Plusz

Karikás ostort neki

2010.11.12. 18:48
Ajánlom
Magyar ember bajsza, mint a magyar bika szarva felfele áll. Lehet, hogy a szolnoki János vitéz is értelmesebb előadás, ha nem lekonyuló műbajszot kapnak a férfiak?

Ha az ember kritikus, igyekszik előzetesen tájékozódni. Valamiféle szakmai önérzet, hitel, biztonságtudat, nevezzük bárminek diktálja ezt. Ennek megfelelően - Jászay Tamás kolléga jóvoltából - megtudhattam, hogy a Magyar Teátrum (a lap, amelyben a főváros színházi díjait kapók ötfős listájáról Alföldi Róbert és Gergye Krisztián neve nyilván a nyomda ördögének közbelépése okán hiányzik) előzetesen így ajánlotta a nagyérdemű figyelmébe a produkciót: "Milyen lesz Balázs Péter János vitéze? Sokszor merül fel szakmai körökben a minősítés: ez 'progresszív', tehát jó, az 'hagyományos', tehát rossz. A kritikusi céh is ehhez igazodik, minden alkalommal... ezt a téves nézetet erősíti. Ez átragad a kultúrát irányítókra is. Mert milyen lesz Balázs Péter János vitéze? Egy biztos: jó lesz. Nem progresszív lesz, hanem jó. Nem hagyományos lesz, hanem jó. Nem meghökkentő lesz, hanem megörvendeztető. Nem felháborító lesz, hanem szórakoztató. Nem a rendező lesz az előtérben, hanem a színész. A dalok pedig el lesznek énekelve. A huszárok kirántják a kardjukat és úgy táncolnak. Rengeteg ötlet vonul fel, rengeteg gag és poén sziporkázik a színpadon, lendület lesz, és jókedvűen komédiázó színészek. Akkor ez most progresszív?"

Nos, mint a 'kritikusi céh' (ha már, akkor kritikuscéh, teljes nevén Színházi Kritikusok Céhe) csak saját magához igazodó tagja (ugyanis jelzem, mi, több mint hatvanan nem bamba birkanyájként bámulunk esténként a színházakban!), bátran ki merem jelenteni, hogy ez az előadás rossz. Sőt ostoba, idejétmúlt, gondolattalan, unalmas, ízléstelen poénokkal teli. (S ebben tökéletesen hasonlít a tavalyi évad Leányvásárára. Bízhatunk a színvonalban.) Lehet itt Kacsóh Pongrácz (sic!) eredeti hangszerelését játszani, az sem segít, ha a dalok jórészt nincsenek rendesen elénekelve. (Bot Gábor rendkívül szimpatikus Jancsija mellett Geszthy Veronika Iluskaként megteszi a tőle telhetőt, de nincs mit játszania. Aki kíváncsi a többi közreműködőre, kattintson ide.) Elismerem, a huszárok legalább rángatják a kardot. Igaz, ha táncra perdülnek - bármilyen jelmezben - annyira se tudok komoly maradni, mint a Trocks előadását nézve. (Más kérdés, hogy ők aztán referenciálisan is ismerik, amit táncolnak.)

A díszlet csak kicsivel komolyabb annál, amit Bukarestben a gyerekszínházi fesztiválon megszoktam. Az abszolút kedvenceim az első felvonásban a vízimalom kereke és a víztelen vályú, amelyben Iluska nagy erőkkel a ruháját mossa, mossa. Fekete balettszőnyeggel terítették le a színpadot, a vályú alá meg vízre ácsingózón sárga fűszőnyeget löktek. Bár e ponton komoly értelmezési horizont nyílik meg - a jó, zsíros magyar/alföldi fekete föld, továbbá "Ég a napmelegtől a kopár szík sarja" -, mi több, a hátsó függöny falusi tájképét akár a Művésztelepen is festhették volna egykor, mégsem szippant be ez a világ. Amikor az ének- és tánckar, továbbá a mellékszereplők a színpadra zsúfolódnak, és a falusi ruhába öltöztetett tömeg fínom úrinépek módjára mórikálja magát, a balettkar meg körülbelül annyira táncol rusztikusan, mint amennyire a szalagavató bálokon táncoló fiúk sikkesen keringőznek. (A hölgyek ráadásul élénken és zavaróan szemhéjfestettek. Talán a praktikum erre a magyarázat: a második felvonásra már csak a porcelánfehér púdert kell feltenni. A következmény pedig az, hogy a harmadik felvonás tündéreiként ugyanezek a hölgyek csadorszerű fátylat viselnek. Bizarr így hallgatni éneküket.) Faluszag? Vidékszag? Ugyan már. Az orrom asszociál: az olcsó kölni és izzadságszag keveredik.

