A Requiem Lacrimosájával indítunk, kicsit balettoznak benne, aztán mindjárt entellektüelebbnek tűnsz, öreg - gondolhatta magában Kanye West. Hát, kicsit olyan ez, mint ahogy Móricka elképzeli. Nem mondom, hogy nincs rendben a szám meg a klip, de hogy ez opera lenne?!
Mert ha már opera, akkor tessék rendesen csinálni. Akár úgy, ahogy Rufus Wainwright, Damon Albarn és Jamie Hewlett, esetleg Terry Jones vagy ahogy az a fiatal zeneszerző lány/hölgy, aki az Office-ból írt operát házi feladatként, de tőlem Britney Spears és Justin Timberlake fikciós utolsó koncertjén is játszódhat, Anna Nicole Smith élete maga az operalibrettó, egy parlament meg ugye kész kabaré, de minimum vígopera. És bár vannak furcsa párok - opera és Ikea, opera és A tőke (bár ha a Rimini Protokollnak ment prózában, Kínában zenésben miért ne menne?), opera és szörf, opera és a Kellemetlen igazság, opera és hiphop, opera és Jerry Springer -, ez a 35 perces videoklip nekem logikailag nem nagyon illik a sorba.
hírlevél
