Plusz

KÉP-regény: Lassan lekopik a festék…

2020.06.26. 14:35
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Pierrot-ról és a kilencvenes évek könnyűzenei világáról elmélkedik.

Ez egy 25 éves történet, ez azért kemény! 25 éve ért véget Pierrot első alkotói korszaka, a szomorú bohócos, keserédes, babaházas, holdbarévedős. 1995-ben volt egy koncert a Budai Parkszínpadon, ahol Pierrot lemosta magáról a festéket és visszaalakult Marosi Z. Tamássá. Mondanám, hogy sajnálom, hogy így alakult, de ez hülyeség. Öt év alatt már bőven leesett az első hó, lekopott a festék a babaházakról, és valószínűleg ráérzett arra, hogy ezt a történetet ugyanúgy már nincs értelme folytatni.

Pierrot95BudaiParkszinpad-125811.jpg

Pierrot (1995, Budai Parkszínpad) (Fotó/Forrás: morpho)

Olyan 1991 magasságában, amikor állandóan Pierrot szólt a rádióból, egy celldömölki srác elmagyarázta, hogy ez a zene tulajdonképpen csak azért jó, mert nagyon profi szintetizátorokat használ, és azzal meg ugye nem nehéz jó zenét csinálni. A dallamok meg nyilván jönnek csak úgy a programból. Szoftver kérdése az egész. Aha, nyilván. Arra mindenesetre jó volt ez a hülyeség, hogy elkezdjem figyelni a magyar dalok zenei hátterét.

Akkor vettem észre, hogy a négy akkord milyen szinten uralja a könnyűzenét, meg hogy a dalszövegek teljesen elvesznek a szerelem-nyár-álmodozás aranyháromszögben.

Erre a koncertre azért mentem el, mert a szomorú bohóc figurája erősen kilógott ebből a katyvaszból. Valahol nekem szólt, sőt néha azt éreztem, hogy rólam is szólt, de ezeket az ember idővel kinövi. Az viszont igaz, hogy akkor döbbentem rá, hogy a kilencvenes évek elején milyen szomorú voltam, sőt szerintem egész Magyarország az volt, a rendszerváltást követő eufória után.

Mikor eszembe jutott, hogy ide be kéne jutni fotózni, (viszonylag időben, a koncert napján) akkor már eladták az egész bulit fullhousera, és a fotózást sem díleltem le. Nem volt egyszerű. Az volt a szerencsém, hogy GNL kolléga a koncert kapcsán pár nappal korábban csinált Pierrot-val egy interjút, így aztán erre hivatkozva sikerült beverekednem magam. Egyébként itt már erősen kezdtem utálni, hogy a koncertekre alig lehet bejutni fényképezni, és bizonyos esetekben egészen kalandos átverés mechanizmusokat kellett alkalmazni, hogy bejussak. Én nem tudtam, hogy Pierrot a legvégén lemossa majd magáról a festéket, meg azt sem, hogy utána valami egészen más jön majd, amihez nekem már túl sok közöm nem lesz, mégis úgy jött ki, hogy sokkal többet fotóztam őt ezután.

Kiderült, hogy tud ő bulvárzenét is csinálni, ha akar, így lett aztán Gengszter Zoltánnak Bumm a fejébe, Sipos F. Tamásnak meg nem volt baja a baby-vel. Aztán még Megasztár is volt, ahol pont olyan előadókat válogattak, amilyen Pierrot sosem volt, de ő szerencsére ’95-ben tényleg lezárt egy korszakot, és én ezt elhittem neki. Ennek immár 25 éve, Marosi Z. Tamás közben 50 éves lett, a Budai Parkszínpadot bezárták, a kilencvenes évek zenéjéből meg alig emlékszünk valamire. Pedig az még messze nem volt annyira szar, mint egy átlagos Eurovíziós Megasztár az X-faktoros való villában…

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Megválasztották a Nemzet Művészeit

Nyolcan nyerték el idén az egyik legrangosabb magyarországi művészeti elismerésnek számító Nemzet Művésze díjat, amelyet kedden adtak át Budapesten, a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadóban.
Klasszikus

Ifjú muzsikusokat díjaztak Cziffra György születésnapján

Ünnepi koncertet adott Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész november 5-én. A hangverseny alkalmából átadták a Cziffra Fesztivál két díját: az Ifjú Tehetség díjat és az Innovatív Zenei Projekt díjat.
Színház

Borsi-Balogh Máté: Ha azt érzem, nem szeret a közönség, egy kicsit bele tudok halni

A Junior Prima Díjas színművésszel a Galilei élete című előadás kapcsán beszélgettünk szakmai életútjáról, a meggyőződések és az érdekek furcsa viszonyáról, a világ megváltoztathatóságáról, de szóba került az is, vajon miért szoronganak annyira a fiatal generációk.
Zenés színház

Az ellentmondásokban rejlő erő – Tulassay Ádám az Operaház új Requiem-produkciójáról

Verdi Requiemje egyházzenei alkotás vagy színpad nélküli opera? Mi áll a középpontjában, a halálfélelem vagy a bizakodás? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ az OPERA új produkciója, melynek kapcsán a rendezővel, Tulassay Ádámmal beszélgettünk.
Zenés színház

Eltérő befejezéssel játssza a Turandotot a két szereposztás az Operaházban

Sümegi Eszter és Rálik Szilvia, valamint László Boldizsár és Yusif Eyvazov főszereplésével, a színpadra tíz év után visszatérő Gulyás Dénes közreműködésével viszi színre Barta Dóra Puccini Turandotját a Magyar Állami Operaházban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Megválasztották a Nemzet Művészeit

Nyolcan nyerték el idén az egyik legrangosabb magyarországi művészeti elismerésnek számító Nemzet Művésze díjat, amelyet kedden adtak át Budapesten, a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadóban.
Plusz ajánló

November 15-től jégpályával vár a Városháza Téli Élménypark

Az idei szezonban is két helyszínen hangolódhatunk az ünnepekre: a Deák Ferenc téren karácsonyi vásári forgatag, míg a Városháza parkban jégfolyosó és jégpálya, valamint minőségi ünnepi programok várnak mindenkit.
Plusz ajánló

Ünnepelje a Pesti Vigadóban Budapest születésnapját!

November 17-én tematikus épülettörténeti sétán vehetünk részt Görbe Márk művészettörténésszel, aki személyes hangvételű betekintést nyújt a Pesti Vigadó történetébe. A séták két időpontban indulnak.
Plusz ajánló

Nyolcezer év étkezési kultúrája

Fine Dining: az ősi Kína gasztrotörténetei címmel nyílt meg a Néprajzi Múzeum új időszaki kiállítása, amelyet január közepéig láthatnak az érdeklődők. Az új tárlatról Wilhelm Gábor kurátorral beszélgettünk.
Plusz ajánló

Összművészeti előadással emlékeznek a nyolcvan éve elhunyt Radnóti Miklósra

A Rumbach Zsinagógában tartott, november 9-i előadás a Bori notesz szövegére épül. A költőt Sütő András színművész alakítja, a produkció rendezője Seres Tamás.