Plusz

Juhok segítségével oldják meg a Holt-tengeri tekercsek rejtélyeit

2020.06.05. 09:35
Ajánlom
A Holt-tengeri tekercsek DNS-vizsgálata fényt derített a pergamenek eredetére, arra, hogy milyen állat bőréből készítették őket, és ezzel választ kínál számos tudományos kérdésre - jelentette a helyi média.

A bibliatudósok, a genetikusok és a számítástechnikai kutatók együttműködéséhez először mintát kellett venni a Holt-tengeri tekercsekből. Semmiképpen sem akartak kárt okozni az ősi pergamenekben, ezért vagy a hátoldalukon megkaparták a kiválasztott töredékeket, vagy egészen csekély, szöveg nélküli morzsalékokat gyűjtöttek a tekercsek mellől.

Az évezredek alatt rengeteg szennyeződés, állati ürülék, kéznyomok rakódhattak a történelmi emlékekre, ezeket számítógépes algoritmusokkal szűrték ki az eredményekből. 

A genetikai és számítógépes elemzésekből kiderült, hogy az 1948-ban, Kumránban megtalált 2000 éves pergamen- és papirusztekercsek egy része nem helyben készült, hanem odavitték őket. A szövegeket főként állatok bőréből készített pergamenre írták, és ezen állatok genetikai állományának vizsgálata rámutatott több, vallási szövegeket tartalmazó tekercs eredetére.

Psalms_Scroll-171215.jpg

Holt-tengeri tekercsek, a zsoltár tekercs (Fotó/Forrás: wikipedia)

Eddig, a kutatás első részében néhány különösen fontos, vitatott eredetű tekercset vizsgáltak meg.

Például Jeremiás könyvének több változata is felbukkant, s kiderült, hogy a szövegek közül kettőt a Júdeai-sivatagban is honos juh bőréből készítettek, kettőt viszont tehénbőrből, ami arra utal, hogy ezeket a tekercseket máshonnan hozhatták.

A Jeremiás-szövegek kissé eltérnek egymástól, s a tudósok szerint mindez arra utal, hogy kétezer évvel ezelőtt, a jeruzsálemi Szentély elpusztítása előtt, és közvetlenül utána, a Biblia szövege még nem volt olyan egységes, mint a középkortól. Akkor még sokkal pluralistább vallásfelfogás lehetett, a szent könyvek különböző változatai egymás mellett élhettek, nem próbáltak belőlük még egységes, egyedüli változatot kanonizálni.

1920px-Great_Isaiah_Scroll-171214.jpg

Holt-tengeri tekercsek, a Nagy Jeremiás tekercs (Fotó/Forrás: wikipedia)

A kutatás megdöntött egy régi elméletet is a szombati áldozatok dalainak töredékeiről.

Ez egy tizenhárom énekből álló sorozat az év első tizenhárom szombatjára, amelynek darabjait a Holt-tengeri tekercsek között is megtalálták. Az énekeket 10 töredékes példányban találták meg: kilencet Kumránban, és egyet Maszadán, Kumrántól mintegy 55 km-re délre, a Nagy Heródes építette erődítményben.

Eddig úgy vélték, hogy a rómaiak elől Maszadára menekülő kumrániak vitték magukkal ezt a pergament, de a genetikai vizsgálat szerint nem olyan juh bőréből készült, mint a kumrániak, tehát máshonnan vihették Masszadára.

A DNS-vizsgálat más esetekben viszont tudományosan megerősített régebbi teóriákat. A kutatók a szövegek tanulmányozásából, filológiai módszerekkel korábban elkülönítettek egy csoportot, amely a "kumráni írástudók gyakorlata" szerint készült. Ezek a szövegek valóban olyan bőrökre íródtak, amelyek egykor genetikai rokonságban álló juhokból készültek.

Qumran1-171219.jpeg

A Holt-tengeri tekercsek lelőhelye, Kumran (Fotó/Forrás: wikipedia)

A tudományos áttörést hozó kutatást egy véletlen kapcsolat hozta, amikor Oded Rechavi genetikus professzor és Noam Mizrachi bibliatudós professzor együtt vacsorázott a tel-avivi egyetem új oktatóinak rendezett estén. "Kitaláltuk, hogy a kumráni szövegeket tartalmazó bőr genetikai információi megvilágíthatják a kapcsolatot az egyes töredékek között" - nyilatkozta Rechavi a The Jerusalem Post című angol nyelvű lapnak. A kutatáshoz összefogott a Izraeli Régészeti Hatóság (IAA), a svéd Uppsalai Egyetem és a New-York-i Weill Cornell Egyetem orvosi fakultása is. Megállapításaikat a Cell című tudományos szaklapban tették közzé.

