Plusz

KÉP-regény: A tenisz nyomában

2020.09.25. 17:05
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egy különös, „megtervezett” eltévedés történetét meséli el.

Szerintem egyébként tök jó dolog a telefonba épített GPS. A világ bármely pontján is jártam az elmúlt években, bármilyen hülye helyen is, mindig kisegített, sőt!  Olyan helyekre is simán bementem, ahova korábban térképpel se nagyon mentem volna, főleg, hogy térkép nem is volt. Most nem a riói favellára gondolok, mert oda GPS-szel sem érdemes bemenni (azt amúgy is hamar elveszik az embertől), hanem olyan zegzugos városrészekre, ahol a helyiek is nehezen igazodnak el.

Azóta vagyok kissé bizonytalan az ügyben, amióta tudom, hogy előfordul néha olyan, hogy a GPS teljesen mást mutat ahhoz képest, mint amit mutatnia kéne. Mi meg azt gondoljuk, hogy minden rendben van. Ez egyszer nagyon csúnya végeredményt szült, ráadásul nem is Mumbai külvárosában, hanem Londonban sikerült összehozni a mókát. Szigorúan a tenisz nyomában.

Wimbledoni kirándulást akkor érdemes tenni, amikor éppen nincs teniszbajnokság.

Például, idén a COVID miatt törölték az egészet. Egyébként a bajnokság alatt az egész városrész használhatatlan, pont olyan, mint Óbuda a Sziget fesztivál alatt.  A helyiek nagyrészt elmenekülnek, hogy átadják az utcákat a turistáknak.

Wimbledonba ki lehet menni metróval, ez eddig nem túl izgalmas, bár két megállónál is le lehet szállni, és igen, az egyikhez közel van a tenisz centerpálya, a másikhoz meg nem. Nade ez még nem szegi kedvünket, hiszen ott van a GPS! Hajrá, irány a pálya! Utólagos térképelemzésem alapján egy ideig még megegyeztek a GPS adatai a helyes útiránnyal, aztán az eszköz elkezdett szabályos tükörképet rajzolni. Ha megálltok egy tükör előtt és felemelitek a jobb kezeteket, a tükörképetek a bal kezét fogja felemelni. Azóta sem értem hogyan, de pontosan ez történt.

A GPS bevitt az erdőbe, aztán elvitt vadászni.

LondonWimbledon-165514.jpg

London, Wimbledon (Fotó/Forrás: morpho)

Először elhaladtam ez előtt a rögbiző csontváz előtt, aztán az út egy tó mellett vezetett, ami stimmelni látszott, csakhogy a Wimbledon Parkban ilyen tóból sok van. Nagyjából egy óra múlva, mikor bágyadtan nyüzsgő külvárosi iskolák, sosemvolt buszmegállók és farostlemezzel körberakott sikátorok közül kibukkanva újra megpillantottam a rögbiző csontvázat, egy picit elbizonytalanodtam. A GPS szerint a teniszstadion mellett kellett volna állni, ehelyett egy csontváz mellett álltam, aki az angol Rugby nagyszerűségét zengte. Na, itt merül fel teljes joggal az a kérdés, hogy miért nem kérdezed meg valakitől, hogy merre kell menni? Na, nem! Azt már nem! Ezek után meg pláne nem! Én akkor is megtalálom egyedül azt telibenyírt stadiont, ha itt fogok éjszakázni! Úgyhogy összeszorított foggal, irdatlan eltökéltséggel, tettre készen vágtam neki a következő körnek.

Hát az biztos, hogy Wimbledont sokkal jobban megismertem, mint azt valaha szerettem volna! Minden szál nárciszt, minden dísztéglát, minden egyes leláncolt biciklit be tudtam volna rajzolni egy fordítva tartott vaktérképen, mire egy újabb óra múlva odaértem régi haverom, a rögbiző csontváz mellé. Szerintem addigra személyesen találkoztam az összes helyi kacsával, vadlúddal és hattyúval, sőt még egy tájképfestővel és egy rögbi csapattal is.  Ezen a ponton úgy éreztem, hogy Wimbledon tele van rögbiző csontvázakkal és idegrendszerem minden egyes szinapszisa ellen tolongásból próbálnak támadást indítani.

- Sorry Mr, where is the tennis center court?

- At the first roundabout turn left, at the second roundabout turn second left.

