Plusz

Két ember, akik a világ legmagasabb fáit fényképezik, hogy unokáik is láthassák őket

2021.01.20. 15:55
Ajánlom
Az egyre nagyobb mértékben végrehajtott erdőirtások miatt veszélyben vannak a világ legmagasabb fái. Steven Pearce és Jennifer Sanger elhatározták, hogy lefényképezik őket, hátha észbe kapnak az erdőirtók: hatalmas értéket készülnek elpusztítani.

Van egy gyönyörű vers a 8. századi kínai költőtől, Tu Futól, amelyet Szabó Lőrinc fordított magyarra. Habár nem szokványos, hogy sajtómunkás a napi robotban verset idézzen egy egyszerű hírben, most mégis megteszem.

Cédrus állt parti nádkunyhóm felett.
Kétszáz éves, mondták az öregek.
Érte jöttem, irtottam a vadont.
S most májusban, mint sáskaförgeteg,
szisszent a szél, nőtt s hozott oly vihart,
hogy folyót, hegyet söpört s kicsavart
minden fát – ki az én cédrusom is.

(Ha az ég átka volt, vajon mit akart?)
Hogy állt itt a kék parton ez a fa!
Zöld ernyője, óriás kupola,
esőtől, hótól védett, s muzsika
szólt benne, ezer csodafuvola.
Dőlt tigrisként fekszik most a füvön,
roskadt sárkányként. Szemem csupa könny.
Ha verset írok, hol szavaljam el?
Kunyhómban sincs nélküle örömöm.

A Tang-dinasztia nagyhatású költőjének verse jól megragadja azt a csodálatot, amelyet egy több száz éves fa látványa okoz az emberben. És azt a megmagyarázhatatlan rettenetet, amelyet egy ilyen teremtmény pusztulása okoz. Még akkor is, ha ez az élet rendje: tudjuk, hogy az ilyen fák még haláluk után is részt vesznek az erdő életében, lebomlásukkal táplálékot nyújtanak a fiatalabb csemetéknek és a gombáknak. Más a helyzet a kivágott egyedekkel.

TheTreeProjects-152203.jpg

Steven Pearce és Jennifer Sanger (Fotó/Forrás: The Tree Projects)

Erre az aggasztó folyamatra akar figyelmet irányítani a fényképész és ökológus páros, Steven Pearce és Jennifer Sanger, akik 2015 óta fényképezik a világ legmagasabb fáit. Ezek a fák több száz év alatt érik el magasságukat, eszmei értékük felbecsülhetetlen, pénzben nem kifejezhető. Miközben az ég felé nyújtózkodnak, föld alatti és a felszín feletti szerepük rendkívül fontos az ökoszisztémában. Gombákkal, futónövényekkel élnek szimbiózisban, árnyékukkal védik a fiatalabb fákat, lehulló levelük termékennyé teszi és szabályozza a talaj hőmérsékletét.

Pearce és Sanger hegymászó felszerelés segítségével másznak fel a fák koronájára, és több tucat fotót összemontázsolva készítenek részletes felvételeket róluk. Valóban lélegzetelállító így látni ezeket a gyönyörű teremtményeket.

Ezen a fotón Jennifer Sanger egy páfrány spóráit vizsgálja, amely a fatörzs közepén foglalta el neki megfelelő helyét Oregon államban. A talajhoz közel vadszőlők és szedrek találhatók, a törzs magasabb részét mohák és zúzmók védik az erős napfénytől.

45GM5BSAXRE7PGQ55LZQUAIQTE-144248.jpg

Jennifer Sanger a páfrány spóráit vizsgálja (Fotó/Forrás: Steven Pearce)

Ez a szitka lucfenyő szintén Oregon államban, a Siuslaw Nemzeti Parkban található, egy mérföldre a Csendes-óceántól. Csaknem 80 méter magas, legfelső ágai a sós levegőtől szikárak és törékenyek. A sárgaruhás mászó mellett hat méteres heg látható a törzsön, amelyet valószínűleg súlyos vihar okozott.

