Ha valaki járt már Pannonhalmán, tudja, hogy a bencés főapátság a csend szigete. Körülveszi a 19. században telepített arborétum természetes csendje; a „Szent hegy”, amelyre épült, kiemeli a 82-es út és a környező települések mindennapi életének zajából; a szerzetesközösség tudatos csendje pedig a csend oázisát teremti meg a falakon belül a nyolcszáz éves bazilikában, az ötszáz éves kerengőben és a kétszáz éves könyvtárban. Nem véletlen, hogy a Pannonhalmi Főapátság 2019-es kulturális-spirituális évadában a csend áll a középpontban, annak is számtalan árnyalata. Nem az elhallgatás, az elfojtás rossz csöndje, hanem az elmélyülés, az önmagunkkal való küzdelem, a megértés és a titok előtti elnémulás nagy csendje.

Tud-e valamit kezdeni e sokarcú csenddel egy kortárs művészeti fesztivál? Az Arcus Temporum XV – Pannonhalmi Művészeti Fesztivál arra vállalkozik az idén, hogy zenei, irodalmi, képzőművészeti és spirituális szólamaival ezt a csöndet kerülgeti-közelíti hol hangosabban vagy halkabban, hol zenével vagy szótlanul.

A bencés szerzetesek arra hívják a fesztivál látogatóit, hogy a program keretében kóstoljanak bele a keleti és nyugati szerzetesség által egyaránt gyakorolt meditációba és szemlélődésbe, kapcsolódjanak bele a Biblia közösségi olvasásába, ismerjék meg a labirintusjárás gyakorlatát, erejükhöz és érdeklődésükhöz mérten vegyenek részt a bencések napi imádságaiban. Ezen túl kínálnak még Török Tímea drámainstruktor vezetésével a csend-drámagyakorlatot, illetőleg csend-sétát a John Pawson vezetésével felújított Szent Márton-bazilikában.

Arcus Temporum Fesztivál (Fotó/Forrás: Pannonhalmi Főapátság)

A monostori és a kortárs kultúra egymásmellettisége az, ami a pannonhalmi fesztivált az elmúlt tizenöt év alatt a régió és hazánk kulturális arculatának meghatározó részévé tette.

Ami a zenei programot illeti – ismét Keller András és Rácz Zoltán művészeti vezetők gondoskodtak az összeállításáról – klasszikus és kortárs zeneművek alkotnak időíveket. Játszanak fiatal hazai tehetségek – Homoki Gábor, Ránki Fülöp, Zemlényi Eszter –, fellép a Ligeti Ensemble, a Keller Quartet, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar, Vashegyi György, Keller András és Rácz Zoltán. A művészeti vezetők John Cage, Johann Sebastian Bach, Dmitrij Sosztakovics, Claude Vivier, Olivier Messiaen, Arvo Pärt, Toru Takemitsu, Jehan Alain és Mieczysław Weinberg műveit helyezték egymás mellé. A tíz év után Pannonhalmára díszvendégként visszatérő Gidon Kremer és a Kremerata Baltica Weinberg születésének 100. évfordulója előtt tiszteleg két rendkívül különlegesnek ígérkező koncertjén.

Az egyedi atmoszféráról pedig ismét a főapátság különleges terei – a bazilika, a könyvtár, a koncertterem, a Boldogasszony-kápolna, valamint az épületegyüttes egyébként zárt helyszínei – gondoskodnak.

A fesztivál házigazdája, Gálffi László izgalmas színháztörténeti momentumra vállalkozik, amikor 30 év után újra, csak a fesztivál közönségének előadja Rimbaud-tól az Egy évad a pokolban című darabot. Mindezt az 1000 éves bencés monostor falai között. A csend költészeten belüli szerepéről Takács Zsuzsa Kossuth-díjas író, költő, műfordító beszél.

A háromnapos fesztivál ideje alatt különleges tárlatvezetések keretében megtekinthető a Csend című kortárs művészeti kiállítás, a Lucien Hervé – az építészet csendje címet viselő fotókiállítás, valamint a Trafó „Nem bízom a szavakban” alkotópályázatára érkezett művek tárlata. Az Arborétumban Kerezsi Nemere és Nagy Csilla installációja tekinthető meg.

Az Arcus Temporum XV – Pannonhalmi Művészeti Fesztivál első pillantásra lehetetlenre vállalkozik:

Ám a különleges helyszín és a program azt ígéri, hogy a résztvevőknek intenzív – történésekkel, találkozásokkal, sűrű kulturális élménnyel teli – csendben lehet részük, amelyben akár még nagyobb mélységek előtt is megnyílhatnak. 

Fejléckép: Arcus Temporum (Fotó: Pannonhalmi Főapátság)