Plusz

Így mondja meg a saját kütyüje, hogy mit fog hallgatni

2017.08.17. 09:52
Ajánlom
Zeneipari fejesek helyett immár a tömegek döntenek arról, mi váljon slágerré - de azért így sem hibátlan a rendszer.

15 éve mutatta be Steve Jobs az iPod-ot - ami örökre megváltoztatta a zeneipart. Így kezdődik a The Conversation nevű oldalon Brian Moon, az Arizonai Egyetem Zeneprofesszorának cikke arról, hogyan változott meg napjainkra a zeneipar. A szerző szerint az Apple kütyüjét keveseknek kell bemutatni, azt azonban még a hardcore zenefanok sem feltétlen értik, hogy a nyers információ, ami letöltések, appok és online keresések által felgyülemlik, hogyan befolyásolja nemcsak a zeneszámok marketingjét és eladását, de azt is, miből lesz sláger és toplistás szám.

GettyImages-71864557

GettyImages-71864557 (Fotó/Forrás: Justin Sullivan / Getty Images Hungary)

Leggyakrabban persze még mindig a fontos pozícióban ülők szubjektív ítélete dönthet arról, melyik előadó pályája íveljen felfelé, melyik dal kapja meg a megfelelő promóciót.

Viszont egyre gyakrabban fordulnak a zeneipar tagjai a számokhoz hogy ezeket a döntéseket meghozzák.

Ezeket a bizonyos számokat hívják 'big data'-nak - ez lefedi mindazt az információt, amit az emberek tömegei termelnek. És nem kicsiben játszunk: egyes becslések szerint ma minden egyes pillanatban több adat keletkezik, mint a legkorábbi történelmi feljegyzésektől kezdve 2000-ig összesen. Ezeknek az adatoknak a felhasználására teljes iparág fejlődött ki, de a zeneipar is igyekszik minél többet profitálni belőle.

A 20. században a zeneipar fejesei úgy próbálták eldönteni, ki kapjon szerződést vagy megfelelő promóciót hogy megpróbáltak ráhibázni a közönség ízlésére.

Azaz hogy ki fizetne érte és hogyan juthatna el hozzá a zene. Olyan legendák, mint Phil Spector vagy Don Kirshner úgy váltak ismertté, mint a producerek, akiknek arany fülük van; ők legtöbbször pontosan eltalálták, mire is van igény a közönség részéről. Később aztán az intuitív döntésekről a hangsúly egyre inkább az olyan pontosabb előrejelzésekre helyeződött, mint a fókuszcsoportos felmérések, vagy az eladási listák.

A következő lépés az volt, amikor a legfőbb zsinórmértékké a chart-ok váltak a zeneiparban - ezek a  lejátszási (rádiók, zenegépek, DJ-k, és ma már a streaming is) és eladási listából összeállított rangsorok. A legismertebb ilyen chart ma a Billboard Hot 100. Ha egy dal az első helyen áll egy ilyen listán, akkor vélhetően az adott időszakban az volt a legnépszerűbb sláger - azt játszották legtöbbet a rádiók, vagy épp abból adtak el a legtöbbet. A 20-as és az 50-es évek között, mikor először jelentek meg ilyen listák a Billboard-ban, az adatokat bizonyos kiválasztott lemezboltoktól nyerték, így az végezhetett előkelő helyen, akinek legtöbb lemezét megvették. A rádiós lejátszások az 50-es évektől kezdve számítottak bele az értékelésbe.

Phil Spector

Phil Spector (Fotó/Forrás: Pool / Getty Images Hungary)

Habár az ilyen listák objektívnek tűnnek, nem feltétlenül tükrözik az zenehallgatási ízlést és szokásokat. Van, hogy a kategóriákkal nem stimmel valami. Az 50-es években például Chuck Berry a Maybellene című számával egyszerre tűnt fel a country és western, a rhytm and blues és a poplistán is, mintha nem ugyanarról a számról volna szó.

