Plusz

Így mondja meg a saját kütyüje, hogy mit fog hallgatni

2017.08.17. 09:52
Ajánlom
Zeneipari fejesek helyett immár a tömegek döntenek arról, mi váljon slágerré - de azért így sem hibátlan a rendszer.

15 éve mutatta be Steve Jobs az iPod-ot - ami örökre megváltoztatta a zeneipart. Így kezdődik a The Conversation nevű oldalon Brian Moon, az Arizonai Egyetem Zeneprofesszorának cikke arról, hogyan változott meg napjainkra a zeneipar. A szerző szerint az Apple kütyüjét keveseknek kell bemutatni, azt azonban még a hardcore zenefanok sem feltétlen értik, hogy a nyers információ, ami letöltések, appok és online keresések által felgyülemlik, hogyan befolyásolja nemcsak a zeneszámok marketingjét és eladását, de azt is, miből lesz sláger és toplistás szám.

GettyImages-71864557

GettyImages-71864557 (Fotó/Forrás: Justin Sullivan / Getty Images Hungary)

Leggyakrabban persze még mindig a fontos pozícióban ülők szubjektív ítélete dönthet arról, melyik előadó pályája íveljen felfelé, melyik dal kapja meg a megfelelő promóciót.

Viszont egyre gyakrabban fordulnak a zeneipar tagjai a számokhoz hogy ezeket a döntéseket meghozzák.

Ezeket a bizonyos számokat hívják 'big data'-nak - ez lefedi mindazt az információt, amit az emberek tömegei termelnek. És nem kicsiben játszunk: egyes becslések szerint ma minden egyes pillanatban több adat keletkezik, mint a legkorábbi történelmi feljegyzésektől kezdve 2000-ig összesen. Ezeknek az adatoknak a felhasználására teljes iparág fejlődött ki, de a zeneipar is igyekszik minél többet profitálni belőle.

A 20. században a zeneipar fejesei úgy próbálták eldönteni, ki kapjon szerződést vagy megfelelő promóciót hogy megpróbáltak ráhibázni a közönség ízlésére.

Azaz hogy ki fizetne érte és hogyan juthatna el hozzá a zene. Olyan legendák, mint Phil Spector vagy Don Kirshner úgy váltak ismertté, mint a producerek, akiknek arany fülük van; ők legtöbbször pontosan eltalálták, mire is van igény a közönség részéről. Később aztán az intuitív döntésekről a hangsúly egyre inkább az olyan pontosabb előrejelzésekre helyeződött, mint a fókuszcsoportos felmérések, vagy az eladási listák.

A következő lépés az volt, amikor a legfőbb zsinórmértékké a chart-ok váltak a zeneiparban - ezek a  lejátszási (rádiók, zenegépek, DJ-k, és ma már a streaming is) és eladási listából összeállított rangsorok. A legismertebb ilyen chart ma a Billboard Hot 100. Ha egy dal az első helyen áll egy ilyen listán, akkor vélhetően az adott időszakban az volt a legnépszerűbb sláger - azt játszották legtöbbet a rádiók, vagy épp abból adtak el a legtöbbet. A 20-as és az 50-es évek között, mikor először jelentek meg ilyen listák a Billboard-ban, az adatokat bizonyos kiválasztott lemezboltoktól nyerték, így az végezhetett előkelő helyen, akinek legtöbb lemezét megvették. A rádiós lejátszások az 50-es évektől kezdve számítottak bele az értékelésbe.

Phil Spector

Phil Spector (Fotó/Forrás: Pool / Getty Images Hungary)

Habár az ilyen listák objektívnek tűnnek, nem feltétlenül tükrözik az zenehallgatási ízlést és szokásokat. Van, hogy a kategóriákkal nem stimmel valami. Az 50-es években például Chuck Berry a Maybellene című számával egyszerre tűnt fel a country és western, a rhytm and blues és a poplistán is, mintha nem ugyanarról a számról volna szó.

A 90-es években az adatokat már automatikusan, gépek segítségével nyerték.

Így kiderülhetett, hogy az eladási számok alapján a legnépszerűbbek a country és a hiphop számok - a rádiók viszont a 80-as években legszívesebben klasszikus rock-ot játszottak.

Így tehát a listák szintén nem fedték le a teljes lakosság zeneízlését és szokásait.

Ahogy a zenehallgatási szokások változnak, szerencsésebb esetben úgy változnak velük a chart-ok is. A Billboard a legrégebb óta futó ilyen lista, ezért ez rendelkezik a legnagyobb súllyal is. Viszont az elmúlt pár év zeneipari forradalma a Billboardot is kihívások elé állította - a Pandora hallgatottsági adatai például csak idén januártól számítanak bele a Billboard értékelésébe.

Ma a big data-nak köszönhetően nem csak azt lehet pontosan lemérni, milyen zenét hallgatnak az emberek, de azt is hogy mikor hallgatják őket és hogyan, milyen eszköz segítségével. Napi szinten 2,5 exabyte-nyi adat keletkezik, ami 250,000-szer annyi, mint amennyit a Kongresszusi Könyvtár összes könyve elfoglalna. Persze ezek nagy része nem hasznos adat, de a zeneipar így is jól fel tudja használni őket.

GettyImages-53396873

GettyImages-53396873 (Fotó/Forrás: Ian Waldie / Getty Images Hungary)

A már említett Pandora mögött például egy Musical Genome nevű algoritmus áll, ami csak egy felvétellel kapcsolatban 450 információt nyálaz át villámgyorsan - olyanokat, mint például a dob-e a leghangosabb hallható hangszer a zenében, más, hasonló felvételhez képest. A több száz hasonló gyors felmérést pedig a szoftver arra használja, hogy hasonló dalokat ajánljon fel a felhasználóknak.

