Plusz

Így nézett ki a római kori bikini

2017.08.12. 14:08
Ajánlom
Tudta, hogy van, aki elkészíti a régészeti korok ruháit? Vásárolhat 12. századi cipőreplikát vagy akár 9-10.századi viking medálokat, de kísérleteznek a fürdőruhával is.

A régészet és a történelmi korokból származó leletei töretlen népszerűségnek örvendenek. Akadnak azonban, akiknek ez nem a történelmi örökséget, hanem mindennapjaik részét jelenti. Idén tavasszal első alkalommal rendeztek Magyarországon Történelmi Vásárt. Ha netán lemaradt róla, ne aggódjon, decemberben jön a második. Sokan foglalkoznak különböző történelmi korszakok megjelenítésével:

ma is léteznek például római legiók, 16-17. századi hajdúk vagy éppen vikingek szép számmal hazánkban.

Elsősorban ezek a csapatok vásárolnak ilyesmit.

A lényeg természetesen, mint oly sok más műfajban, a közönség. Ezek a csapatok többségében azt tűzték ki célul, hogy bemutassák a nézőknek az általuk választott korszak, életmódját, harcmodorát, viseletét, vagy éppen étkezési szokásait. Kicsit testközelibbé, szó szerint kézzel foghatóbbá tegyék a történelmet. Olyan rendezvényeken lehet elcsípni őket, mint a szombathelyi Savaria Karnevál, az esztergomi Árpádok legendája, az egri Végvári Vigasságok, vagy a Korismereti Találkozó Szigethalmon.

Itthon az utóbbi időben rohamos fejlődésnek indult a kulturális életnek ez a része. Bár évtizedek óta léteznek különböző korszakokat megjelenítő csapatok, évről-évre érezhető a felzárkózás a külföldi csapatokhoz, főleg a lehető legautentikusabb ruházat, fegyverzet megjelenítésének tekintetében. Egyre több csapat épít ki szoros együttműködést múzeumokkal, régészekkel, történészekkel, hogy a felszerelésük minél pontosabb megfelelője legyen az adott korszakban használtaknak.

Ezek a ruhák nem jelmezek, a felszerelések nem kellékek. A csapatok nem az „olyan mintha” hatásra törekszenek, mint például egy történelmi film szereplői, itt minden „az, ami”. A kardok, kések fémből vannak, bár nem élesek és hegyesek, mert, ahogy mondani szokták: a hétvégi rendezvényeken és bemutatókon 

nem akarják megölni egymást, hiszen hétfőn mindenkinek dolgozni kell menni. 

Egy-egy tárgy, ruhadarab elkészítését hosszas kutatómunka előzi meg. A megjeleníteni, bemutatni kívánt korszak leletanyagát, forrásait és szakirodalmát megvizsgálva állnak neki a munkának, vagy keresik fel az összegyűjtött anyaggal egy kézművest. Sok kézműves már nem csak megrendelésre dolgozik, történelmi rendezvényeken - vagy az előbb említett Történelmi Vásárban - gyakran lehet vásárolni kész terméket is. Persze csak akkor, ha beleillik az általuk megjeleníteni kíván korszakba. Tehát egy viking ruhához nem vesznek 12. századi kardot, bármennyire is jól néz ki az adott fegyver. 

Néha előfordul, hogy hiába a gondos kutatómunka, a szakemberek kifaggatása, mégsem jutnak semmire egy adott tárggyal kapcsolatban.

Jó példa erre a viking csapatok harcosainak gyakran hordott alkarvédője (keményített, vastag bőrből készült, esetenként fém lapokkal megerősített, csuklótól könyékig érő védőfelszerelés). Védelmi funkcióját tekintve fontos felszerelési tárgy, viszont - tudtommal - a 8-10. századi viking területekről nem került elő ilyesmi. Ennek természetesen több oka is lehet. Az első és legegyszerűbb persze az, hogy akkor nem is használtak ilyesmit. De van egy másik lehetőség is: volt, csak nem maradt meg. A viking kor óta eltelt bő egy évezredben egyszerűen megsemmisült, elrohadt, lebomlott.

Mi az a kísérleti régészet?

A régészek felfedezéseiket alkalmanként a gyakorlatba is átültetik, hogy kiderítsék egy tárgy valódi funkcióját, működését, vagy igazolják elméletük helyességét.

1947-ben egy norvég kutató, Thor Heyerdahl egy balsafából épített tutajon utazott Dél-Amerikából Polinéziába, hogy bebizonyítsa, az őslakosok eljuthattak oda és kereskedhettek egymással. A tudós természetesen csak azt tudta igazolni, hogy képesek lettek volna rá, azt hogy ez valójában meg is történt, csak a legújabb genetikai kutatások igazolták. 

Kínai régészek a legősibb tészta összetevőit kutatták - egyelőre hiába -, brit tudósok pedig egyiptomi lábujj-protézist teszteltek, eredményesen.

