Plusz

Katonából iskolaalapító – Gróf Festetics György

2019.04.02. 14:15
Ajánlom
Miután katonai pályája megakadt és örökre kitiltották Bécsből, Festetics György adósságban úszó birtokának fejlesztésébe vetette magát. A keszthelyi Georgikon és Helikon megalapítása mellett zeneiskolát, rajziskolát és polgári iskolát is adott a városnak. Kétszáz éve, 1819. április 2-án halt meg gróf Festetics György.

A gróf tolnai Festetics sarjaként született Ságon 1755. december 31-én. Apja, Festetics Pál alispán, Mária Terézia udvari kamarai tanácsosa és bizalmasa volt, aki 1772-ben grófi rangra emelte. Feleségével, gróf nagybossányi Bossányi Juliannával három fiút és négy lányt neveltek.

Festetics Györgyöt és testvéreit kezdetben anyjuk tanította otthon, neki köszönhetően lett szerelmese a magyar nyelvnek. 

Festetics_Gyorgy_portre-104950.jpg

Festetics György (Fotó/Forrás: wikipedia)

Felsőfokú tanulmányait a bécsi jezsuiták által vezetett Teréz Akadémián kezdte meg 1768-ban, ahol osztrák államigazgatást, filozófiát, jogi ismereteket tanult. Az akadémia volt az első oktatási intézmény, amely megismertette diákjaival a könyvtártudományt, ami később nagyban hozzájárult Festetics pazar könyvtárának kialakításához. Itt kötött jó barátságot gróf Széchényi Ferenccel, aki később Julianna nővérét vette feleségül.

Tanulmányai befejezése után a pesti pénzügyigazgatóságnál kapott munkát, majd rövid ideig fizetés nélküli tanácsos volt Horvátországban.

Hamar felismerte, hogy a kamarai állás nem neki való, ezért apja rosszallása ellenére a katonai pályát választotta.

1778-ban lépett be gróf Nádasdy Ferenc ezredébe.

Időközben a Festetics család vagyona veszélybe került, ezért - hogy anyagi helyzetükön javítsanak - apja jó házasságot szervezett Györgynek. A leendő ara Sallér István nádori ítélőmester lánya, Jakabházi Sallér Judit volt, akinek négyszázezer forintos hozománya sokat lendített a Festeticsek anyagi helyzetén. A házasságkötésre 1783-ban került sor, a frigyből egy fiú és három lány született, de házasságuk zátonyra futott, és 1805-ben az asszony elköltözött a keszthelyi kastélyból.

Festetics 1786-ban a magyar nemesi testőrség szolgálatába állt, majd a következő évben saját kérésére a Graeven huszárezredhez helyezték át. 1790-ben, a II. József halála utáni politikai zűrzavarban ismét felmerült a Habsburgok elleni fellépés lehetősége. Július 5-én tiszttársaival együtt folyamodványt nyújtottak be az országgyűlésnek, amelyben kérték, hogy a magyar ezredek békeidőben Magyarországon tartózkodhassanak, a szolgálati nyelv és a vezető tisztikar is magyar legyen. A Graeven huszárezred kérése nagy felháborodást váltott ki a birodalmi katonai vezetésben, Festeticset a Haditanács elé vitték, és két hétig fogdába zárták.

I. Ferenc császár megfosztotta kamarási címétől, és örökre kitiltotta Bécsből.

Miután felismerte, hogy katonai előmenetele elakadt, és a családi birtok vezetése is egész embert kíván, 1791 májusában saját kérésére és felesége közbenjárásával leszerelt a katonai szolgálatból, és hazatért Keszthelyre.

Birtokait jelentős adóság terhelte, ezért nekiállt a gazdaság átszervezésének, uradalmainak vezetésére Nagyváthy Jánost, az első magyar nyelvű mezőgazdasági szakkönyv szerzőjét kérte fel.

Az elmaradott mezőgazdasági állapotok javítására és kiváló szakemberek képzésére 1797-ben kastélya szomszédságéban megnyitotta a Georgikont.

Az iskola hamar nemzetközi hírnévre tett szert, ez volt az első intézet Európában, amely alsó-, közép- és felsőfokú mezőgazdasági képzést is nyújtott. Később a birtokok bevételéből falusi iskolákat létesített, hogy jobbágyainak gyermekei is részesülhessenek oktatásban.

Az 1800 évek elején zeneiskolát, rajziskolát és polgári iskolát alapított Keszthelyen. Nagyváthy tanácsára uradalmai egyikén, Csurgón református gimnáziumot és templomot alapított: a gimnázium 1792-ben nyitotta meg a kapuit, a templom 1796-ra épült fel.

