Plusz

Így mondja meg a saját kütyüje, hogy mit fog hallgatni

2017.08.17. 09:52
Ajánlom
Zeneipari fejesek helyett immár a tömegek döntenek arról, mi váljon slágerré - de azért így sem hibátlan a rendszer.

15 éve mutatta be Steve Jobs az iPod-ot - ami örökre megváltoztatta a zeneipart. Így kezdődik a The Conversation nevű oldalon Brian Moon, az Arizonai Egyetem Zeneprofesszorának cikke arról, hogyan változott meg napjainkra a zeneipar. A szerző szerint az Apple kütyüjét keveseknek kell bemutatni, azt azonban még a hardcore zenefanok sem feltétlen értik, hogy a nyers információ, ami letöltések, appok és online keresések által felgyülemlik, hogyan befolyásolja nemcsak a zeneszámok marketingjét és eladását, de azt is, miből lesz sláger és toplistás szám.

GettyImages-71864557

GettyImages-71864557 (Fotó/Forrás: Justin Sullivan / Getty Images Hungary)

Leggyakrabban persze még mindig a fontos pozícióban ülők szubjektív ítélete dönthet arról, melyik előadó pályája íveljen felfelé, melyik dal kapja meg a megfelelő promóciót.

Viszont egyre gyakrabban fordulnak a zeneipar tagjai a számokhoz hogy ezeket a döntéseket meghozzák.

Ezeket a bizonyos számokat hívják 'big data'-nak - ez lefedi mindazt az információt, amit az emberek tömegei termelnek. És nem kicsiben játszunk: egyes becslések szerint ma minden egyes pillanatban több adat keletkezik, mint a legkorábbi történelmi feljegyzésektől kezdve 2000-ig összesen. Ezeknek az adatoknak a felhasználására teljes iparág fejlődött ki, de a zeneipar is igyekszik minél többet profitálni belőle.

A 20. században a zeneipar fejesei úgy próbálták eldönteni, ki kapjon szerződést vagy megfelelő promóciót hogy megpróbáltak ráhibázni a közönség ízlésére.

Azaz hogy ki fizetne érte és hogyan juthatna el hozzá a zene. Olyan legendák, mint Phil Spector vagy Don Kirshner úgy váltak ismertté, mint a producerek, akiknek arany fülük van; ők legtöbbször pontosan eltalálták, mire is van igény a közönség részéről. Később aztán az intuitív döntésekről a hangsúly egyre inkább az olyan pontosabb előrejelzésekre helyeződött, mint a fókuszcsoportos felmérések, vagy az eladási listák.

A következő lépés az volt, amikor a legfőbb zsinórmértékké a chart-ok váltak a zeneiparban - ezek a  lejátszási (rádiók, zenegépek, DJ-k, és ma már a streaming is) és eladási listából összeállított rangsorok. A legismertebb ilyen chart ma a Billboard Hot 100. Ha egy dal az első helyen áll egy ilyen listán, akkor vélhetően az adott időszakban az volt a legnépszerűbb sláger - azt játszották legtöbbet a rádiók, vagy épp abból adtak el a legtöbbet. A 20-as és az 50-es évek között, mikor először jelentek meg ilyen listák a Billboard-ban, az adatokat bizonyos kiválasztott lemezboltoktól nyerték, így az végezhetett előkelő helyen, akinek legtöbb lemezét megvették. A rádiós lejátszások az 50-es évektől kezdve számítottak bele az értékelésbe.

Phil Spector

Phil Spector (Fotó/Forrás: Pool / Getty Images Hungary)

Habár az ilyen listák objektívnek tűnnek, nem feltétlenül tükrözik az zenehallgatási ízlést és szokásokat. Van, hogy a kategóriákkal nem stimmel valami. Az 50-es években például Chuck Berry a Maybellene című számával egyszerre tűnt fel a country és western, a rhytm and blues és a poplistán is, mintha nem ugyanarról a számról volna szó.

A 90-es években az adatokat már automatikusan, gépek segítségével nyerték.

Így kiderülhetett, hogy az eladási számok alapján a legnépszerűbbek a country és a hiphop számok - a rádiók viszont a 80-as években legszívesebben klasszikus rock-ot játszottak.

