A művészet az ember mindennapi tevékenységeinek része, amely ideális esetben akár a munkánkat is áthatja, de pihenésként, aktív kikapcsolódásként is szolgálhat. Nem baj, ha nem vagy „hivatásos” művész, nem élsz meg a művészetedből. A kreatív tevékenységek felfrissítik az agyat, segítik a mentális egészséget, a produktivitás érzése pedig legalább annyira gyógyító, mint a pszichoterápia.

Hagyd abba a halogatást!

Le kell ülni, el kell kezdeni az alkotást, máshogy nem lehet – vallja a legtöbb művész. A profik egyetértenek abban, hogy az ihletre nem szabad várni, hanem meg kell teremteni. Stephen King egy interjúban elmondta, hogy azért olyan termékeny szerző, mert akár esik, akár fúj, napi 6 oldalt ír, és a jól kialakult szokásnak hála így szinte parancsszóra érkezik az inspiráció.

Általános tévhit, hogy a nagy zsenik kóros halogatók lettek volna. Az igaz, hogy sokaknak a határidő jelenti a múzsát, mások túl magasra teszik a mércét, és ezért akadnak el a munkájukban. De ekkor sem szabad a munkát másnapra tenni. A zseniális rendező-forgatókönyvíró páros, a Coen-testvérek például épp „alkotói válságba” kerültek A halál keresztútján (Miller’s Crossing) írása közben, amikor elhatározták, hogy a tökölés helyett belekezdenek valami másba, és megírják az első ötletet, ami eszükbe jut. Ez lett a Hollywoodi lidércnyomás (Barton Fink), amelyet Cannes-ban Arany Pálmával jutalmazott a zsűri 1991-ben. És miről szól a film? Bamm. Egy alkotói válsággal küzdő drámaíróról.

A művészet nem a művészek kiváltsága.

Rajzolj kedvedre!

Akár a képzőművészet a te asztalod, akár az írás, a kézművesség vagy a hangszerjáték, a rajzolás hasznosságát lehetetlen elvitatni. Egy egyszerű önkifejezési eszköz, amihez egy grafitceruza és egy darab papír is elég, és egyes kutatások szerint legalább annyira segíti az agyat az érzelmek feltárásában, a mindennapi élmények feldolgozásában, mint a beszéd vagy az írás.

Ha beszerzel egy vázlatfüzetet, és amikor a telefonodat nyomkodnád vagy a tévét kapcsolgatnád, helyette elkészítesz egy rajzot, szinte garantált, hogy a gondolataidat is beindítja. Ha nincs olyan jó kézügyességed, szerezz be mandalás felnőtt színezőt!

Meditálj!

Meditálj! (Fotó/Forrás: PXHere)

A meditációt számos művész rendkívül hasznos tevékenységnek tartja az alkotás szempontjából. A kultikus filmkészítő, David Lynch köztudottan a transzcendentális meditáció (TM) elkötelezett híve és apostola, Marina Abramović performanszművész pedig a figyelemközpontú meditációt (FA) gyakorolja. Bármelyik módszert alkalmazhatod, hiszen ahogy a buddhisták mondják, az igazi meditáció minden formája „ablak ugyanazon kilátásra”, és „ajtó ugyanabba a házba”.

A művészet kezdete az üres vászon, a csend, a semmi. Ahogy Schiff András mondja újonnan megjelent könyvében: „Kezdetben van a csend, és a zene a csendből jön.” Épp ezért fontos, hogy a művész feloldja magában a semmitől való félelmet, hiszen ahhoz, hogy valamit tartalommal töltsünk meg, előbb ki kell ürítenünk azt. A horror vacui (az űrtől való irtózás elve) nem csak képzőművészeti fogalom, bátran lefordíthatjuk a pszichológia nyelvére is.

Ébreszd fel a jobb agyféltekédet!

A jobb agyfélteke a kreativitás központja. Mivel ez irányítja a tested balfelét, bizonyos tornagyakorlatokkal is hatékonyabb működésre késztetheted. Ugrálj bal lábon, lélegezz a bal orrlyukadon keresztül, vagy írj a bal kezeddel.

Egyél egészségesen!

A karácsonyi ebédek után bizonyára ismerős az érzés, amikor az ember teletömi a hasát, elálmosodik, és már gondolkodni sincsen ereje. Ismerd fel, hogy az evés akár pótcselekvés is lehet, és törekedj a könnyebb élelmiszerek fogyasztására! A zöldség és a gyümölcs flavonoidokat tartalmaz, amely elősegíti a kreatív gondolkodást. A halak és a diófélék pedig omega-3 zsírsavakban gazdagok, amelyek növelik az agyi aktivitást. Banánt és mandulát is érdemes enni, amelyeknek tirozintartalma jó hatással van a konvergens gondolkodásra. Viszont ezek a hatások nem egyik napról a másikra, hanem hosszabb diéta után jelentkeznek!

Ismerj meg embereket!

Kutatások bizonyítják, hogy serkentő hatással van a kreativitásra, ha valaki másik országból választ párt magának, erre direkt mégsem biztatunk senkit. Viszont jó, ha megjegyzed, hogy a történetek köztünk járnak, és ha időnként olyan figyelmet szentelsz más embereknek, mint a műalkotásaidnak, lehet, hogy sokat profitálsz majd belőle az alkotás terén is.

Salvador Dalí számára hasznosak voltak a napközbeni szundik.

Szunyókálj!

Általában tendencia, hogy a kreatív emberek későn fekszenek és későn kelnek, de ez nem kell, hogy igaz legyen rád. Ha megismered a saját alkotói folyamataidat, nem kell éjjelekbe menően a festővászon vagy a papír felett görnyedned, hiszen biztos lehetsz benne, hogy az ihlet holnap is eljöhet. (Lásd: első pont.) Az éjjeli alvás és a napközben „power nap”, 20 perces szunyókálás segítheti a munkádat, ezt Salvador Dalí és Thomas Edison példája is bizonyítja.