Plusz

KÉP-regény: Keserű Csók

2019.10.04. 16:45
Ajánlom
Az 1997-es Kiss koncerten a zenekar amúgy nem túl bonyolult zenéjét is tönkre bírta tenni a Petőfi Csarnok betonteknője, ami azért volt kellemetlen, mert a brigádnak is lejött a színpadon, hogy itt valami nem stimmel – írja rovatában a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos.

Fura ezt így leírni, de valamikor volt olyan, hogy Petőfi Csarnok. Na, nem mintha olyan nagyon hiányozna, de sok ifjonc már azt se tudja, hogy miről beszélek, pedig nem is olyan rég bontották le. Ez egy koncertek megrendezésére teljesen alkalmatlan, ám kifejezetten koncertek megrendezésére épült csarnok volt a Városligetben, némi szabadtéri színpaddal kiegészítve, ami még annál is alkalmatlanabb volt egy koncertre, mint az egyébként tök alkalmatlan fedett csarnok. Eredetileg a mai Várkert bazár helyén tátongó Ifipark 1984-es bezárását követően épült, hangsúlyozottan könnyűzenei célzattal. Olyasmi rendezőelv mentén szerveződhettek az akkori kultúrelvtársak agytekervényei, hogy a könnyűzene amúgy is szar, a közönség úgy is részeg, úgyhogy tökmindegy, hogyan szól, úgysem hallja igazán senki.

Akinek meg nem tetszik, az menjen a Zeneakadémiára Kodályt hallgatni. Végül is, majdnem ugyanaz.

A gond csak az volt az egésszel, hogy a kb. 2500 nézőt befogadó terem (vagy a hozzá tartozó nagyjából 5000 embert elbíró szabadtéri színpad) volt az egyetlen opció Budapesten egy-egy olyan buller megrendezésére, ami jelentős érdeklődéssel bírt ugyan, de nem mozgatott meg tízezreket, ami már sportcsarnok vagy stadion után kiáltana! Versenytárs nemigen akadt. Így aztán nem csak a szerencsétlen magyar, de néhány szerencsétlen külföldi zenekart, előadót is bepakoltak erre a klassz helyre, amelynek egyetlen olyan pontja sem volt, ahol normálisan lehetett volna hallani a zenét.

Egyszer poénból kipróbáltam, és egy John Abercrombie koncert alatt végigjártam a csarnok minden pontját, hátha valahonnan lehet hallani a zenét is. Sajnos nem találtam ilyen pontot, ezzel szemben volt más a visszhangtól a torzításig, a fals hangtól a nem szóló basszusig, nagyjából minden, amivel csak tönkre lehet tenni egy koncertet. Ez különösen egy jazz-gitárosnál nagyon jó, mert a kis finomságok annyira kicsik lettek, hogy az előadónak nem kellett bajlódnia velük.

Na de a szabad tér!

Az volt aztán az igazi! Utána tudnék nézni, hogy ki tervezte, de valahogy nincs kedvem elméleti veszekedésbe kezdeni egy ismeretlen zsenivel, még nosztalgikus szinten sem. Egy betonból készült baromi nagy játszóteret kell elképzelni, amit cölöpökkel vettek körbe, amikre aztán betonfalat húztak, a másik végében meg volt egy színpadszerű izé. Kb. ennyi.

Szerencsétlen magyar koncertszervezők meg jobb híján a legnagyobb sztárokat futatták ezen a kafa kis helyen. Játszott ott Mark Knopfler, Morissey, a Kiss, a Dream Theather, Alice Cooper, Garry Barlow, sőt, még a Nirvana is, akik akkor még nem hogy világsztárok nem voltak, de nem ismerte őket a kutya se, és kb. 50-100 nézőt, ha bevonzott az egész. Igaz, azóta kevés olyan Nirvanát kedvelő emberrel találkoztam, aki elmondása szerint ne lett volna ott ezen a bulin, de ha ezt összeadom, akkor nagyjából a teljes Városliget tele lett volna emberekkel, ami a korabeli beszámolók alapján nem történt meg. Persze minden lehetséges, nem láttam, én ugyanis nem voltam ott. (Írom ezt amúgy Curt Cobaint kedvelő fotográfusként.)

PaulStanley-164724.jpg

Paul Stanley (Fotó/Forrás: morpho)

Az 1997-es Kiss koncerten viszont jelen voltam, de még a zenekar amúgy nem túl bonyolult zenéjét is tönkre bírta tenni a betonteknő, ami azért volt kellemetlen, mert a brigádnak is lejött a színpadon, hogy itt valami nem stimmel.