Így tehát a listák szintén nem fedték le a teljes lakosság zeneízlését és szokásait.

Ahogy a zenehallgatási szokások változnak, szerencsésebb esetben úgy változnak velük a chart-ok is. A Billboard a legrégebb óta futó ilyen lista, ezért ez rendelkezik a legnagyobb súllyal is. Viszont az elmúlt pár év zeneipari forradalma a Billboardot is kihívások elé állította - a Pandora hallgatottsági adatai például csak idén januártól számítanak bele a Billboard értékelésébe.

Ma a big data-nak köszönhetően nem csak azt lehet pontosan lemérni, milyen zenét hallgatnak az emberek, de azt is hogy mikor hallgatják őket és hogyan, milyen eszköz segítségével. Napi szinten 2,5 exabyte-nyi adat keletkezik, ami 250,000-szer annyi, mint amennyit a Kongresszusi Könyvtár összes könyve elfoglalna. Persze ezek nagy része nem hasznos adat, de a zeneipar így is jól fel tudja használni őket.

GettyImages-53396873

GettyImages-53396873 (Fotó/Forrás: Ian Waldie / Getty Images Hungary)

A már említett Pandora mögött például egy Musical Genome nevű algoritmus áll, ami csak egy felvétellel kapcsolatban 450 információt nyálaz át villámgyorsan - olyanokat, mint például a dob-e a leghangosabb hallható hangszer a zenében, más, hasonló felvételhez képest. A több száz hasonló gyors felmérést pedig a szoftver arra használja, hogy hasonló dalokat ajánljon fel a felhasználóknak.

Mivel minden zene így, aprólékosan lebontásra kerül az algoritmusok által, az olyan, több évtizedig meghatározó kategóriák, mint például a klasszikus rock, teljesen értelmüket vesztik.

A Pandora műfajok helyett hangokra és azok részleteire koncentrál. A műfaj csak egy a megannyi komponens között: ha egy dal 75%-ban hasonlít azokra a zenékre, amelyeket rock-ként kategorizáltak, akkor az adott dal is rockszám lesz a szoftver szerint.

A Shazam nevű népszerű zenefelismerő program ugyanezen az ötleten alapul: a hangok adattá transzformálásán. Az app egyfajta akkusztikus ujjlenyomatot vesz a zenéről, majd megmondja, mi a szám címe és ki az előadója. A Shazam 120 millió felhasználója valós időben, földrajzilag meghatározhatóan követhető - épp ezért ezek az adatok nagyon értékesek a zeneipar számára.

Derek Thompson témával foglalkozó újságíró szerint a Shazamhoz hasonló appoknak köszönhetően immár nem a zeneipari fejesek, hanem a tömegek döntenek arról, mi váljon slágerré.

A zenék adatokká bontása viszont mást is jelenthet. Ha tudjuk, milyen zenék váltak népszerűvé a múltban - milyen volt bennük a szöveg, a dallam, a ritmus, a hangok interakciója - akkor előre jelezhetjük a jövő toplistás dalait is. Legalábbis léteznek hasonló próbálkozások. A Music Intelligence Solution Uplaya nevű szoftvere például így működik; de az Antwerpeni Egyetem egy projektjében is 70%-os sikerrel előrejelezték, melyek voltak 2015 legnagyobb dance slágerei.

A rengeteg új adat mellett viszont még mindig a régi módszerek segítenek nekünk rendezni a beláthatatlan mennyiségű információt. A Billboard például már olyan toplistával is előállt, ami a legjobban menő előadókat listázza aszerint, hányszor említették meg őket a social mediában. A Facebook és a Twitter pedig alig különbözik attól, ahogy a nem is olyan régi idők legendás klubjai, mint például a CGBG működött - a rajongók egy helyen gyűlnek össze és kedvenc zenéikről beszélgetnek. Az ilyen csoportok vagy accountok viszont sokkal kézzelfoghatóbb információkat nyújtanak a döntéshozóknak, mint a szóbeszéd annak idején, így egy jól menő rajongói oldal vagy Twitter-csatorna is befolyásolhatja a zeneipart.

