Plusz

Így nézett ki a római kori bikini

2017.08.12. 14:08
Ajánlom
Tudta, hogy van, aki elkészíti a régészeti korok ruháit? Vásárolhat 12. századi cipőreplikát vagy akár 9-10.századi viking medálokat, de kísérleteznek a fürdőruhával is.

A régészet és a történelmi korokból származó leletei töretlen népszerűségnek örvendenek. Akadnak azonban, akiknek ez nem a történelmi örökséget, hanem mindennapjaik részét jelenti. Idén tavasszal első alkalommal rendeztek Magyarországon Történelmi Vásárt. Ha netán lemaradt róla, ne aggódjon, decemberben jön a második. Sokan foglalkoznak különböző történelmi korszakok megjelenítésével:

ma is léteznek például római legiók, 16-17. századi hajdúk vagy éppen vikingek szép számmal hazánkban.

Elsősorban ezek a csapatok vásárolnak ilyesmit.

A lényeg természetesen, mint oly sok más műfajban, a közönség. Ezek a csapatok többségében azt tűzték ki célul, hogy bemutassák a nézőknek az általuk választott korszak, életmódját, harcmodorát, viseletét, vagy éppen étkezési szokásait. Kicsit testközelibbé, szó szerint kézzel foghatóbbá tegyék a történelmet. Olyan rendezvényeken lehet elcsípni őket, mint a szombathelyi Savaria Karnevál, az esztergomi Árpádok legendája, az egri Végvári Vigasságok, vagy a Korismereti Találkozó Szigethalmon.

Itthon az utóbbi időben rohamos fejlődésnek indult a kulturális életnek ez a része. Bár évtizedek óta léteznek különböző korszakokat megjelenítő csapatok, évről-évre érezhető a felzárkózás a külföldi csapatokhoz, főleg a lehető legautentikusabb ruházat, fegyverzet megjelenítésének tekintetében. Egyre több csapat épít ki szoros együttműködést múzeumokkal, régészekkel, történészekkel, hogy a felszerelésük minél pontosabb megfelelője legyen az adott korszakban használtaknak.

Ezek a ruhák nem jelmezek, a felszerelések nem kellékek. A csapatok nem az „olyan mintha” hatásra törekszenek, mint például egy történelmi film szereplői, itt minden „az, ami”. A kardok, kések fémből vannak, bár nem élesek és hegyesek, mert, ahogy mondani szokták: a hétvégi rendezvényeken és bemutatókon 

nem akarják megölni egymást, hiszen hétfőn mindenkinek dolgozni kell menni. 

Egy-egy tárgy, ruhadarab elkészítését hosszas kutatómunka előzi meg. A megjeleníteni, bemutatni kívánt korszak leletanyagát, forrásait és szakirodalmát megvizsgálva állnak neki a munkának, vagy keresik fel az összegyűjtött anyaggal egy kézművest. Sok kézműves már nem csak megrendelésre dolgozik, történelmi rendezvényeken - vagy az előbb említett Történelmi Vásárban - gyakran lehet vásárolni kész terméket is. Persze csak akkor, ha beleillik az általuk megjeleníteni kíván korszakba. Tehát egy viking ruhához nem vesznek 12. századi kardot, bármennyire is jól néz ki az adott fegyver. 

Néha előfordul, hogy hiába a gondos kutatómunka, a szakemberek kifaggatása, mégsem jutnak semmire egy adott tárggyal kapcsolatban.

Jó példa erre a viking csapatok harcosainak gyakran hordott alkarvédője (keményített, vastag bőrből készült, esetenként fém lapokkal megerősített, csuklótól könyékig érő védőfelszerelés). Védelmi funkcióját tekintve fontos felszerelési tárgy, viszont - tudtommal - a 8-10. századi viking területekről nem került elő ilyesmi. Ennek természetesen több oka is lehet. Az első és legegyszerűbb persze az, hogy akkor nem is használtak ilyesmit. De van egy másik lehetőség is: volt, csak nem maradt meg. A viking kor óta eltelt bő egy évezredben egyszerűen megsemmisült, elrohadt, lebomlott.

Mi az a kísérleti régészet?

A régészek felfedezéseiket alkalmanként a gyakorlatba is átültetik, hogy kiderítsék egy tárgy valódi funkcióját, működését, vagy igazolják elméletük helyességét.

1947-ben egy norvég kutató, Thor Heyerdahl egy balsafából épített tutajon utazott Dél-Amerikából Polinéziába, hogy bebizonyítsa, az őslakosok eljuthattak oda és kereskedhettek egymással. A tudós természetesen csak azt tudta igazolni, hogy képesek lettek volna rá, azt hogy ez valójában meg is történt, csak a legújabb genetikai kutatások igazolták. 

Kínai régészek a legősibb tészta összetevőit kutatták - egyelőre hiába -, brit tudósok pedig egyiptomi lábujj-protézist teszteltek, eredményesen.