Lars Liedgren svéd archeológus is a kísérleti régészet módszeréhez nyúlt, amikor az ősi lapp kunyhókat és életmódot kutatta. Liedgren felépített egy számi házikót, amelyet egy ősi viking fejsze másolatával aprított nyírfával fűtött, a gondos svéd archeológus még a tüzelőt is szánon szállította. Pár óra tűzifa aprítás árán az egész kunyhó levegőjét éjjel-nappal kellemesen tudta tartani. Noha eleinte nehéz volt elviselni, de a kunyhó belső levegőjének minősége megfelelt az Egyesült Államokban alkalmazott szabályzásnak. (via Múlt-kor történelmi portál)

Ahogy az keretes írásunkból is kiderül, arra is van példa, hogy egy ábrázolás, vagy lelet alapján elkészült tárgy, vagy ruhadarab a gyakorlatban használhatatlannak bizonyult. Lőrincz Andrea (Mare Temporis) sárcipőjének mintája egy 1588-as ábrázolás volt, a kész darabban azonban egy lépést sem tud tenni, maximum csoszogva. Előfordulhat, hogy nem megfelelő fából készült a modern másolat, vagy a viselőjének szokatlan a lábbeli. A kép alapján ezt nehéz eldönteni. 

Hasonló a helyzet a 4.századra datált Thorsbergben talált nadrággal, mely tulajdonképpen egy több darab gyapjúból összevarrott harisnyanadrág, viszont a rekonstrukció tulajdonosa, Albitz Nándor (Nordegrad) szerint egy felnőtt babarugdalózó, ami nagyon kényelmetlen. Lehetetlennek tartja, hogy ilyet hordtak felnőtt férfiak. Itt is számolni kell azzal, hogy csak számára szokatlan a harisnyanadrág.

Bakos Réka (Emese Park) hosszan tesztelt  egy melltartót, melynek eredeti ábrázolásával a szicíliai Villa Romana delCasale nevű római villa falán találkozhatunk és i. sz. 300 körül készülhetett. A gyakorlatban azonban kiderült, hogy ebben a formában nagyon kényelmetlen, szorít, viszont hamar kilazul a feltekert és a csomózott megoldás is, és akkor bizony lecsúszik.

Rengeteg nyitott kérdés van tehát és bár egyre több a válasz, még mindig van hová fejlődni, van mit tanulni, van mivel kísérletezni.

A szerző a X-XI. századi északi zsoldos harcosokat és a IV-VI.-századi germánok megjelenítő Nordegard, vagy Északi Gárda alapítótagja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Vizuál

Online elérhető művészeti filmek a napfényes Itáliáról

Online elérhető A művészet templomai című népszerű ismeretterjesztő sorozat, első körben hat film, köztük a firenzei Uffizi képtárat, Róma bazilikáit, a milánói Scala történetét, Leonardo és Raffaello életpályáját bemutató alkotások nézhetők.
Színház

Kováts Adél: „Nem csak a járványt kell túlélnünk”

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Színház igazgatója a napirendben hisz, megpróbál nem egész nap dolgozni, ugyanakkor élvezi is a home office előnyeit. Tudja, hogy a járványt követően szemléletet kell váltanunk, de most a legfontosabbnak a szolidaritást tartja.
Könyv

Aki megmutatta nekünk a Tücsökzenét

1900. március 31-én született Miskolcon a költő és műfordító, akit több alkalommal is eltiltottak a publikálástól.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz magazin

Fesztiválozhatunk idén nyáron? – Hazai körkép a koronavírus árnyékában

Nem lesznek tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken. Lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. De mi van a nyári programokkal? Ennek jártunk most utána!
Plusz Nava

Hatezer műsort tesz közzé ingyenesen az MTVA

A NAVA, a Rádióarchívum és az M3 is ingyenessé tette tartalmainak egy részét, hogy komolyzene, hangoskönyvek, tévéfilmek és sorozatok által biztosítsák az igényes otthoni szórakozást.
Plusz gyász

Koronavírusban elhunyt az I Love Rock 'N' Roll szerzője

Alan Merrill halálhírét lánya, Laura Merill tudatta. A zenész 69 éves volt.
Plusz Shona Innes

Így beszélgess a gyerekkel a koronavírusról!

A nehéz témák kicsikkel való feldolgozásának specialistája, Shona Innes foglalkoztatófüzetet írt a témában. Állandó illusztrátora, Agócs Írisz pedig rajzot is küldött az online elérhető kötetecskéhez.
Plusz gyerek

Fidelio Matiné: Benedek Elek meséje és Paár Julcsi albuma a legkisebbeknek

Vasárnap délelőttönként a legkisebbeket célozzuk meg változatos tartalmakkal, hogy lekössük a fölös energiákat és még élvezetesebbé tegyük a négy fal között eltöltött időt. A sorozatban hétről hétre mesepremierekkel, táncházzal, zenei válogatásokkal és további érdekességekkel készülünk.