Plusz

Így nézett ki a római kori bikini

2017.08.12. 14:08
Ajánlom
Tudta, hogy van, aki elkészíti a régészeti korok ruháit? Vásárolhat 12. századi cipőreplikát vagy akár 9-10.századi viking medálokat, de kísérleteznek a fürdőruhával is.

A régészet és a történelmi korokból származó leletei töretlen népszerűségnek örvendenek. Akadnak azonban, akiknek ez nem a történelmi örökséget, hanem mindennapjaik részét jelenti. Idén tavasszal első alkalommal rendeztek Magyarországon Történelmi Vásárt. Ha netán lemaradt róla, ne aggódjon, decemberben jön a második. Sokan foglalkoznak különböző történelmi korszakok megjelenítésével:

ma is léteznek például római legiók, 16-17. századi hajdúk vagy éppen vikingek szép számmal hazánkban.

Elsősorban ezek a csapatok vásárolnak ilyesmit.

A lényeg természetesen, mint oly sok más műfajban, a közönség. Ezek a csapatok többségében azt tűzték ki célul, hogy bemutassák a nézőknek az általuk választott korszak, életmódját, harcmodorát, viseletét, vagy éppen étkezési szokásait. Kicsit testközelibbé, szó szerint kézzel foghatóbbá tegyék a történelmet. Olyan rendezvényeken lehet elcsípni őket, mint a szombathelyi Savaria Karnevál, az esztergomi Árpádok legendája, az egri Végvári Vigasságok, vagy a Korismereti Találkozó Szigethalmon.

Itthon az utóbbi időben rohamos fejlődésnek indult a kulturális életnek ez a része. Bár évtizedek óta léteznek különböző korszakokat megjelenítő csapatok, évről-évre érezhető a felzárkózás a külföldi csapatokhoz, főleg a lehető legautentikusabb ruházat, fegyverzet megjelenítésének tekintetében. Egyre több csapat épít ki szoros együttműködést múzeumokkal, régészekkel, történészekkel, hogy a felszerelésük minél pontosabb megfelelője legyen az adott korszakban használtaknak.

Ezek a ruhák nem jelmezek, a felszerelések nem kellékek. A csapatok nem az „olyan mintha” hatásra törekszenek, mint például egy történelmi film szereplői, itt minden „az, ami”. A kardok, kések fémből vannak, bár nem élesek és hegyesek, mert, ahogy mondani szokták: a hétvégi rendezvényeken és bemutatókon 

nem akarják megölni egymást, hiszen hétfőn mindenkinek dolgozni kell menni. 

Egy-egy tárgy, ruhadarab elkészítését hosszas kutatómunka előzi meg. A megjeleníteni, bemutatni kívánt korszak leletanyagát, forrásait és szakirodalmát megvizsgálva állnak neki a munkának, vagy keresik fel az összegyűjtött anyaggal egy kézművest. Sok kézműves már nem csak megrendelésre dolgozik, történelmi rendezvényeken - vagy az előbb említett Történelmi Vásárban - gyakran lehet vásárolni kész terméket is. Persze csak akkor, ha beleillik az általuk megjeleníteni kíván korszakba. Tehát egy viking ruhához nem vesznek 12. századi kardot, bármennyire is jól néz ki az adott fegyver. 

Néha előfordul, hogy hiába a gondos kutatómunka, a szakemberek kifaggatása, mégsem jutnak semmire egy adott tárggyal kapcsolatban.

Jó példa erre a viking csapatok harcosainak gyakran hordott alkarvédője (keményített, vastag bőrből készült, esetenként fém lapokkal megerősített, csuklótól könyékig érő védőfelszerelés). Védelmi funkcióját tekintve fontos felszerelési tárgy, viszont - tudtommal - a 8-10. századi viking területekről nem került elő ilyesmi. Ennek természetesen több oka is lehet. Az első és legegyszerűbb persze az, hogy akkor nem is használtak ilyesmit. De van egy másik lehetőség is: volt, csak nem maradt meg. A viking kor óta eltelt bő egy évezredben egyszerűen megsemmisült, elrohadt, lebomlott.

Mi az a kísérleti régészet?

A régészek felfedezéseiket alkalmanként a gyakorlatba is átültetik, hogy kiderítsék egy tárgy valódi funkcióját, működését, vagy igazolják elméletük helyességét.

1947-ben egy norvég kutató, Thor Heyerdahl egy balsafából épített tutajon utazott Dél-Amerikából Polinéziába, hogy bebizonyítsa, az őslakosok eljuthattak oda és kereskedhettek egymással. A tudós természetesen csak azt tudta igazolni, hogy képesek lettek volna rá, azt hogy ez valójában meg is történt, csak a legújabb genetikai kutatások igazolták. 

Kínai régészek a legősibb tészta összetevőit kutatták - egyelőre hiába -, brit tudósok pedig egyiptomi lábujj-protézist teszteltek, eredményesen.