Az milyen már, amikor a született haknizenekar tagjai észreveszik, hogy szar a hangzás?!

Ennek leginkább Paul Stanley adott hangot, aki a szervezők helyett kért elnézést a hangzás miatt, majd pengetőjét a nyelvére rakva, némi vizuális felhangot is adott az egésznek. Magam sem tudom, hogy miként van meg nekem ez a kép, ráadásul úgy, hogy csak a pengető lett éles, miközben vagy egy tucatnyian fotóztunk az árokból, de mivel a jelenetre igen, a gombnyomásra viszont nem emlékeztem, és esetünkben ez nem a bevitt alkoholmennyiség következménye volt, ezért arra a megállapításra jutottam, hogy egyszerűen csak mázlim volt. Az mindig kell egyébként. Majd egyszer összegyűjtöm az összes képet, amit a mázlifaktornak köszönhetek, mert ez bizony erősen benne van a sajtófotóban. Benne bizony!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Udvaros Dorottya levesestáljai a Néprajzi Múzeumban

A Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas színművész megnézte az intézmény Hétköznapi luxus – A királyné asztalától a parasztházig című kiállítását, ahová személyes tárgyait is magával vitte. A látogatásról videó is készült.
Klasszikus

Visszatérő világhírű szólista lép fel a Concerto Budapesttel

Két év után ismét Augustin Hadelich Grammy-díjas hegedűművész, a Yale School of Music tanára lesz a Concerto Budapest vendége az együttes két januári koncertjén.
Klasszikus

Ez volt az év koncertje 2025-ben

Amilyen színes volt az elmúlt év, olyan változatosnak bizonyultak olvasóink kedvencei: sztárzenekar hangversenye világhírű szólistával, tehetséges fiatalok kamarakoncertje és vidéki fesztivál előadása is szerepel az élbolyban.
Színház

Karácsony Gergely: „Amíg csak a saját sérelmeinkből indulunk ki, elbeszélünk egymás mellett”

A Kőszegi Várszínház és a Karinthy Színház január 16-án koprodukcióban mutatja be a Kőszegi Vár Lovagtermében A fiú című előadást. Az előadás főszereplőjét, Karácsony Gergelyt kérdeztük, akinek nem ez az első találkozása a szerző, Florian Zeller világával.
Klasszikus

Modern hős történelmi környezetben – 15 sor koncert

A Fidelio 15 sor-rovatát azért hoztuk létre, hogy mindenről beszámoljunk, ami kultúra. A következő rövid írás a Nemzeti Filharmonikusok operaprodukciójáról, Léo Delibes Jean de Nivelle című darabjának előadásáról szól. 15 sor koncert.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz interjú

„Ez a nép többet érdemel” – interjú Peremartoni Krisztinával, aki testközelből élte át az iráni tüntetéseket

A Jászai Mari-díjas színművész január 16-án reggel közösségi oldalán számolt be arról, hogyan sikerült elhagynia Iránt. Peremartoni Krisztinát hazajutásáról, az ott szerzett benyomásairól kérdeztük. Villáminterjú.
Plusz ajánló

Gyógyító irodalom és űrbéli üzenet a XV. kerület magyar kultúra napi programsorozatán

Az irodalom lelki, gyógyító hatását középpontba állító beszélgetéssel indul a Csokonai15 idei magyar kultúra napi programsorozata január 20-án, a folytatásban pedig színházi est, hangverseny és tudományos beszélgetés várja az érdeklődőket.
Plusz gyász

Elhunyt Kolosi Tamás

A Széchenyi-díjas szociológus, üzletember, a Tárki Zrt. és a Líra Könyv Zrt. alapító elnöke hosszan tartó betegség után hunyt el hetvenkilenc éves korában. A társadalmi struktúrával kapcsolatos kutatásai úttörő jelentőségűek voltak a hazai szociológiában.
Plusz hír

Ismét letelt bűvös 70 év: Albert Einstein, Thomas Mann és Török Sophie művei is szabadon felhasználhatók lettek

Többek között Albert Einstein tudományos írásai, Thomas Mann és Dale Carnegie művei, Hajós Alfréd építészeti tervei és a francia avantgárd festészet több kiemelt művészének életműve is szabadon felhasználhatóvá vált 2026. január 1-től
Plusz ajánló

A Duna csodái – útifilmben szerepel az Operaház

A világhírű brit színésznő, Joanna Lumley a közelmúltban egyedülálló kalandra indult a Duna mentén, és a Fekete-erdei forrástól induló utazás során ellátogatott a budapesti Operaházba is.