GettyImages-88691054

GettyImages-88691054 (Fotó/Forrás: Michal Czerwonka / Getty Images Hungary)

A szociális média egyre nagyobb teret nyer, amit a streaming szolgáltatók is szeretnének kihasználni. A Billboard már említett Social 50 chartját például egy olyan cég adatai alapján állítják össze, ami a Pandorához tartozik; a Spotify a The Echo Nest, az Apple Music pedig a Semetric nevű zeneanalitikus cégeket vásárolta fel.

Adódik a kérdés: 2015 egyik legnagyobb slágerét, OMI Cheerleader-jét valóban szerették az emberek, vagy csak a körülötte keltett social media buzz hatására vált sikeressé?

Szeretjük azt gondolni, hogy azt hallgatjuk, ami valóban tetszik nekünk - de az ízlésünk vajon a sajátunk-e? Vagy csak bekerültünk abba a hurokba, amikor a múltbeli zenehallgatásaink alapján a programok előre megmondják mit hallgatunk a jövőben?

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Miranda Liu három órán át játszott a zenekarnak, míg megkapta a koncertmesteri széket

Tizenkilenc évesen vált a legfiatalabb hazai koncertmesterré, igaz, meg is dolgozott érte. Miranda Liu még mindig csak huszonkettő, de már kvartettalapító, most pedig egy új kamarazenei fesztivált szervez az ősz beköszöntekor. Ez lesz a New Millennium.
Könyv

Ernest Hemingway ritkán látott családi fotói

Felépítette saját mítoszát: síelt, horgászott, vadászott, bikaviadalokat látogatott, szenvedélyesen érdekelte a háború és fáradhatatlanul kereste a személyes boldogságot. A Nobel-díjas amerikai író, akinek tárgyilagos szikár stílusát sokan próbálják utánozni azóta is, 1899. július 21-én született.
Klasszikus

Amikor Maria João Pires másik zongoraversennyel készült, mint a zenekar

Ma ünnepli 75. születésnapját Maria João Pires, az egyik legjobb Mozart-játékos az elmúlt évtizedekből. Leghíresebb koncertfelvételével köszöntjük őt.
Vizuál

Aki pestiesítette a párizsi divatot

Egyszerű másoló, remek divatérzékű üzletasszony vagy tervezőzseni? Rotschild Klára szalonja a luxust jelentette a harmincastól a hetvenes évekig. Simonovics Ildikó mesélt arról, milyen kihívás összegyűjteni a még megmaradt ruhákat, dokumentumokat és kibogozni a valóságot a legendák és pletykák közül.
Klasszikus

Barokk randevú Gödöllőn

A barokk zenének ad otthont augusztusban a Gödöllői Királyi Kastély, ahol Bach egyik ritkán játszott világi kantátájának színpadi változata és Vivaldi a-moll kettősversenye is elhangzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz galéria

Az ígértnél négy évvel későbbre, 2023-ra csúszik a Liget intézményeinek átadása

A fenti tehát az új dátum a projekt kezdetén kitűzött 2019-es, 2020-as átadáshoz képest. Közben a zöldterületek bővítését is megkezdték az Olof Palme ház előtti sétány kevesebb, mint felére szűkítésével. Baán László és Gyorgyevics Benedek helyzetjelentése.
Plusz prága

A turisták a prágai John Lennon-falat is tönkreteszik

Legalábbis a Máltai Lovagrend szerint, akik nagyobb védelmet szeretnének biztosítani a prágai Kampa szigeten lévő híres Lennon-falnak.
Plusz hír

Tanuljon egyszerre zenét szerezni és festeni, és évtizedekkel megfiatalíthatja az agyát!

Az új dolgok megtanulása már hat hét alatt 30 évvel megfiatalíthatja az idős emberek agyát - ezt állítja egy új kutatás, amely a Kaliforniai Egyetem Riverside-i intézményében készült.
Plusz bánkitó

Sokkal több ilyen kölyök kéne ebbe az országba

Szokatlanul kulturált fesztiválozókra bukkantam, összebarátkoztam egy csigával, de aztán hamar tempót váltottam, ficamodott bokával toltam a Middlemist Redre. Színházat alapítottak egy erdő szélén. Bánkitó-napló négy napról.
Plusz gyász

Elhunyt Heller Ágnes

A filozófus kilencven éves volt, a 444 értesülése szerint Balatonalmádiban érte a halál.