Lars Liedgren svéd archeológus is a kísérleti régészet módszeréhez nyúlt, amikor az ősi lapp kunyhókat és életmódot kutatta. Liedgren felépített egy számi házikót, amelyet egy ősi viking fejsze másolatával aprított nyírfával fűtött, a gondos svéd archeológus még a tüzelőt is szánon szállította. Pár óra tűzifa aprítás árán az egész kunyhó levegőjét éjjel-nappal kellemesen tudta tartani. Noha eleinte nehéz volt elviselni, de a kunyhó belső levegőjének minősége megfelelt az Egyesült Államokban alkalmazott szabályzásnak. (via Múlt-kor történelmi portál)

Ahogy az keretes írásunkból is kiderül, arra is van példa, hogy egy ábrázolás, vagy lelet alapján elkészült tárgy, vagy ruhadarab a gyakorlatban használhatatlannak bizonyult. Lőrincz Andrea (Mare Temporis) sárcipőjének mintája egy 1588-as ábrázolás volt, a kész darabban azonban egy lépést sem tud tenni, maximum csoszogva. Előfordulhat, hogy nem megfelelő fából készült a modern másolat, vagy a viselőjének szokatlan a lábbeli. A kép alapján ezt nehéz eldönteni. 

Hasonló a helyzet a 4.századra datált Thorsbergben talált nadrággal, mely tulajdonképpen egy több darab gyapjúból összevarrott harisnyanadrág, viszont a rekonstrukció tulajdonosa, Albitz Nándor (Nordegrad) szerint egy felnőtt babarugdalózó, ami nagyon kényelmetlen. Lehetetlennek tartja, hogy ilyet hordtak felnőtt férfiak. Itt is számolni kell azzal, hogy csak számára szokatlan a harisnyanadrág.

Bakos Réka (Emese Park) hosszan tesztelt  egy melltartót, melynek eredeti ábrázolásával a szicíliai Villa Romana delCasale nevű római villa falán találkozhatunk és i. sz. 300 körül készülhetett. A gyakorlatban azonban kiderült, hogy ebben a formában nagyon kényelmetlen, szorít, viszont hamar kilazul a feltekert és a csomózott megoldás is, és akkor bizony lecsúszik.

Rengeteg nyitott kérdés van tehát és bár egyre több a válasz, még mindig van hová fejlődni, van mit tanulni, van mivel kísérletezni.

A szerző a X-XI. századi északi zsoldos harcosokat és a IV-VI.-századi germánok megjelenítő Nordegard, vagy Északi Gárda alapítótagja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Hitte volna? Rudolf Péter 60 éves!

Hobbija a sakk, a horgászat és a foci, szerepálmai nincsenek. Ma ünnepli 60. születésnapját Rudolf Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, kiváló művész, a legsokoldalúbb magyar színészek egyike. PORTRÉ
Klasszikus

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus

Balázs János a Steinway nagykövete lett

A zongoraművész október 14-én, Hamburgban vehette át a Young Steinway Artist nemzetközi elismerést.
Klasszikus

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Tánc

„Szeretek az utcán sétáló balerina lenni” – Interjú Felméry Lilivel

Ősszel kezdte tizedik évadát a Magyar Állami Operaházban, előtte a Vaganova Akadémián és a londoni Royal Ballet Schoolban is tanult. Kapott szerződésajánlatot Londonban is, de ő mégis hazajött. 2019-ben elnyerte a Harangozó Gyula-díjat. Felméry Lilit ezúttal a mindennapokról kérdeztük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

A katolikus egyház beleszólást akar a Notre Dame felújításába és újjáépítésébe

A párizsi katolikus egyházmegye illetékese kedden arra figyelmeztetett, hogy az egyház semmi olyan változtatást nem akar a tűzvész után újjáépülő Notre Dame-székesegyházon, amely nem a beleegyezésével készül.
Plusz játék

Színház és balettcsoport is csatlakozott a Tetris kihíváshoz

Eddig csak mentő- és rendőrautók, vadászgépek és hasonló eszközök felszerelése és személyzete mutatta meg magát kiterítve a jármű mellett. Itthon azonban színesebb felhozatalt mutatunk a fotókból.
Plusz Partitúra

Bálint gazda: „Semmi sem tesz szabadabbá, mint a gazdálkodás”

Országjáró kulturális TV-sorozatunk, a Partitúra, Gyöngyösön járt, éppen ott, ahol az ország kertésze, Bálint gazda született – több, mint egy évszázaddal ezelőtt. Dr. Bálint György kertészmérnökkel beszélgettünk gyerekkori és ifjúkori emlékeiről, de elsősorban a gazdálkodásról.
Plusz hír

Letartóztatták a 81 éves Jane Fondát, amikor a klímaválság ellen tüntetett

A békésen tiltakozó színésznőt Washingtonban, az amerikai törvényhozásnak otthont adó Capitolium lépcsőjén vették őrizetbe.
Plusz ajánló

Tánc, zene, alkotóművészet - a Velencei-tó partján kalandozik a Partitúra

A Partitúra kulturális időutazása ezúttal a harmadik legnagyobb természetes tavunkhoz, a Velencei-tó környékére látogat el. A Duna Televízióban október 12-én 13:30-tól folytatódik Miklósa Erika és Batta András országjáró műsora.