Plusz

Jobban ropják, mint Flatley!

2011.11.14. 23:08
Ajánlom
Az Experidance olyan, mintha Michael Flatley-t összegyúrnánk némi magyar történelemmel és hazai táncosokkal. Szélsebesen mozgó lábak, eszméletlen koreográfia, történetek táncban elmondva. Röviden így jellemezném őket. Az Esszencia című produkció pedig eddigi munkásságuk minden elemét magába foglalja.

Nemrég megnéztem az Experidance nevű tánccsapat Esszencia című előadását. A produkció az eddigi 11 év megvalósult darabjait elegyíti és tárja a közönség elé. Eszméletlen módon jár a táncosok lába.

 

Az Experidance-ről pár hónapja értesültem, ezelőtt azt sem tudtam, mi fán teremnek. A XIII. kerületi RaM (Radnóti Miklós Közösségi Ház) nagyszínpadán lépnek fel estéről estére. A nagyidai cigányoktól kezdve a Forráson át egészen az Ezeregyév című előadásig terjed a repertoár. Utóbbi a magyar történelem 1001 évét öleli fel a Honfoglalástól. Természetesen az összes produkció színes, zenés, a szereplők pedig táncban mondják el a történetet.

 

És ennek a sokéves munkának a gyümölcse az a nyolc egész estét betöltő darab, amelyből kivették a legjobb részeket, majd összegyúrták egy kétfelvonásos produkcióvá. Az Esszencia címéből is lehetne erre következtetni.

 

A történet a következő: „a színen feltűnő porondmester, az epekedő zenebohóc és az ő balerinájának szerelmén keresztül elevenedik meg számunkra a kulisszák kimondhatatlanul misztikus, belső világa.” A porondmester és partnernője keretezik az egyes elemeket, az egyes korábbi produkciókat. Mivel ez az első előadásuk, amin részt vettem, így elég nehéz volt megállapítani, melyik rész melyikből lett kivéve. De ez már csak részletkérdés, hiszen –mint a promóanyag írja- teljesen új jelmezek készültek az Esszenciához. Tehát maximum a zenéből és a táncból lehetne következtetni, ami azért –valljuk be- elég nehéz.

 

Az előadás nagyon vidám, bohókás, tele élettel és tánccal, meg zenével. Nekem Michael Flatley jutott eszembe. Ezek a fiúk és lányok olyan gyorsan ugráltak egyik lábról a másikra, hogy követni nem tudtam a szememmel. És mindeközben kopogott is a cipőjük. Amikor előkerültek különféle használati tárgyak (műanyag flakonok, kanalak), akkor pedig a STOMP ugrott be (bár ők kukafedelekkel doboltak). Szóval a lényeg, hogy minden mozdulatukból áradt a zeneiség, mindenki csapatként dolgozott együtt. Minden testrészükkel megszólaltattak valamit. Bár nem értek hozzá, táncukat valahova a step és a néptánc közé sorolnám. Ilyen és olyan elemekkel volt teletűzdelve, de egy konkrét irányt nem tudtam megállapítani.

 

Az este igazán szórakoztató volt, bár a második felvonás végére már nem volt számomra újdonságtartalma az ide-oda hipp-hoppnak. Néhol nagyon túlzóak voltak a szereplők. Pont azért, mert táncban és némi hanghatások kíséretében mesélhették el, mi is történt velük (például az egyik lánynak elvették a labdáját, amit mesterien dobált azelőtt). És persze az erőemelőművész harmincadik erőfitogtatása sem váltott ki hatalmas gurgulázó kacajokat a közönségből. A ruhák szintén kihívóak, fényesek és figyelemfelkeltőek voltak. A lányok mind hosszú hajjal ropták végig az estét. A díszlet mondhatni puritán mivolta kontrasztban állt a csillogós anyagokkal.

 

A kis színpadot végig betöltötte a lehengerlő ritmus, a folyamatos lüktetés. A végén a közönség hatalmas tapssal fogadta a művészeket, de az is bebizonyosodott, hogy egyik néző sem állhatna be közéjük. Hiszen a mi ritmusérzékünk közel sem olyan fejlett, mint ezen táncosoké. Lehet, hogy ők már az anyatejjel szívták magukba a koreográfiát. Mi pedig még visszatapsolni sem tudtuk a ritmust.

 

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.
Színház

„Nem kegyeket osztunk” – beszélgetés a POSZT-válogatásról

A Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat beszélgetéssorozatán a POSZT versenyprogramja volt a téma. A két válogatóval, Gulyás Gáborral és Zalán Tiborral, valamint Turbuly Lillával, a Színházi Kritikusok Céhének elnökével Veiszer Alinda beszéltetett.
Klasszikus

Tudod, mit énekel latinul a kórus a Mr. Bean-sorozat főcímében?

Az eredeti Mr. Bean-sorozat főcímében elhangzik egy latin nyelvű kórus, amelynek a szövegére senki sem figyelt. Pedig mély mondanivalót hordoz!
Klasszikus

Különdíjat érdemelt Kokas Dóra Bécsben

A Vienna Classic Strings zenei versenyen különdíjban részesült Kokas Dóra csellóművész. A döntőben Alexey Shor kortárs szerző és Sosztakovics darabjait játszotta.
Zenés színház

Az Operett új vezetése bemutatta új évadát

A 2019/20-as évad legfontosabb bemutatója a Csárdáskirálynő lesz, de Mohács tragédiája is megjelenik egy új rockmusicalben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Tervezd a nyarat a júniusi Fidelióval

Az ingyenes programmagazin júniusi számában az aktuális eseménynaptár mellett megtalálod Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, valamint számos interjút, többek között Omara Portuondóval, Sándor Pállal, Szálinger Balázzsal és Háy Jánossal. Lapozz bele online!
Plusz ajánló

Az ezeréves Pannonhalmára látogat el a Partitúra

A pannonhalmi bencés közösség ezeréves múltjába, a szerzetesek életmódjába, mindennapjaikba nyújt betekintést a Partitúra május 22-i adása. Szerda esténként folytatódik Miklósa Erika és Batta András országjáró műsora a Duna Televízióban.
Plusz magyar irodalom

A Házsongárdi temető irodalmi emlékezetét kutatják szerdától Kolozsváron 

A Házsongárdi temetővel foglalkozó tanácskozást és költészeti minifesztivált május 22-én és 23-án rendezik Kolozsváron - közölte a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ).
Plusz gasztro

A századfordulón házhoz is szállította kávéját Jacobs

A "kávékirálynak" is nevezett német üzletember jó orrának és üzleti érzékének köszönhette sikerét. Százötven éve, 1869. május 20-án született Johann Jacobs.
Plusz ZSIMÜ 2019

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.