Gyulaházán született, középiskolai tanulmányait Kisvárdán folytatta. A labdarúgásban is jeleskedett, de miután Nyíregyházán megismerkedett a sportrepüléssel, úgy döntött, hogy pilóta lesz. 1967-től a szolnoki Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán, majd 1970-től a szovjet Repülő Műszaki Főiskolán tanult. 1972-ben lett repülőtiszt, 1977-ben első osztályú vadászrepülő, szolgálatát a pápai repülőtéren töltötte.
A szocialista országok közös űrkutatási programja, az Interkozmosz keretében az 1970-es évek második felében vált lehetővé, hogy a szovjet Szojuz űrhajókon a tagországok (köztük Magyarország) egy képviselője is eljusson a világűrbe.
A magyar jelölteket a már sokrétű szűrésen, kiképzésen átesett berepülő pilóták közül válogatták. Az 1977 tavaszán Kecskeméten, a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetben (ROVKI) kezdődött folyamat során a jelöltek körét négyre szűkítették, akik közül ketten - Farkas Bertalan és Magyari Béla - a Gagarin Űrhajóskiképző Központban végezték a további felkészülést szovjet kollégáikkal együtt 1978 és 1980 között. Kettejük közül a választás már 1978-ban Farkas Bertalanra esett, de biztonsági okokból mindkettejüket kiképezték. A tervek szerint 1979-ben kellet volna repülniük, de az első szovjet-bolgár űrrepülést áprilisban technikai hiba miatt meg kellett szakítani, s az a döntés született, hogy amíg nem tisztázzák a probléma okát, a magyar űrhajós és társa nem szállhat fel.
Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov kiképzése a tengere, 1980-ban (Fotó/Forrás: Sovfoto/Universal Images Group via Getty Images Hungary)
A Szojuz-36 - fedélzetén Valerij Kubaszov parancsnokkal és Farkas Bertalannal - 1980. május 26-án moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor (magyar idő szerint 20 óra 20 perckor) indult útnak, Magyarország ezzel a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Az űrhajó május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut-6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket. A nemzetközi személyzet egyhetes programjában több magyar kísérlet is szerepelt, így vizsgálták, hogyan képződik az emberi szervezetben kozmikus körülmények között az interferon fehérje. A Pille sugárdózis-mérővel az űrhajósokat érő sugárzást,
a Balaton nevű műszerrel az űrhajósok szellemi munkavégző képességét vizsgálták, és magyar készítésű élelmiszereket is vittek magukkal, kalocsai mintás konzervdobozban.
Farkas Bertalan utóbb elárulta, hogy hatvannyolc kilójával asztronautának vékonydongájú volt, szkafanderébe ólomtéglácskákat kellett szerelni, hogy meglegyen az előírt súlya. A két űrhajós a Szojuz-35 fedélzetén 1980. június 3-án ért földet Kazahsztánban, ők voltak az elsők, akiknek a Földre való visszaérkezés alatt 45-50 g-s túlterhelést kellett elviselniük. Farkas Bertalan visszaemlékezése szerint leírhatatlan érzés volt meglátni Magyarországot a világűrből.
Az űrutazásnak hatalmas - nem csak központilag gerjesztett - visszhangja volt, az újságok különkiadásai mellett ellepték az országot
ingyenes és pénzért megvehető emléktárgyak, sok helyen Farkas Bertalan úttörőőrsök, szocialista brigádok alakultak.
A magyar űrhajóst hősöknek kijáró tiszteletadással fogadták, a többi asztronautához hasonlóan ő is megkapta a Lenin-rendet és a Szovjetunió hőse kitüntetést, idehaza A Magyar Népköztársaság Hőse és A Magyar Népköztársaság Űrhajósa lett, szülőhelye, Gyulaháza díszpolgára, és egy magyar csillagászok által felfedezett kisbolygót is elneveztek róla.
Farkas Bertalan a Szojuz-36 - fedélzetén 1980-ban (Fotó/Forrás: Sovfoto/Universal Images Group via Getty Images Hungary)
A nagy esemény emléke idővel megfakult, a rendszerváltozás már a tizedik évforduló megünneplését is elsodorta. Farkas Bertalan 1986-tól, közlekedésmérnöki diplomájának megszerzése után az MTA Interkozmosz Tanács kutatócsoportjának munkatársa, mérnök ezredes, 1995-től dandártábornok, a honvédség repülőszemlélő-helyettese volt. 1996-ban katonai attasé lett az Egyesült Államokban, 1997-ben nyugállományba vonult. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen kutatómérnökként katonai környezetvédelemmel foglalkozott, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tanácsadója volt, a Semmelweis egyetem tudományos főtanácsadója. Ma is rengeteg helyre hívják, és ő szívesen találkozik az érdeklődőkkel, beszél űrutazásáról.
Álma, hogy újra legyen magyar űrhajós, akinek örömmel segítene a felkészülésben.
Farkas Bertalan a Nemzetközi Űrhajós Szövetségnek megalakulása óta tagja, több fontos tisztséget is betöltött. Gazdasági vállalkozásokba is fogott, de ezeket nem kísérte szerencse, többek között az azóta már megszűnt Atlant-Hungary légitársaság elnöke volt. Ma is kedvelt és népszerű személyiség, sokan megismerik, tisztelettel, a fiatalok szinte ámulattal veszik körül. Magyar ember rajta kívül még egy járt az űrben, igaz saját pénzéből: az Amerikában élő Charles Simonyi, azaz Simonyi Károly, aki 2007-ben és 2009-ben volt a Nemzetközi Űrállomás ötödik, illetve hetedik űrturista-látogatója.
Az első magyar űrutazásról és Farkas Bertalan életútjáról június végén nyílt meg őszig látogatható kiállítás a szentesi Koszta József Múzeumban.
hírlevél