Támogatta a nemzeti kulturális törekvéseket is. 1814-től minden év májusában Helikon elnevezéssel irodalmi ünnepségeket rendezett, amelyen megjelentek a kor ismert költői, írói. Kapcsolatban állt Berzsenyivel, Kisfaludy Sándorral, Dukai Takách Judittal, Csokonaival, Pálóczi Horváth Ádámmal, nem egyet közülük anyagilag is támogatott. A tudományoknak is pártfogója volt.

Keszthelyen helyi nyomdát nyitott, szakkönyvtára párját ritkította, tagja volt a göttingeni tudós társaságnak. Ő volt az, aki elkezdte a hévízi gyógyfürdő fejlesztését.

Nagy formátumú egyéniség volt, aki egész életében azon munkálkodott, hogy Magyarországon korszerű gazdálkodást és nemzeti irodalmat teremtsen. 1819. április 2-án halt meg Keszthelyen, itt is temették el. 1902-ben a város főterén felavatták Lukácsy Lajos egész alakos Festetics szobrát, 2006-ban Farkas Ferenc szobrászművész alkotásával gyarapodott Keszthely. A helyi zeneiskola 1994-ben, a hévízi művelődési központ 2006-ban vette fel nevét.

Halálának kétszázadik évforduló alkalmából Keszthelyen megemlékezést tartanak, illetve egy későbbi időpontban földi maradványait áthelyezik a Festetics-mauzóleumba.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Összeköt és feszültséget teremt – Dejcsics Konrád bencés szerzetes az Arcus Temporum csendjéről 

Egy pillanatnyi csendre hív meg a művészet és az élet forgatagában az Arcus Temporum művészeti fesztivál augusztus 23. és 25. között Pannonhalmán. Dejcsics Konrád fesztiváligazgatóval beszélgettünk a Főapátság és a kortárs kultúra kapcsolatáról, és a fesztivál eszmeiségéről.
Színház

Tompos Kátya énekli a Színházak Éjszakája „himnuszát” - Klippremier

Tompos Kátya dalos játékra hívta kollégáit, többek közt Udvaros Dorottyát, Vecsei H. Miklóst és Mucsi Zoltánt. Hangulatos videoklip készült a Színházak Éjszakája idei „himnuszához”, melyet Hrutka Róbert és a népszerű színésznő közösen jegyeznek.
Klasszikus

Hangversenyek hegyek között – Börzsöny Barokk Napok

Tizenhatodik alkalommal csendül fel augusztusban a régi korok muzsikája a Börzsöny és a Dunakanyar hegyei között. A Börzsöny Barokk Napok idén is különleges, több évszázad zenéjét bemutató műsorral és a szokásos gyönyörű helyszínekkel várja visszatérő és új vendégeit.
Vizuál

Nemecsek Ernő szobrot kapott a Füvészkertben

Már megint megfürdették nemecsek ernőt. A Pál utcai fiúk bandájának közlegényéről a Füvészkertben mintáztak szobrot.
Zenés színház

Ügy lett a Soharóza kórus szerepléséből a Szigeten – Galéria!

A Soharóza Ügy című előadása megjárta a Szigetet, a backstage-ben és a próbán pedig fotósorozat készült. Ezt a galériát mutatjuk meg most Önöknek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Zéró hulladékkal rendezik meg a Gyüttment Fesztivált Szekszárd mellett

Augusztus 22-25. között rendezik meg ötödik alkalommal a Gyüttment Fesztivált a Szekszárd melletti Sötétvölgyben.
Plusz interjú

Összeköt és feszültséget teremt – Dejcsics Konrád bencés szerzetes az Arcus Temporum csendjéről 

Egy pillanatnyi csendre hív meg a művészet és az élet forgatagában az Arcus Temporum művészeti fesztivál augusztus 23. és 25. között Pannonhalmán. Dejcsics Konrád fesztiváligazgatóval beszélgettünk a Főapátság és a kortárs kultúra kapcsolatáról, és a fesztivál eszmeiségéről.
Plusz Partitúra

Miskolcon, a nyitott kapuk városában kalandozik a Partitúra

Nyáron sem áll le a Partitúra, vasárnap délutánonként Miklósa Erika és Batta András kulturális országjáró műsorának első évadát ismétli a Duna Televízió. Ezúttal a miskolci adást tekinthetjük meg újra.
Plusz ajánló

Borges verseiből készült szabadtéri színházi est

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása augusztus 17-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Adonyi Adriennel, Bodor Böbével, Dejcsics Konráddal és Valcz Péterrel.
Plusz budapest

Magyar olimpikonok arcképei díszítik a Városháza park tűzfalát

A Színes Város Csoport hat híres magyar sportoló arcmását örökítette meg az V. kerület, Városháza park homlokzati tűzfalán a Fővárosi Önkormányzat felkérésére és támogatásával.