A tudósok azt remélik, hogy további pergamenek elemzése segíti majd a töredékek jobb összeillesztését, hiszen különböző összeillesztésükkel egészen más értelmet nyerhetnek bizonyos szövegek.

Abban is bíznak, hogy a szövegek jobb megismerésével többet tudnak majd a szétszóratás előtti zsidó világról, és több információjuk lesz az akkor élt juhokról is, összehasonlíthatják őket a jelenleg Izraelben élő fajtákkal.

Kumránban a múlt század közepén az évszázad egyik legnagyobb régészeti felfedezése történt, amikor 25 ezer, pergamenre és papiruszra irt szövegtöredéket találtak, amelyet azóta kutatók nemzedékei vizsgálnak.

A legnagyobb rejtély továbbra is megválaszolatlan: nem tudni, hogy kik írták és gyűjtötték egybe, majd rejtették el kétezer évvel ezelőtt ezeket az iratokat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

„Szíven üt, hogy EP már soha többé nem ülhet itt” – Interjú Lukács Miklós cimbalomművésszel

Esterházy Péter születésnapján, április 14-én az E(gy)P(ercesek) – Esterházy-fragmentumok című online produkcióval tiszteleg a Katona József Színház az író emléke előtt. EP írásai Máté Gábor hangján szólalnak meg, játszótársa Lukács Miklós cimbalomművész.
Könyv

Kortárs írók kedvenc EP-idézetei lepték el Óbudát

Köztéri plakátokkal, 40 hazai író, költő kedvenc EP-idézetével, korábban nem publikált fotókkal és felolvasással ünnepli a harmadik kerület Esterházy Péter születésnapját.
Könyv

Egyedülálló vers- és regényadatbázist hoztak létre az ELTE kutatói

A különleges gyűjtemény a szerzői jogi védelem alatt már nem álló, a Magyar Elektronikus Könyvtár állományában megtalálható magyar műveket listázza és elemzi nyelvi jellemzőik alapján.
Vizuál

Dokumentumfilm-sorozat készül Fekete István életéről

A film alkotói az író szülőfalujából indulva mutatják be Fekete István életének legfontosabb színhelyeit, történészek, kutatók és szakértők segítségével elevenítve fel egy kivételes írói pálya legfontosabb és legérdekesebb mozzanatait.
Vizuál

„Ahol csak tomboló ováció van, ott valami bűzlik” – Interjú a szobordöntésben érintett alkotóval, Szalay Péterrel

Egy műalkotás élete nem ér véget az alkotó műhelyében, a befogadók által válik egésszé, teljessé. A mű hatást vált ki, ami párbeszédet generál közönség és alkotás között, de meddig tart a szólásszabadság joga és mi védi a szabad művészi alkotás méltóságát?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Ingyenes online koncertet ad Gerendás Péter

Április 13-án ünnepli 65. születésnapját a Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, elődadóművész, aki folytatva „Önök kérték” sorozatát, újra ingyenes koncertet ad.
Plusz hír

Tom Jones mellett kizárólag hazai művészek lépnek színpadra az idei VeszprémFesten

Az eredetileg meghirdetetthez képest később, augusztus közepén rendezik meg az idei fesztivált.
Plusz gyász

Elhunyt Fülöp herceg

Életének századik évében elhunyt Fülöp edinburghi herceg, a brit uralkodó, II. Erzsébet királynő férje – közölte pénteken a Buckingham-palota.
Plusz Zöldhullám

Évente 50 ezret spórolhatunk, ha nem dobunk ki ételt

Azon túl, hogy egy átlagos magyar család évente akár 50 ezer forintot spórolhatna a tudatos, otthoni élelmiszer-gazdálkodással, a jelenlegi pazarlás komoly környezeti problémát is okoz a világban. Hogyan lehetne ezen segíteni? Erre válaszol a Klímapolitikai Intézet.
Plusz Zöldhullám

A méhek különösen vonzódnak a kék virágokhoz

Az emberi szem a virágos növények mindössze 7 százalékát érzékeli kéknek. A méhek viszont ezt a színt látják a legerősebben, és jobban vonzódnak hozzájuk. A festékanyag előállításának nehézsége, valamint a beporzók színérzékelése is szerepet játszik a kék virágú növényfajok ritkaságában.