Igen, kapituláltam. És igen, ott volt. Naná! Hol máshol lett volna? Végül is két óra rögbiző csontváz után az ember már elfárad annyira, hogy egy helyi formára bízza magát. Az útba igazodás után kiderült, hogy addig a városrész másik felében kerestem a városrész egyik felét, ami így utólag vizsgálva előre vetítette a magabiztos kudarc varázslatát.

Egyébként annyit azért hozzátennék még a dologhoz, hogy irányjelző táblában nem igen erősek errefelé az angolok. A belvárosban kitűnően működő térképes terminálok Wimbledonban kissé hiányosnak mondhatóak. Mondjuk, a nézők amúgy is tudják, merre kell menni, a helyiek meg nagy ívben kerülik el az egészet, és ez valahol érthető is.

Hogy mi történt a GPS-szel, hogy miért fordult át a tükörképbe, arról lövésem sincs, azóta egyszer sem csinálta. Visszafelé mindenesetre lefényképeztem a rögbiző csontvázat. Valahogy úgy éreztem, hogy ezt ott, akkor muszáj volt megtenni.

További érdekes fotókért és azok sztorijáért kattints ide>>>

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A színház volt az én igazi házasságom – Máthé Erzsi 95 éves

A születésnapját ünneplő Máthé Erzsi olykor úgy érzi, annyi figurát játszott már el élete során, hogy sokszor önmagát kell keresnie. Pedig mindegyik alakításában teljes lényével jelen volt. A színésznő néhány éve már a nyilvánosságtól visszavonultan él. Az alábbi interjút tizenöt éve, 2007-ben adta Canjavec Juditnak a Buda Lapjában, a másodközlés a szerző engedélyével történt.
Klasszikus

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Tánc

Egyed Bea és Bozsányi Liliána győzelmével ért véget a X. Nemzetközi Monotánc Fesztivál

A különleges hangulatú és látványvilágú előadás mellett a nemzetközi táncszakma képviselői is tiszteletüket tették a Bethlen Téri Színházban.
Zenés színház

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.
Vizuál

Goya, Tiepolo, Canaletto – Újra láthatóak a Régi Képtár kincsei

Megújult terekben, újrarendezve nyílt meg a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának új állandó kiállítási egysége. Immár hat évszázad európai művészeti irányzatairól és a legfontosabb alkotóiról kaphatunk átfogó képet, a korai gótikától egészen a klasszicizmus korának művészetéig.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Játssz a hangokkal! – Bemutatkozik a Kreatív Hangtér a Magyar Zene Házában

Interaktív játékokkal várja a közönséget a Magyar Zene Háza új egysége, a Kreatív Hangtér. A május 18-án megnyíló új kiállításon mindenki szabadon kísérletezhet hang és tér, zene és látvány kapcsolatával.
Plusz hír

A Sziget nem hisz a kulturális embargóban

Sokszínű fesztivállal készülnek idén a két év kihagyás után visszatérő Sziget szervezői. Az augusztus 10. és 15. zajló eseményen orosz és ukrán fellépők is jelen lesznek.
Plusz ajánló

Kreativitás és környezetvédelem kapcsolódik össze az Eleven Tavasz fesztiválon

Megújult programözönnel várja a helyieket és a Bartók Béla Boulevard-ra látogatókat az Eleven Tavasz, ahol a workshopokon dolgozhatunk vadnövényekkel, készíthetünk skandináv fűzött szíveket, alkothatunk növényi tintákkal, elkészíthetjük első makettünket.
Plusz hír

31. alkalommal várja a közönséget a Művészetek Völgye

Július 22. és 31. között több mint 2000 programmal csalogat a Balaton-felvidékre a Művészetek Völgye. Nagyszínpados koncertek, mesés panoráma, színház, újcirkusz, kortárs irodalom, izgalmas produkciók, beszélgetések, workshopok, kiállítások várnak idén is mindenkit.
Plusz hír

Május 10-én indul a Magyar Zene Háza szabadtéri szezonja

Feltörekvő tehetségek és izgalmas zenei kísérletek számára ad lehetőséget a Magyar Zene Háza Szabadtéri színpada. Az ingyenes programok során DJ-szettek, kezdőket is váró táncházak, filmvetítések, valamint családi programok fogadják a látogatókat.