Plusz

Két ember, akik a világ legmagasabb fáit fényképezik, hogy unokáik is láthassák őket

2021.01.20. 15:55
Ajánlom
Az egyre nagyobb mértékben végrehajtott erdőirtások miatt veszélyben vannak a világ legmagasabb fái. Steven Pearce és Jennifer Sanger elhatározták, hogy lefényképezik őket, hátha észbe kapnak az erdőirtók: hatalmas értéket készülnek elpusztítani.

Van egy gyönyörű vers a 8. századi kínai költőtől, Tu Futól, amelyet Szabó Lőrinc fordított magyarra. Habár nem szokványos, hogy sajtómunkás a napi robotban verset idézzen egy egyszerű hírben, most mégis megteszem.

Cédrus állt parti nádkunyhóm felett.
Kétszáz éves, mondták az öregek.
Érte jöttem, irtottam a vadont.
S most májusban, mint sáskaförgeteg,
szisszent a szél, nőtt s hozott oly vihart,
hogy folyót, hegyet söpört s kicsavart
minden fát – ki az én cédrusom is.

(Ha az ég átka volt, vajon mit akart?)
Hogy állt itt a kék parton ez a fa!
Zöld ernyője, óriás kupola,
esőtől, hótól védett, s muzsika
szólt benne, ezer csodafuvola.
Dőlt tigrisként fekszik most a füvön,
roskadt sárkányként. Szemem csupa könny.
Ha verset írok, hol szavaljam el?
Kunyhómban sincs nélküle örömöm.

A Tang-dinasztia nagyhatású költőjének verse jól megragadja azt a csodálatot, amelyet egy több száz éves fa látványa okoz az emberben. És azt a megmagyarázhatatlan rettenetet, amelyet egy ilyen teremtmény pusztulása okoz. Még akkor is, ha ez az élet rendje: tudjuk, hogy az ilyen fák még haláluk után is részt vesznek az erdő életében, lebomlásukkal táplálékot nyújtanak a fiatalabb csemetéknek és a gombáknak. Más a helyzet a kivágott egyedekkel.

TheTreeProjects-152203.jpg

Steven Pearce és Jennifer Sanger (Fotó/Forrás: The Tree Projects)

Erre az aggasztó folyamatra akar figyelmet irányítani a fényképész és ökológus páros, Steven Pearce és Jennifer Sanger, akik 2015 óta fényképezik a világ legmagasabb fáit. Ezek a fák több száz év alatt érik el magasságukat, eszmei értékük felbecsülhetetlen, pénzben nem kifejezhető. Miközben az ég felé nyújtózkodnak, föld alatti és a felszín feletti szerepük rendkívül fontos az ökoszisztémában. Gombákkal, futónövényekkel élnek szimbiózisban, árnyékukkal védik a fiatalabb fákat, lehulló levelük termékennyé teszi és szabályozza a talaj hőmérsékletét.

Pearce és Sanger hegymászó felszerelés segítségével másznak fel a fák koronájára, és több tucat fotót összemontázsolva készítenek részletes felvételeket róluk. Valóban lélegzetelállító így látni ezeket a gyönyörű teremtményeket.

Ezen a fotón Jennifer Sanger egy páfrány spóráit vizsgálja, amely a fatörzs közepén foglalta el neki megfelelő helyét Oregon államban. A talajhoz közel vadszőlők és szedrek találhatók, a törzs magasabb részét mohák és zúzmók védik az erős napfénytől.

45GM5BSAXRE7PGQ55LZQUAIQTE-144248.jpg

Jennifer Sanger a páfrány spóráit vizsgálja (Fotó/Forrás: Steven Pearce)

Ez a szitka lucfenyő szintén Oregon államban, a Siuslaw Nemzeti Parkban található, egy mérföldre a Csendes-óceántól. Csaknem 80 méter magas, legfelső ágai a sós levegőtől szikárak és törékenyek. A sárgaruhás mászó mellett hat méteres heg látható a törzsön, amelyet valószínűleg súlyos vihar okozott.

RGEFCALHG5DJVCCK76HIEHZLIU-144248.jpg

Szitka lucfenyő, oldalán a heggel. (Fotó/Forrás: Steven Pearce)

A Gandalf botjának nevezett 84 méter magas golyós eukaliptusz 500 éves, mégsem védik a helyi törvény, amely csak a 85 méternél magasabb fáknak biztosít védelmet. Pearce két hónapon át táborozott a fa mellett, hogy aztán legyen négy olyan nap, amikor eláll a szél, és dolgozni lehet. A fényképezőgép lencséje állandóan párásodott, ahogy a különböző magasságokban más hőmérsékletnek volt kitéve.

HHPSIUASIVFO3MWQNI672DR33Y-144247.jpg

A híres Gandalf’s Staff. (Fotó/Forrás: Steven Pearce)

Tajvan rengeteg magas fenyőfajtának ad otthont, különösen nevezetes az ország északkeleti részében lévő „Három nővér”. A tajvani fenyők (Taiwania cryptomerioides) hetven méter magasak. A környéken élnek a veszélyeztetett fajnak számító vöröspandák, amelyek száma az erdőirtások miatt egyre csökken.