Mivel minden zene így, aprólékosan lebontásra kerül az algoritmusok által, az olyan, több évtizedig meghatározó kategóriák, mint például a klasszikus rock, teljesen értelmüket vesztik.

A Pandora műfajok helyett hangokra és azok részleteire koncentrál. A műfaj csak egy a megannyi komponens között: ha egy dal 75%-ban hasonlít azokra a zenékre, amelyeket rock-ként kategorizáltak, akkor az adott dal is rockszám lesz a szoftver szerint.

A Shazam nevű népszerű zenefelismerő program ugyanezen az ötleten alapul: a hangok adattá transzformálásán. Az app egyfajta akkusztikus ujjlenyomatot vesz a zenéről, majd megmondja, mi a szám címe és ki az előadója. A Shazam 120 millió felhasználója valós időben, földrajzilag meghatározhatóan követhető - épp ezért ezek az adatok nagyon értékesek a zeneipar számára.

Derek Thompson témával foglalkozó újságíró szerint a Shazamhoz hasonló appoknak köszönhetően immár nem a zeneipari fejesek, hanem a tömegek döntenek arról, mi váljon slágerré.

A zenék adatokká bontása viszont mást is jelenthet. Ha tudjuk, milyen zenék váltak népszerűvé a múltban - milyen volt bennük a szöveg, a dallam, a ritmus, a hangok interakciója - akkor előre jelezhetjük a jövő toplistás dalait is. Legalábbis léteznek hasonló próbálkozások. A Music Intelligence Solution Uplaya nevű szoftvere például így működik; de az Antwerpeni Egyetem egy projektjében is 70%-os sikerrel előrejelezték, melyek voltak 2015 legnagyobb dance slágerei.

A rengeteg új adat mellett viszont még mindig a régi módszerek segítenek nekünk rendezni a beláthatatlan mennyiségű információt. A Billboard például már olyan toplistával is előállt, ami a legjobban menő előadókat listázza aszerint, hányszor említették meg őket a social mediában. A Facebook és a Twitter pedig alig különbözik attól, ahogy a nem is olyan régi idők legendás klubjai, mint például a CGBG működött - a rajongók egy helyen gyűlnek össze és kedvenc zenéikről beszélgetnek. Az ilyen csoportok vagy accountok viszont sokkal kézzelfoghatóbb információkat nyújtanak a döntéshozóknak, mint a szóbeszéd annak idején, így egy jól menő rajongói oldal vagy Twitter-csatorna is befolyásolhatja a zeneipart.

GettyImages-88691054

GettyImages-88691054 (Fotó/Forrás: Michal Czerwonka / Getty Images Hungary)

A szociális média egyre nagyobb teret nyer, amit a streaming szolgáltatók is szeretnének kihasználni. A Billboard már említett Social 50 chartját például egy olyan cég adatai alapján állítják össze, ami a Pandorához tartozik; a Spotify a The Echo Nest, az Apple Music pedig a Semetric nevű zeneanalitikus cégeket vásárolta fel.

Adódik a kérdés: 2015 egyik legnagyobb slágerét, OMI Cheerleader-jét valóban szerették az emberek, vagy csak a körülötte keltett social media buzz hatására vált sikeressé?

Szeretjük azt gondolni, hogy azt hallgatjuk, ami valóban tetszik nekünk - de az ízlésünk vajon a sajátunk-e? Vagy csak bekerültünk abba a hurokba, amikor a múltbeli zenehallgatásaink alapján a programok előre megmondják mit hallgatunk a jövőben?

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Zenés színház

Visszatérés a varázserdőbe – a Szentivánéji álom az Eiffel Műhelyházban

Január 28-tól újra látható az Opera műsorán Britten operája, a Szentivánéji álom. Az eredetileg operavizsgaként létrejött produkció csaknem hat év után kerül ismét színre.
Klasszikus

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?
Tánc

Élőben, a színpadon festenek majd a Feledi Project legújabb táncszínházi bemutatójában

Feledi János Csehov Sirályát állítja színpadra február 7-én a Nemzeti Táncszínházban. Az előadás érdekessége, hogy Bánki Ákos festőművész a teljes előadás alatt a színpadon fog festeni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Plusz ajánló

Már kézbe vehető a februári Fidelio Magazin

Az országszerte terjesztett, ingyenes kiadványban az aktuális programbontások mellett híreket, ajánlókat, magazinos anyagokat és számos interjút is talál. Keresse az ismert terjesztési pontokon, vagy lapozzon bele online!
Plusz hír

Egy koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda

Január 22-én egy exkluzív koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda Ütőegyüttes, hogy a Műcsarnok Prima díjas kiállítója, Barabás Márton tárlatvezetését gazdagítsák a Magyar Kultúra Napján.
Plusz hír

Online emlékhely nyílt a budapesti gettó felszabadulásának 77. évfordulóján

Az évforduló alkalmából indult el a www.emlekezes77.hu online platform, ahol 77 órán keresztül holokauszt-túlélőkkel és megmentőikkel készült interjúk láthatók, mások mellett Bruck Edith-tel, Keleti Évával, Vitray Tamással, Fahidi Évával és Féner Tamással.
Plusz hír

Újcirkusz-előadás és Bartók arab népdalgyűjtései a Bartók Tavasz programján

Új fellépőket jelentettek be az idei Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programjából, a fesztiválhoz új helyszínként a Magyar Zene Háza is csatlakozik.