Plusz

Időgépet építenek Velencében

2017.07.03. 13:57
Ajánlom
Irdatlan mennyiségű adatbázist készítenek Velence több száz éves történelméről. A tervek szerint a Google-höz vagy Facebook-hoz hasonlóan böngészhetünk majd a lakosok és élettörténetek között.

Néhány méterre a velencei Szent Márk téren galambot etető turistáktól és a gondolázó szerelmespároktól áll egy Santa Maria Gloriosa dei Frari nevű rendház, amely nemrég ugyanúgy megtelt dolgos és szorgos kezekkel, mint a XIV. században, megépülése után. Akkor ferences szerzetesek munkájának gyümölcseként annyi irat és feljegyzés gyűlt itt össze, ami 80 kilométernyi polcsort is megtölthetne. Most állami archivisták és high-tech eszközökkel felszerelkezett tudósok dolgoznak azon, hogy az irdatlan mennyiségű írást feldolgozzák.

GettyImages-152236069

GettyImages-152236069 (Fotó/Forrás: Photo 12 / Getty Images Hungary)

A Velencei Időgép elnevezésű projekt célja hogy közel 1000 év feljegyzéseit digitalizálják, köztük térképeket, monográfiákat és még kottákat is.

Nemcsak a történelem eddig ismeretlen fejezeteit szeretnék feltárni, hanem kutatóbarát módon akarják feldolgozni az információkat: a fejlett technológiának köszönhetően még egyszerűbb lehetne a keresés és hivatkozás az iratok között. A vállalkozásról a Nature számolt be.

Ha a projekt sikerrel jár, az több tucat hasonló vállalkozás előtt nyithatná meg az utat: Velence után Európa többi kulturális és gazdasági központjának történelme tárulhatna fel. Még többet tudhatnánk meg a kor szociális hálóiról, tudásáról és kereskedelméről.

Az elmúlt generációk Google-jeként és Facebook-jaként szolgálhatna

- mondta Frédéric Kaplan, a projektet irányító Digitális Humán Tudomány Laboratórium vezetője, ami a lausanne-i Svájci Szövetségi Technológiai Intézetben (EPFL) működik.

GettyImages-590682159

GettyImages-590682159 (Fotó/Forrás: Universal History Archive / Getty Images Hungary)

Nem ez az első projekt, ami régi dokumentumok szkennelésével, jegyzetelésével és feldolgozásával foglalkozik, a Velencei Időgép viszont ambícióiban és technikai fejlettségében is kitűnik az eddigiek közül. A csúcstechnológiájú gépek, amiket a részt vevő tudósok használnak, remélhetőleg hamarosan képesek lesznek még a ki sem nyitott könyveket is beszkennelni, a fejlett algoritmusok pedig a kézzel írt sorokat is digitális, kereshető és formázható szöveggé alakítják. Az eredményekből nem csak a történészek, hanem például az epidemiológusok vagy a közgazdászok is profitálhatnak – megtudhatják például hogyan fejlődtek a pénzügyi piacok, vagy hogyan terjedtek el a betegségek és járványok.

Velence minden szempontból tökéletes helyszíne és témája egy ilyen nagyszabású projektnek. A várost az i.e. Y. században alakították a Római Birodalom barbár megszállók elől menekülő lakosai. A lagúnák megfelelő védelmet jelentettek számukra, az Adriai-tenger pedig stratégiai jelentőséget adott a helynek.

Hamarosan a Kelet- és Nyugat-Európa közötti legfontosabb kereskedelmi ponttá vált, gazdagságot és hatalmat szerezve lakosainak.

Szerencsére Velence felemelkedésével annak bürokráciája is tartani tudta a lépést: feljegyezték a lakosokat, minden érkező és kilépő hajót és a csatornákat, valamint az épületeket is. A modern bankrendszer is Rialto-ból, Velence egyik legrégebbi negyedéből indult el.

Legnagyobb szerencsénkre nemcsak a város, de annak feljegyzései is átvészelték Európa viharos évszázadait. Velence közben egyfajta demokráciamodellé változott: választott vezetője a dózse volt, különböző tanácsait szintén demokratikusan választották meg. A kormányzás és az egyház külön működött, de a legtöbb esetben békésen megfértek egymás mellett.

A „Derűs Köztársaságnak” Napóleon vetett véget 1797-ben. Miközben megpróbálta elfoglalni az Osztrák-Magyar Monarchiát, Bécs felé menetelve autokráciát hirdetett Velence vallási és demokratikus intézményei felett, és a várost a forradalom ellenségének bélyegezte. A köztársaságot is feloszlatta.

GettyImages-188006145

GettyImages-188006145 (Fotó/Forrás: Universal History Archive / Getty Images Hungary)

A Frari ferences rendház 1815-ben átalakult a Velencei Állami Archívummá: ide került minden hivatalos irat, a halotti anyakönyvektől kezdve az építési tervekig, néha Olaszország egészen távoli szegletéből is.

A hihetetlen adatmennyiség többségét egyetlen modern történész sem olvasta még – ez változhat meg most az Időgép-projekttel.

A projektet vezető Frédéric Kaplan ötletét felajánlotta Párizsnak, Amszterdamnak, Genfnek és Svájcnak is, mielőtt az EPFL és egy velencei egyetem ráharapott. Maga Kaplan először 2012-ben lépett be az archívumba.

