Plusz

KÉP-regény: Punkügyletek

2020.10.02. 15:05
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a kilencvenes évek népszerű anarcho-post-punk-folk-rock bandája, a Chumbawamba budapesti fellépéséről, illetve az arra való bejutásról ír.

Ha valaki olyan hülye volt, hogy a kilencvenes évek Magyarországán koncertfotózásra adta a fejét, annak alapvetően két problémahalmazt kellett megoldania. Egyrészt tudomást kellett szereznie azokról a koncertekről is, amiket jellemzően nem plakátoltak ki az utcán, másrészt valahogy meg kellett oldania, hogy be is jusson ezekre a bulikra. Hát, nem volt egyszerű.

Persze mondhatnátok, hogy ez mindig is így volt, de ez azért nem teljesen igaz. A nyolcvanas években a világsztárok nagyrészt még elkerülték Magyarországot, arról a néhány koncertről, ami néha becsúszott, mindenki tudott, a fotózás meg egy olyan szűk kör kezében összpontosult, ami áthidalhatatlan problémaként magasodott mindenki elé. Az ezredforduló után meg már annyi világsztár érkezett, hogy néha mazsolázni voltam kénytelen, mert

volt olyan este, hogy egyazon napon, egyazon időpontban lépett fel Budapesten Dave Brubeck és Robbie Williams.

Az aktuális sztori viszont pont húsz éves. Kétezer augusztus másodikán zenélt a Sziget fesztiválon a Chumbawamba, a kilencvenes évek, Magyarországon is igencsak népszerű anarcho-post-punk-folk-rock brigádja, akiknél ez a sok műfaji jelző egyáltalán nem hülyeség, mivel az általuk játszott stílus így írható körül a legtömörebben. A Szigetes buliról mindenki tudott, de arról már nem, hogy egy nappal a Sziget koncert előtt a zenekar fellépett az akkor még szépreményű Pesti Est Caféban, a Liszt Ferenc téren.

Na, itt jön képbe az információs vonal, ami esetünkben véletlenek sorozatán keresztül vezetett be a három darab fotográfus közé, akiket beengedtek a mintegy száz (!) néző előtt megtartott, nagyjából félórás performanszra. Nem akarom részletezni, mennyire nehéz ügy bejutni fotózni egy érdekes helyre, hogyha nincs valamilyen sajtóorgánum az ember segge alatt! Maradjunk annyiban, hogy nagyon. Egyszer majd írok egy könyvet arról,

hogyan trükköztem meg a koncertszervezőket, hogy bejussak a legjobb bulikra akkor is, amikor éppen szabadúszó voltam.

Volt egyébként a kilencvenes években egy hatvan év körüli forma, aki nagyjából az összes világsztár összes magyarországi koncertjére bejutott fotózni. Fogalmam sincs, hogyan csinálta, mert az összes szervezőcég összes emberével lehetetlen volt jóban lenni, a sajtós csajokra gyakorolt, sokszor célravezető „jó pasi vonal” meg egyhatvanas magassággal, hatvan körül finoman szólva elhanyagolódott. Ezen a koncerten viszont még ő sem volt ott, mert nem tudott róla. Én is csak azért, mert akkortájt – erős eufemizmussal – több mint kollegiális viszonyt ápoltam az ezredfordulón igencsak népszerű Est Fm rádió egyik szerkesztő csajszijával, aki két vágás között ellátott némi információval, sőt végül még azt is elintézte, hogy beengedjenek a színpad elé.

ChumbawambaPestiEstCafe2000-150115.jpg

A Chumbawamba a Pesti Est Cafe színpadán 2000-ben (Fotó/Forrás: morpho)

A Chumbawamba egyébként hét vagy nyolc tagból állt, így a zenekar hangszerekkel együtt elég viccesen nézett ki egy zsebkendőnyi területen. Olyan volt, mint a Dzsinn a lámpában: fenomenális kozmikus erő egy icipici kis helyen. A legnagyobb látószöggel is éppen hogy belefértek a képbe, de nem akarok most itt hülyén méltatlankodni! Valójában baromira örülök, hogy ott voltam ezen a félórás post-punk-rock bulin, ahol a zenekar sokkal jobb volt, mint másnap hatvanezer ember előtt a Sziget nagyszínpadán.

További érdekes fotókért és azok sztorijáért kattints ide>>>

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Ha az ember idős, már sokkal szabadabb” – születésnapi interjú a 80 éves Vidovszky Lászlóval

Nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, március 2-án pedig a Zeneakadémia is koncerttel köszönti Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzőt. A jeles alkalom apropóján pályája indulásairól, zeneszerzői motivációiról és alapelveiről kérdeztük a komponistát.
Színház

Átadták a Kortárs Magyar Dráma-díjat: Pintér Béla és Horváth János Antal az idei kitüntetettek

A Radnóti Zsuzsa dramaturg alapította elismerést idén Pintér Béla érdemelte ki több évtizedes munkásságáért és színpadi szövegeiért. Különdíjat kapott Horváth János Antal, a Loupe Színházi Társulás alapítótagja.
Színház

Miért kell eljutni a tragédiáig? – Budaörsön rendezi meg a Hamletet Alföldi Róbert

Megtartották a h.ml.t. című előadás próbáját. Shakespeare drámáját április 20-án mutatják be a Budaörsi Latinovits Színházban, de a premiert még megelőzi egy nyílt próba márciusban, a Színházak Éjszakáján.
Klasszikus

„Egy álmom válik valóra” – interjú Mohai Bálint fagottművésszel

A Concerto Budapest szimfonikus zenekar március 3-i Mozart-napjának nyitókoncertjén csendül fel az örök érvényű mester Esz-dúr sinfonia concertantéja oboára, klarinétra, kürtre és fagottra (K. 297b). Ennek apropóján beszélgettünk az együttes szólamvezetőjével.
Zenés színház

Párkapcsolati dráma színes háttér előtt – A víg özvegy Zürichben

Az operettműfaj megújítójaként is emlegetett ausztrál rendező, Barrie Kosky ezúttal Lehár-műhöz nyúlt. Produkciójában ezúttal sem alkalmazott túl radikális eszközöket, már amennyiben nem tekintjük annak az emberi lélek mélységeit feltáró elemzést.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Strukturális változások miatt bezár a magyarországi Észt Intézet

A Magyarországi Észt Intézet tagja volt az európai kulturális intézetek magyarországi hálózatának is. Február végén fejezik be magyarországi tevékenységüket a tallini anyaintézmény döntése alapján.
Plusz magazin

KÉP-regény: Hóesésben

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal szomorkás emlékeket oszt meg velünk, hóesésben.
Plusz gyász

Elhunyt Jan Assmann egyiptológus, vallástörténész

A világhírű német tudós nevéhez fűződik egyebek közt a kulturális emlékezet fogalma, amelyet feleségével közösen dolgoztak ki. 2018-ban a Német Könyvkereskedelem Békedíjával tüntették ki.
Plusz ajánló

Drehertől Dreherig – a kőbányai sörgyártás lenyűgöző története

Mi köze a sörnek a boszorkányokhoz? Hogyan kapcsolódnak a Dreherek a martonvásári Beethoven-szoborhoz? Mikor készült az első magyar partyhordó? Egyebek közt erre is választ kaphatunk március 1-jén Sziklainé Lengyel Zsófia előadásán.
Plusz interjú

Ez nem egy egyszemélyes történet – interjú Nagy Judit Évával

Nagy Judit Éva újságíró, kommunikációs és interkulturális tanácsadó hat év alelnökség után lett a Magyar–Kínai Baráti Társaság elnöke tavaly decemberben.