Plusz

Így szelídítik a fiatalokat a József Attilában

2014.01.20. 11:00
Ajánlom
Viccesnek szánt beköpésekkel érkező menő ifjúság ült be a gimis kötelező Oidipuszra, de az alig egyórás, különleges színházi élmény elég volt ahhoz, hogy a látottakat csendben elemző fiatalok hagyják el a nézőteret. A Gaál Erzsébet Stúdió ókori krimiként tálalva teszi több mint fogyaszthatóvá Szophoklész drámáját a József Attila Színház kisszínpadán.

A thébai mondakör ismert alakjának történetét elsősorban fiataloknak dolgozták fel az alkotók. Karsai György és Térey János, mintegy kilencven évvel a Babits-féle fordítás után tették még élőbbé, közérthetőbbé az ókori görög tragédia magyar szövegét. Már az újrafordítás is dicsérendő, ahogy Quintus Konrád rendező feltételezett célja, hogy felkeltse, s meg is tartsa a fiatalok figyelmét, ami - valljuk be -, igenis kihívást jelent ma már.

Az Oidipusz nyomozás című ókori krimi több tekintetben is egyértelműen ajánlott kötelező lehetne a középiskolákban. Hiszen a mai irodalomtanár talán még egy könnycseppet is elmorzsol, ha akad olyan az osztályban, aki valóban elolvassa a művet, s nem csak a neten talált összefoglaló alapján próbál ráhibázni a jó válaszokra.

Amelyik tanuló attól tartana, hogy rémunalom díszletek között zajló, múlt századi koncepcióval előadott előadás viszi még messzebb érdeklődését az irodalomtól, már az első percekben konstatálhatja, hogy nagyot téved. Az interakció hamar elkezdődik, s mire felocsúdnak, már mantraként mormolják: "Halált elhárítani, sorsunk oldani." Persze a vagányabbjai próbálkozhatnak egy lightosabb rendzavarással, de Quintus moderátorként (is) magabiztosan tartja a gyeplőt, észrevétlenül fegyverzi le őket. S mi lehet izgalmasabb a "szíeszáj"-sorozatokon felnőtt generáció számára, mint egy igazi bűnügy felderítése.

A sztori egyszerű: Oidipusz király és felesége, Iokaszté, négy gyerekükkel boldogan élnének Thébában, ám az országban dögvész pusztít, ami a jóslat szerin addig nem múlik, míg Iokaszté első férje, Laiosz gyilkosának kilétére fény nem derül. Mikor Oidipusz nyomozni kezd, Theiresziasztól, a tévedhetetlen vak jóstól tudja meg, hogy tulajdon anyja a felesége, ráadásul apagyilkos, tehát saját magát keresi. Oidipusz persze nem hisz neki, politikai okokat sejtve Kreónt, sógorát vádolja áskálódással.

A történet önmagában is erős. A koncepcióhoz teljesen passzoló, de költséghatékonysági megoldásnak is kiváló a díszlet elhagyása és az utcai ruhákból használt jelmezek. A bonyolult lelkületű Oidipusz királyt alakító Előd Álmos lázad, szenved, s elhiteti, hogy semmi sem fontosabb az igazság megismerésénél. Létay Dóra, mint Iokaszté és Theiresziasz nagyon jó választás. Kortalan királynői szépsége hihetővé teszi kapcsolatuk nagyságát - nem véletlen az összeillés, s a végső tragédia.

A Kreónt játszó Hernádi Szabolcs ambivalens érzéseket ébreszt a nézőkben, ami az interaktív játék miatt nagyon jól működik. Mialatt újabb és újabb információk derülnek ki a szereplőkről, a múltbéli összefüggésekről, a karvezető/moderátor Quintus Konrád kisebb pauzékban, kérdésekkel ellenőrzi a fiatal nézősereg figyelmét, kéri ki véleményüket. És ők értik, tudják. Itt most nem zavaró a verslábas szöveg, mint a könyvben. A mindösszesen egy órás színházi élmény után garantált az ötös irodalomórán az Oidipuszból, de ami még fontosabb, a következő előadásra önként jelentkezik majd a jövő színházba járó közönsége.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Denis Villeneuve már a tökéletességet ostromolja – megnéztük a Dűne második részét

Az első fejezethez hasonlóan a Dűne: Második rész ugyancsak összművészeti remekmű lett, amelyben a szórakoztatás és a művészi koncepció varázslatos összhangba került. Denis Villeneue nagyeposza egy valódi audiovizuális orgia, amely minden alkotóelemében a tökéletességre törekszik.
Klasszikus

Kér egy csésze Bachot?

Az Anima Musicae Kamarazenekar rendhagyó Bach-estre hívja az érdeklődőket az Óbudai Társaskörbe március 21-én, a mester 339. születésnapja alkalmából.
Színház

Átadták a Kortárs Magyar Dráma-díjat: Pintér Béla és Horváth János Antal az idei kitüntetettek

A Radnóti Zsuzsa dramaturg alapította elismerést idén Pintér Béla érdemelte ki több évtizedes munkásságáért és színpadi szövegeiért. Különdíjat kapott Horváth János Antal, a Loupe Színházi Társulás alapítótagja.
Klasszikus

Tiszteletbeli lovagi címmel tüntették ki Vlagyimir Jurovszkij karmestert

A Bajor Állami Opera főzeneigazgatója és a Berlini Rádiózenekar művészeti vezetője tizenhárom évig vezette a Glyndebourne-i Operafesztivált, és tizenöt évig állt a Londoni Filharmonikus Zenekar élén.
Színház

Miért kell eljutni a tragédiáig? – Budaörsön rendezi meg a Hamletet Alföldi Róbert

Megtartották a h.ml.t. című előadás próbáját. Shakespeare drámáját április 20-án mutatják be a Budaörsi Latinovits Színházban, de a premiert még megelőzi egy nyílt próba márciusban, a Színházak Éjszakáján.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Strukturális változások miatt bezár a magyarországi Észt Intézet

A Magyarországi Észt Intézet tagja volt az európai kulturális intézetek magyarországi hálózatának is. Február végén fejezik be magyarországi tevékenységüket a tallini anyaintézmény döntése alapján.
Plusz magazin

KÉP-regény: Hóesésben

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal szomorkás emlékeket oszt meg velünk, hóesésben.
Plusz gyász

Elhunyt Jan Assmann egyiptológus, vallástörténész

A világhírű német tudós nevéhez fűződik egyebek közt a kulturális emlékezet fogalma, amelyet feleségével közösen dolgoztak ki. 2018-ban a Német Könyvkereskedelem Békedíjával tüntették ki.
Plusz ajánló

Drehertől Dreherig – a kőbányai sörgyártás lenyűgöző története

Mi köze a sörnek a boszorkányokhoz? Hogyan kapcsolódnak a Dreherek a martonvásári Beethoven-szoborhoz? Mikor készült az első magyar partyhordó? Egyebek közt erre is választ kaphatunk március 1-jén Sziklainé Lengyel Zsófia előadásán.
Plusz interjú

Ez nem egy egyszemélyes történet – interjú Nagy Judit Évával

Nagy Judit Éva újságíró, kommunikációs és interkulturális tanácsadó hat év alelnökség után lett a Magyar–Kínai Baráti Társaság elnöke tavaly decemberben.