A 90-es években az adatokat már automatikusan, gépek segítségével nyerték.

Így kiderülhetett, hogy az eladási számok alapján a legnépszerűbbek a country és a hiphop számok - a rádiók viszont a 80-as években legszívesebben klasszikus rock-ot játszottak.

Így tehát a listák szintén nem fedték le a teljes lakosság zeneízlését és szokásait.

Ahogy a zenehallgatási szokások változnak, szerencsésebb esetben úgy változnak velük a chart-ok is. A Billboard a legrégebb óta futó ilyen lista, ezért ez rendelkezik a legnagyobb súllyal is. Viszont az elmúlt pár év zeneipari forradalma a Billboardot is kihívások elé állította - a Pandora hallgatottsági adatai például csak idén januártól számítanak bele a Billboard értékelésébe.

Ma a big data-nak köszönhetően nem csak azt lehet pontosan lemérni, milyen zenét hallgatnak az emberek, de azt is hogy mikor hallgatják őket és hogyan, milyen eszköz segítségével. Napi szinten 2,5 exabyte-nyi adat keletkezik, ami 250,000-szer annyi, mint amennyit a Kongresszusi Könyvtár összes könyve elfoglalna. Persze ezek nagy része nem hasznos adat, de a zeneipar így is jól fel tudja használni őket.

GettyImages-53396873

GettyImages-53396873 (Fotó/Forrás: Ian Waldie / Getty Images Hungary)

A már említett Pandora mögött például egy Musical Genome nevű algoritmus áll, ami csak egy felvétellel kapcsolatban 450 információt nyálaz át villámgyorsan - olyanokat, mint például a dob-e a leghangosabb hallható hangszer a zenében, más, hasonló felvételhez képest. A több száz hasonló gyors felmérést pedig a szoftver arra használja, hogy hasonló dalokat ajánljon fel a felhasználóknak.

Mivel minden zene így, aprólékosan lebontásra kerül az algoritmusok által, az olyan, több évtizedig meghatározó kategóriák, mint például a klasszikus rock, teljesen értelmüket vesztik.

A Pandora műfajok helyett hangokra és azok részleteire koncentrál. A műfaj csak egy a megannyi komponens között: ha egy dal 75%-ban hasonlít azokra a zenékre, amelyeket rock-ként kategorizáltak, akkor az adott dal is rockszám lesz a szoftver szerint.

A Shazam nevű népszerű zenefelismerő program ugyanezen az ötleten alapul: a hangok adattá transzformálásán. Az app egyfajta akkusztikus ujjlenyomatot vesz a zenéről, majd megmondja, mi a szám címe és ki az előadója. A Shazam 120 millió felhasználója valós időben, földrajzilag meghatározhatóan követhető - épp ezért ezek az adatok nagyon értékesek a zeneipar számára.

Derek Thompson témával foglalkozó újságíró szerint a Shazamhoz hasonló appoknak köszönhetően immár nem a zeneipari fejesek, hanem a tömegek döntenek arról, mi váljon slágerré.

A zenék adatokká bontása viszont mást is jelenthet. Ha tudjuk, milyen zenék váltak népszerűvé a múltban - milyen volt bennük a szöveg, a dallam, a ritmus, a hangok interakciója - akkor előre jelezhetjük a jövő toplistás dalait is. Legalábbis léteznek hasonló próbálkozások. A Music Intelligence Solution Uplaya nevű szoftvere például így működik; de az Antwerpeni Egyetem egy projektjében is 70%-os sikerrel előrejelezték, melyek voltak 2015 legnagyobb dance slágerei.

