elvis-filmjét

Ki volt Elvis? És miért lehet fontos nekünk, itt és most? Egyáltalán mit tudunk a Királyról – teszi fel a kérdést Baz Luhrmann rendező, aki hollywoodi szuperprodukcióban dolgozta fel Elvis Presley életét. A vibráló, feszítő, eksztatikus alkotást a nyár egyik legjobb filmjének tartjuk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

A művészet összeköt – ismét keresik az ország legkiválóbb művészeti mecénásait

Az Art is Business célja, hogy hidat építsen a kulturális és a vállalati szféra között, így ismét pályázatot írtak ki azok számára, akik előmozdították a művészeti és a forprofit világ együttműködését.
Plusz hír

Megnyílik az Óbudai Társaskör kertje a zene- és színházrajongóknak

Egy színházi este, dzsessz és bossa nova, egy kis opera – némi pszichológiával és egy klasszikus zenei koncert várja a közönséget júliusban, amikor az Óbudai Társaskör – Kiskorona7 megnyitja a kertjét a művészetkedvelők számára.
Plusz ajánló

Színházi időutazás az Epreskertben – Jön a Séták Hétvégéje

Kurtizánok, gyilkosok és Piszkos Fred nyomába eredhetünk, bejárhatjuk Gül Baba Türbéjét, vagy éppen az Epreskert meséit nézhetjük meg egyfelvonásos színházi előadás formájában a Séták Hétvégéjén július 1. és 3. között.
Plusz ajánló

Zene és sport már három tó mellett – kezdődik a Magyar Tavak Fesztiválja

Az immár három különböző helyszínen jelentkező programsorozat a hazai és a nemzetközi könnyű-, klasszikus és jazz-zenei élet legnívósabb előadóit hozza el júniusban a Velencei-tó, júliusban a Tisza-tó, augusztusban pedig a Balaton partjára.
Plusz ajánló

Nyári pezsgés a Fidelióval

Megjelent a Fidelio 2022. július-augusztusi száma, benne a fővárosi játszóhelyek és koncerttermek részletes műsorával, könyv-, film- és kiállításajánlókkal, valamint számos szabadtéri színház kínálatával. Keresse az ismert terjesztési pontokon!