Teljesen letaglózott. Látva, hogyan néz ki egy több ezer éves archívum, aminek nagy részét még senki nem olvasta – azonnal tudtam hogy tennünk kell valamit

- mesélte élményeiről.

A munka persze nem ment könnyen már a kezdetekben sem. A nagykövetségi jelentések például hiába gazdag és részletes források, gyakran titkosírással jegyezték le őket, hogy nehogy illetéktelen kezekbe kerüljenek. Végül a projekten dolgozók beszélgetése nyomán teljesen véletlenül jutottak el XVI. sz-i kis kötethez, a Libro de le cifre-hez, ami tartalmazta a nagykövetségi jelentések néhány megoldókulcsát, így a történészek elkezdhették azok megfejtését.

GettyImages-463968233

GettyImages-463968233 (Fotó/Forrás: Print Collector / Getty Images Hungary)

A projekttől azt várják, hogy hatással lesz nemcsak más városok történelmének felfedezésére, de arra is, hogyan szemléljük magát a történelmet.

A tankönyvek és olvasókönyvek leggyakrabban ismert emberek és események köré épülnek, mert azokról a többsége legalább már hallott valamit. A kor adminisztrátorai viszont mindenkiről, a legutolsó aranyművesről és hajósról is mindent feljegyeztek. Az irdatlan adatmennyiséget feldolgozva végre nemcsak a kiemelkedő történelmi személyiségek, hanem az egyszerű, hétköznapi emberek élete is rekonstruálható lesz.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Nem adják fel a várat a színművészetisek, megtelt a Vas utca támogatókkal

Nem sikerült kiüríttetnie az egyetemi épületeket Szarkáéknak, sőt, a diákok visszafoglalták az Ódry Színpadot is. Pénteken este megtelt a Vas utca az egyetemfoglalókat támogató szimpatizánsokkal.
Klasszikus

Fiatal karmester áll a Nemzeti Filharmonikus Zenekar élére

A legfiatalabb Junior Príma-díjas karmester, Rajna Martin magyar szerzők műveit dirigálja az együttes élén vasárnap este a Müpában.
Jazz/World

10 lemez Londonból, ami után mást fogsz gondolni a jazzről

Az Egyesült Királyságban reneszánszát éli a jazz. Ahogy az lenni szokott, a műfaj időről időre kidugja a fejét az ágyásból, felbukkan itt-ott, néhány éve pedig szárnyakat kapott az olyan könnyebb műfajoktól, mint a hiphop, a dub, a techno és a trance. Összeszedtem azokat az albumokat, amiket hallanod kell, ha London és a jazz új arcára vagy kíváncsi.
Vizuál

Egy aszfaltpattanás is lehet műtárgy – A Fiat 500 a képzőművészetben

Olaszországban a mobilitást jelentette a nagy tömegek számára – voltak, akik egyenesen úgy fogalmaztak, hogy „ez volt az autó, mely a volán mögé ültette Itáliát”. Magyarországon az első nyugati autóként jelent meg a 60-as évek végén. Hangos volt, pici és a motorja is csak valamivel erősebb, mint egy robogónak, mégis a legtöbb tulajdonos számára feledhetetlen emlékek sora kötődött a mára már kultikus ikonná vált Fiat 500-hoz.
Színház

Lábnyomot kaptak a Halhatatlanok Társulatának új tagjai

Szombat délelőtt újabb lábnyomokkal gazdagodott a Pesti Broadway az Operettszínház előtt. Az 1996-ban alapított Halhatatlanok Társulata öt év kihagyás után választott új tagokat még májusban, most pedig ünnepélyes keretek között avatták fel a díj részeként fémbe öntött lábnyomokat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz könnyűzene

A Qualitons, a Platon Karataev és a Mörk a leginkább exportképes zenekaraink itthon

Idén második alkalommal állította össze a külföldön is labdába rúgó könnyűzenei együttesek listáját a HOTS.
Plusz hír

25 ezer lopott régészeti emléket adott vissza Franciaország Marokkónak

Tizenöt éve történt a régészeti lopás, de csak most sikerült visszaszolgáltatni a tárgyakat Marokkónak. Az egész három tonnát nyom.
Plusz kult50

Zenebohócból dalfutár – Hajós András a Kult50-ben

Jogásznak indult Hajós András, végül szociológus diplomát szerzett. Volt saját zenekara és tévéműsora is, majd e kettőt ötvözte a Dalfutárban. A biciklivel suhanó különutasság az első évad után a műsor közvetítő felületén is megjelent, amikor a tévéről és netre költözött.
Plusz Film

Az edző lányával, álpappal és vak jazzistával támadnak a lengyel filmek

Lengyel filmeket vetítenek csütörtöktől vasárnapig online a budapesti Lengyel Intézet szervezésében, az érdeklődők négy alkotást tekinthetnek meg.
Plusz hír

Stevie Wonder két új dallal biztatja szeretetre a világot

Két új számot adott ki kedden Stevie Wonder, amelyek szeretetre és összefogásra biztatnak a válságos időszakban, amikor a rendszerszintű rasszizmusból fakadó problémák mellett a járvánnyal is meg kell küzdeni.