A rengeteg új adat mellett viszont még mindig a régi módszerek segítenek nekünk rendezni a beláthatatlan mennyiségű információt. A Billboard például már olyan toplistával is előállt, ami a legjobban menő előadókat listázza aszerint, hányszor említették meg őket a social mediában. A Facebook és a Twitter pedig alig különbözik attól, ahogy a nem is olyan régi idők legendás klubjai, mint például a CGBG működött - a rajongók egy helyen gyűlnek össze és kedvenc zenéikről beszélgetnek. Az ilyen csoportok vagy accountok viszont sokkal kézzelfoghatóbb információkat nyújtanak a döntéshozóknak, mint a szóbeszéd annak idején, így egy jól menő rajongói oldal vagy Twitter-csatorna is befolyásolhatja a zeneipart.

GettyImages-88691054

GettyImages-88691054 (Fotó/Forrás: Michal Czerwonka / Getty Images Hungary)

A szociális média egyre nagyobb teret nyer, amit a streaming szolgáltatók is szeretnének kihasználni. A Billboard már említett Social 50 chartját például egy olyan cég adatai alapján állítják össze, ami a Pandorához tartozik; a Spotify a The Echo Nest, az Apple Music pedig a Semetric nevű zeneanalitikus cégeket vásárolta fel.

Adódik a kérdés: 2015 egyik legnagyobb slágerét, OMI Cheerleader-jét valóban szerették az emberek, vagy csak a körülötte keltett social media buzz hatására vált sikeressé?

Szeretjük azt gondolni, hogy azt hallgatjuk, ami valóban tetszik nekünk - de az ízlésünk vajon a sajátunk-e? Vagy csak bekerültünk abba a hurokba, amikor a múltbeli zenehallgatásaink alapján a programok előre megmondják mit hallgatunk a jövőben?

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A néző bosszantása és kényeztetése – jegyzetek az idei POSZT-ról

Ha valaki valóban egy fesztiválra kíváncsi, arról szeretne összbenyomást kapni, leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Csak látszólag egyszerű megoldás, hogy módszeresen végignézi valamennyi előadást.
Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Tánc

40 évesen Júliát táncolni? Nem lehetetlen!

Kenneth MacMillan Rómeó és Júlia-koreográfiájának címszerepében debütál New Yorkban a 40 éves ragyogó szépség, Stella Abrera.
Zenés színház

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Vizuál

Hollywood elfeledett férfi ikonja

James Dean és Marlon Brando mellett a legnagyobb sztárok közé tartozott - míg rájuk azonban ma is emlékszünk, Montgomery Cliftnek csak zseniális filmjei maradtak fent.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Plusz veszprémfest

Újra opera Veszprémben

Erős programmal várja közönségét az idén 15. évét ünneplő VeszprémFest.
Plusz kult50

Kiderült, kik ők: Íme a kultúra 50 arca 2018-ban

Megvan A kultúra 50 arca. A legújabbak. A Fidelio 2018-as KULT50 kiadványát június 7-én délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban. A lap először 2017-ben jelent meg, akkor a hazai kultúra másik 50 arca szerepelt benne. Az új névsor alább olvasható.
Plusz gasztro

Eper minden mennyiségben!

Az eper, szamóca vagy egyes tájakon szeder névre hallgató, a rózsafélék családjába tartozó tavaszi gyümölcs sokak kedvence. Ehetjük magában, de számtalan módon elkészíthetjük, ezek közül válogattunk most néhány szokatlan receptet és eperrel kapcsolatos érdekességet.
Plusz ajánló

Erős kezdés: ősbemutatóval, Blahalouisiana szimfonik koncerttel és egy kortárs drámával indítja az évadot a Kultkikötő

Június 22-én, pénteken az Anyám, a nyolcadik kerület! című előadás ősbemutatójával, valamint a Heisenberg című darabbal nyitja meg az idei, szám szerint 13. évadát a Kultkikötő.
Plusz balaton

Nyár, kultúra, Balaton

Magyarország és a Balaton-part leghosszabb összművészeti fesztiválja 2018. június 22-én kezdődik, és egészen augusztus 26-ig tart.