Lars Liedgren svéd archeológus is a kísérleti régészet módszeréhez nyúlt, amikor az ősi lapp kunyhókat és életmódot kutatta. Liedgren felépített egy számi házikót, amelyet egy ősi viking fejsze másolatával aprított nyírfával fűtött, a gondos svéd archeológus még a tüzelőt is szánon szállította. Pár óra tűzifa aprítás árán az egész kunyhó levegőjét éjjel-nappal kellemesen tudta tartani. Noha eleinte nehéz volt elviselni, de a kunyhó belső levegőjének minősége megfelelt az Egyesült Államokban alkalmazott szabályzásnak. (via Múlt-kor történelmi portál)

Ahogy az keretes írásunkból is kiderül, arra is van példa, hogy egy ábrázolás, vagy lelet alapján elkészült tárgy, vagy ruhadarab a gyakorlatban használhatatlannak bizonyult. Lőrincz Andrea (Mare Temporis) sárcipőjének mintája egy 1588-as ábrázolás volt, a kész darabban azonban egy lépést sem tud tenni, maximum csoszogva. Előfordulhat, hogy nem megfelelő fából készült a modern másolat, vagy a viselőjének szokatlan a lábbeli. A kép alapján ezt nehéz eldönteni. 

Hasonló a helyzet a 4.századra datált Thorsbergben talált nadrággal, mely tulajdonképpen egy több darab gyapjúból összevarrott harisnyanadrág, viszont a rekonstrukció tulajdonosa, Albitz Nándor (Nordegrad) szerint egy felnőtt babarugdalózó, ami nagyon kényelmetlen. Lehetetlennek tartja, hogy ilyet hordtak felnőtt férfiak. Itt is számolni kell azzal, hogy csak számára szokatlan a harisnyanadrág.

Bakos Réka (Emese Park) hosszan tesztelt  egy melltartót, melynek eredeti ábrázolásával a szicíliai Villa Romana delCasale nevű római villa falán találkozhatunk és i. sz. 300 körül készülhetett. A gyakorlatban azonban kiderült, hogy ebben a formában nagyon kényelmetlen, szorít, viszont hamar kilazul a feltekert és a csomózott megoldás is, és akkor bizony lecsúszik.

Rengeteg nyitott kérdés van tehát és bár egyre több a válasz, még mindig van hová fejlődni, van mit tanulni, van mivel kísérletezni.

A szerző a X-XI. századi északi zsoldos harcosokat és a IV-VI.-századi germánok megjelenítő Nordegard, vagy Északi Gárda alapítótagja.

Programkereső

Legolvasottabb

Könyv

„Esterházy Péter túl fogja élni a könyveket” - Kemény István köszöntője az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár megnyitóján

Az Evangélikus Országos Gyűjtemény legújabb ékessége, a mintegy 12 ezer kötetet számláló új könyvtár január 24-től látogatható előzetes regisztráció után. Az avató ünnepségen személyes hangú beszédet mondott Kemény István író is, aki elsőként a Fidelio olvasóival osztotta meg írását.
Klasszikus

Otthon a zenében – Ismerd meg Borsos Kata hegedűművésznőt!

Ki gondolná, hogy a finom vonású, fiatal hegedűművésznő idejét a doktori képzés és három gyermek tölti ki? A Zeneakadémia fiatal tehetségeit bemutató portrésorozatunk első részében Borsos Katával ismerkedhet meg a közönség, akinek DLA zárókoncertjére január 25-én kerül sor a Solti Teremben.
Színház

Színészek kampányolnak a választás tisztaságáért

Az Unhack Democracy kezdeményezésére több színész is csatlakozott a választások tisztaságát elősegítő kampányhoz – írja a 444.
Színház

Csalók és megcsaltak játszmája

Életünk illúziókra épül: próbáljuk a jó oldalunkat mutatni az emberek előtt, sikeresnek látszani, szépnek, okosnak és gazdagnak tűnni. Néhány embernek mindez valóban sikerül, mások egy hamis valóság mögé bújva élik mindennapjaikat. „Korunk cégvezetője”, Háy János darabjának főszereplője is ilyen. A legjobbat akarja, és minél többet markol, annál jobban szétesik az addig megszokott világa.
Zenés színház

A rokokó erotikája – Veszedelmes viszonyok a Budapesti Operettszínházban

Ősbemutatóra készül január 28-án és 29-én a Budapesti Operettszínház: a Choderlos de Laclos regénye nyomán készülő Veszedelmes viszonyok Kovács Adrián zenéjével és Kiss Csaba rendezésében kerül színre.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Egy koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda

Január 22-én egy exkluzív koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda Ütőegyüttes, hogy a Műcsarnok Prima díjas kiállítója, Barabás Márton tárlatvezetését gazdagítsák a Magyar Kultúra Napján.
Plusz hír

Online emlékhely nyílt a budapesti gettó felszabadulásának 77. évfordulóján

Az évforduló alkalmából indult el a www.emlekezes77.hu online platform, ahol 77 órán keresztül holokauszt-túlélőkkel és megmentőikkel készült interjúk láthatók, mások mellett Bruck Edith-tel, Keleti Évával, Vitray Tamással, Fahidi Évával és Féner Tamással.
Plusz hír

Újcirkusz-előadás és Bartók arab népdalgyűjtései a Bartók Tavasz programján

Új fellépőket jelentettek be az idei Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programjából, a fesztiválhoz új helyszínként a Magyar Zene Háza is csatlakozik.
Plusz hír

Meghirdették a Magyar Zene Háza első félévi programjait

A legkülönbözőbb műfajokkal, hazai és külföldi előadókkal várja a közönséget a januárban megnyíló Magyar Zene Háza, amely a tervek szerint a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenkinek kínál programokat.
Plusz hír

Elhalasztják a Grammy-díjak 2022-es átadóját

A szervezők közleménye szerint az omikron variáns növekvő esetszámai miatt nem tartják biztonságosnak a díjátadó január 31-i időpontját.