4OZUNTJLCJFDRDGI5E5T366H3Q-144246.jpg

Tajvani fenyők híres triója az ország északkeleti részén. (Fotó/Forrás: Steven Pearce)

A világ legmagasabb fája egyébként a 115 méter magas Hüperion nevű tengerparti mamutfenyő (Sequoia sempervirens), amelyet Chris Atkins és Michael Taylor fedezett fel a kaliforniai Redwood Nemzeti Parkban. A legidősebb fa az Öreg Tjikko Svédországban, amely a szénizotópos kormeghatározás szerint 9550 éves, bár korát sokan kétségbevonják. Legidősebbként emlegetnek egy kaliforniai simatűjű szálkásfenyőt (Pinus longaeva) is, amely 5070 éves.

Érdekes, hogy egy emberi élet esetében fel sem merül, hogy csak akkor értékes, ha az egyed nagyon idős vagy nagyon magas. Steven Pearce és Jennifer Sanger azt mondják, azért kezdték a magas fákat fotózni, mert veszélyben vannak, és lehet, hogy eljön a nap, amikor már csak fényképen csodálhatjuk őket.

 

 Tudod, hol áll Petőfi, Erkel és Anne Frank fája?

Kapcsolódó

Tudod, hol áll Petőfi, Erkel és Anne Frank fája?

Naponta sétálunk el óriási törzsű, sokat megélt fák mellett, ám szinte sosem gondolunk bele, hogy mennyi történetet, mennyi legendát hordozhatnak magukban. Ha a fák mesélni tudnának, talán többet mondanának, mint a legtöbbet megélt nagyszülők. Most összegyűjtöttünk 8 híres fát, amelyeknek érdemes megismerni a történetét.

Zöldhullám

„Változtasd meg élted!” – üzente Rilkének egy Apollón-szobor, és a költővel együtt mi is hisszük azt, hogy az új eszméket mindig a művészet hordja ki.

Kultúra és natura – az emberi és a természeti világ mint egy érem két oldala, nem teljesek egymás nélkül.

Ahhoz, hogy még sok száz, sok ezer éven át élhessünk ezen a bolygón, tanulnunk kell a természettől. Ahogy Nemes-Nagy Ágnes írja: „tanulni kell, szeretni kell.”

Új rovatunkat, a Zöldhullámot a természeti világ iránti aggodalom hívta életre, de a természet szeretete táplálja. Annak tudata, hogy ügyesen festő, ügyesen író, ügyesen zenélő emlősök vagyunk, nagyobb felelősséggel és több feladattal.

CIKKEK A ROVATBAN

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Már elérhető a 2025-ös Budapesti Wagner-napok programja

A nürnbergi mesterdalnokokkal, a Tannhäuserrel és Bryn Terfel estjével várja a közönséget a Müpa Wagner-fesztiválja, amelyet a jövő évadban június 6. és 29. között rendeznek meg.
Vizuál

Amerikai thriller nyerte az Arany Pálmát

Sean Baker amerikai független rendező Anora című filmjével érdemelte ki a világ legrangosabb filmfesztiváljának a fődíját. Mutatjuk a gála legnagyobb nyerteseit.
Vizuál

Megérkezett az első előzetes Herendi Gábor új filmjéhez

A magyar színjátszás számos kiválóságával készül a Kincsem és a Valami Amerika rendezőjének legújabb, közvetlen állami támogatás nélkül megvalósuló romantikus komédiája. Cikkünkben már látható a film első hivatalos előzetese!
Plusz

A Balatonnál sem kell nélkülöznünk a kulturális programokat – itt a Kultkikötő idei műsora

Mintegy kétszáz program, többek között színházi előadás, koncert, kiállítás, templomséta és családi program várja az érdeklődőket a Kultkikötőben a Balaton négy településén május végétől augusztus végéig.
Klasszikus

Száz év muzsikája szólal meg a magyar klasszikus zene napján

A Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikusok a magyar klasszikus zene napján Kocsis Zoltán emléke, valamint a hazai komolyzene és annak alkotói előtt tisztelegnek.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

A Balatonnál sem kell nélkülöznünk a kulturális programokat – itt a Kultkikötő idei műsora

Mintegy kétszáz program, többek között színházi előadás, koncert, kiállítás, templomséta és családi program várja az érdeklődőket a Kultkikötőben a Balaton négy településén május végétől augusztus végéig.
Plusz magazin

Látogatás a csokoládé birodalmában – a Lindt svájci múzeumában jártunk

Svájc nem csupán a síelők és a sajtrajongók paradicsoma, kiváló tejtermelési lehetőségei miatt az ország a csokoládé történetébe is beírta magát. A Lindt csokoládé gyártása Zürich mellett zajlik, az üzem mellett azonban 2020 óta egy interaktív múzeum is működik.
Plusz interjú

„Lenyűgöző, hogy Bartók milyen sokakat inspirált” – interjú Káel Csabával

A Müpa vezérigazgatójával a határátlépő produkciókról, saját rendezéseiről és arról is beszélgettünk, hogyan találhat a nagyközönség is utat Bartók muzsikájához.
Plusz ajánló

Épülettörténeti séta naplementével koronázva 

A Pesti Vigadó terei csodálatos történeteket rejtenek a 19-20. századi Budapest életéből, amelyeket május 24-én mi is átélhetünk az intézmény épülettörténeti sétája során. 
Plusz ajánló

Ugorjon fejest a szabadtéri szezonba a júniusi Fidelióval!

Részletes programbontásokkal, hírekkel, ajánlókkal és interjúkkal megjelent a 2024. júniusi Fidelio. Az ingyenes magazin megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon, és az online verzió is elérhető!