A stilisztikai egység teljességgel hiányzik: ha füstöl a mostohai ház (a mostoha egyébként Grimméktől érkezett, ebben biztos vagyok), ha Jancsi élő fekete pulit hoz az ölében, akkor miért mű a macska, és miért illúziórombolón vasalt vagy matricázott az angyalos címer a zászlón? A giccs legyen giccs. A népmese legyen népmese. Az operett legyen operett. A poén meg legyen poén. Mert a második felvonás alapján nem tudom eldönteni, hogy tényleg ennyire hülyére vesznek-e, vagy csak eddig jutottak el a humorban. (Nem tudom, melyik válasznak örülnék jobban.) Piros-fehér-kékbe öltöztetett francia udvar - rendben van. Húr nélküli hegedű az egyik statisztánál, vívás közben "demiplié, sanzelizé, tyierrianri, kamamber"-t visító francia királylány, aki még a dalok közben is valami képzelt fhanszia akcentussal mondja az a-kat, e-ket, pörgeti az r-eket, a cs-t s-nek, a j-t zs-nek mondja (kükohisza zsansi - uram, Jézus, segíts!), a Juventust, Ferrarit, Lollobrigidát kiabáló az olasz Bartolo meg már annyira elfranciásodott, hogy iszike-piszikét mond... Belefásul az ember, ha nézi, ha hallgatja, na. Csak az előadás legotrombább poénjára élesedik újra az elme, amin - a 'kritikusi céh' miatt? vagy egyébként is ilyen a játéktempó? - a francia királyt játszó igazgató-rendező, Balázs Péter igyekszik gyorsan túlesni. Az ócska hatásvadászatot jegyezzük fel az utókornak. Jancsi: Alföldi gyerek vagyok. Francia király: Alföldi? Nem ismerem. (A figura sincs egyébként teljesen rendben, mert az egészen idiótából a népmesei negédbe egyetlen pillanat alatt indoklás nélkül nem lehet átmenni.)

A harmadik felvonásban bevetődik a multimédia is, felvetítik a rikácsoló mostohát a függönyre, melyen a zord bércek ölében megbúvó kék tó, tiszta tó látható, a füstgép nem pihen, autentikus-meseszerűn zeng a visszhang, és oly sok hányattatás után csókban forr össze Jancsi és Iluska. Itt azonban még nincs vége a történetnek, nincs feltámadás, nincs földi boldogság: Bagó és az ő szőke kicsi leánykája meg a falu népe állják körbe a két kopjafát, melyen vörös rózsa fut fel. Szerencsére a szomorú magyar befejezést a zenés tapsrend feloldja.

És hogy ez az első blogbejegyzés ne végződjön rosszul, nézzé(te)k meg egy olyan János vitéz képeit, ami közben körülbelül ugyanaz a büszkeséggel vegyes szív-, torok- és gyomorszorító érzés kapott el, mint amikor a szolnoki rádióban hallom a Jászkunsági gyerek vagyok szignált.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Liszt Ferenc szépunokája ez a csodakamasz zongoraművész

Ahogy a középkorú és idősebb generációk birtokba vették a közösségi médiát, úgy futott fel Michael Andreas Häringer karrierje is. A most tizenhét éves zongoraművész nem csak ragyogó tehetség, de kivételesen népszerű is.
Könyv

12 izgalmas kötet a Könyvhétről

Mi ezeket a könyveket szeretnénk látni a könyvespolcunkon. Szubjektív válogatás a most megjelenő újdonságokból.
Vizuál

Elhunyt Franco Zeffirelli

A hosszú betegség után elhunyt rendező 96 éves volt. Firenzében helyezik örök nyugalomra – számolt be róla a hvg.hu.
Színház

Két díjnak is örülhet ifj. Vidnyánszky Attila a POSZT-on

Szombat este átadták a 19. Pécsi Országos Színházi Találkozó díjait a Kodály Központban megrendezett ceremónián. A versenyprogramban tíz nap alatt tizennégy előadás vonult fel a díjakról döntő szakmai-, színész-, és közönségzsűri előtt.
Vizuál

Rófusz Ferenc: „Ma Európában a klasszikus kultúra és a keresztény üzenet is érdektelenné válik”

Negyven év várakozás után elkészült Rófusz Ferenc festményfilmje, Az utolsó vacsora. Leonardo da Vinci világhírű freskója tizenegyperces animációs filmben elevenedik meg, szerdától Kecskeméten, a KAFF versenyprogramjában látható.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz Partitúra

Így készült a Partitúra szentendrei adása

Werkvideó-sorozatunkban a Partitúra kulisszái mögé pillantunk be, ezúttal Szentendrére, Kisorosziba és a Pilisbe kísértük el Miklósa Erika és Batta András kulturális országjáró műsorát.
Plusz hír

Negyven év elteltével bizonyították, hogy meggyilkolták az ukrán zeneszerzőt

Pletyka szinten évek óta vitatták az öngyilkosságot, bizonyítani azonban csak most sikerült a Kijevi Törvényszéki Tudományos Kutatóintézet munkatársainak, hogy Volodimir Ivaszjuk nem önkezével vetett véget az életének, hanem megölték, majd öngyilkosságnak állították be halálát.
Plusz hír

Engedett a kormány, megmarad az ismétlések utáni jogdíj

A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye szerint a kormány neves magyar előadóművészek véleményét figyelembe véve módosítja a korábbi törvényjavaslatot.
Plusz interjú

Vidám és borzongató programokkal vár ezen a hétvégén Szentendre

A hazai palettán unikális programkínálattal várja a hétvégén, június 15-16-án a látogatókat Szentendre városa. A fesztivál zenei, vízisport, látványos, vidám és borzongató mediterrán programokat ötvöz képzőművészeti, kreatív eseményekkel.
Plusz ajánló

XVIII. századi városi legendára épül a Szentendrei Pestisűző Fesztivál

Június 15-16-án második alkalommal rendezik meg Szentendre legújabb kortárs művészeti fesztiválját, amelynek középpontjában egy fiatal lány halála körüli hiedelem, és a város csodás megmenekülése áll egy két és fél évszázaddal ezelőtti pestisjárványtól.