RGEFCALHG5DJVCCK76HIEHZLIU-144248.jpg

Szitka lucfenyő, oldalán a heggel. (Fotó/Forrás: Steven Pearce)

A Gandalf botjának nevezett 84 méter magas golyós eukaliptusz 500 éves, mégsem védik a helyi törvény, amely csak a 85 méternél magasabb fáknak biztosít védelmet. Pearce két hónapon át táborozott a fa mellett, hogy aztán legyen négy olyan nap, amikor eláll a szél, és dolgozni lehet. A fényképezőgép lencséje állandóan párásodott, ahogy a különböző magasságokban más hőmérsékletnek volt kitéve.

HHPSIUASIVFO3MWQNI672DR33Y-144247.jpg

A híres Gandalf’s Staff. (Fotó/Forrás: Steven Pearce)

Tajvan rengeteg magas fenyőfajtának ad otthont, különösen nevezetes az ország északkeleti részében lévő „Három nővér”. A tajvani fenyők (Taiwania cryptomerioides) hetven méter magasak. A környéken élnek a veszélyeztetett fajnak számító vöröspandák, amelyek száma az erdőirtások miatt egyre csökken.

4OZUNTJLCJFDRDGI5E5T366H3Q-144246.jpg

Tajvani fenyők híres triója az ország északkeleti részén. (Fotó/Forrás: Steven Pearce)

A világ legmagasabb fája egyébként a 115 méter magas Hüperion nevű tengerparti mamutfenyő (Sequoia sempervirens), amelyet Chris Atkins és Michael Taylor fedezett fel a kaliforniai Redwood Nemzeti Parkban. A legidősebb fa az Öreg Tjikko Svédországban, amely a szénizotópos kormeghatározás szerint 9550 éves, bár korát sokan kétségbevonják. Legidősebbként emlegetnek egy kaliforniai simatűjű szálkásfenyőt (Pinus longaeva) is, amely 5070 éves.

Érdekes, hogy egy emberi élet esetében fel sem merül, hogy csak akkor értékes, ha az egyed nagyon idős vagy nagyon magas. Steven Pearce és Jennifer Sanger azt mondják, azért kezdték a magas fákat fotózni, mert veszélyben vannak, és lehet, hogy eljön a nap, amikor már csak fényképen csodálhatjuk őket.

 

 Tudod, hol áll Petőfi, Erkel és Anne Frank fája?

Kapcsolódó

Tudod, hol áll Petőfi, Erkel és Anne Frank fája?

Naponta sétálunk el óriási törzsű, sokat megélt fák mellett, ám szinte sosem gondolunk bele, hogy mennyi történetet, mennyi legendát hordozhatnak magukban. Ha a fák mesélni tudnának, talán többet mondanának, mint a legtöbbet megélt nagyszülők. Most összegyűjtöttünk 8 híres fát, amelyeknek érdemes megismerni a történetét.

Zöldhullám

„Változtasd meg élted!” – üzente Rilkének egy Apollón-szobor, és a költővel együtt mi is hisszük azt, hogy az új eszméket mindig a művészet hordja ki.

Kultúra és natura – az emberi és a természeti világ mint egy érem két oldala, nem teljesek egymás nélkül.

Ahhoz, hogy még sok száz, sok ezer éven át élhessünk ezen a bolygón, tanulnunk kell a természettől. Ahogy Nemes-Nagy Ágnes írja: „tanulni kell, szeretni kell.”

Új rovatunkat, a Zöldhullámot a természeti világ iránti aggodalom hívta életre, de a természet szeretete táplálja. Annak tudata, hogy ügyesen festő, ügyesen író, ügyesen zenélő emlősök vagyunk, nagyobb felelősséggel és több feladattal.

CIKKEK A ROVATBAN

Legolvasottabb

Vizuál

Feljelentés áldozata lett az Anyáim története

Elmaradt az Ars Sacra Filmfesztivál versenyprogramjába meghívott film vetítése szombat este a Tabán moziban. A rendezők egy nappal a vetítés előtt tudták meg, hogy többen feljelentették a fesztivál szervezőit, és petíciót indítottak a szivárványcsaládok örökbefogadásáról szóló film vetítése ellen. 
Vizuál

A tudattalan titkos tempója - interjú Enyedi Ildikóval

Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története – Füst Milán regényéhez hűen – az élet összetettségéről, titokzatosságáról, uralhatatlan jellegéről mesél. A vetítés után kérdeztük a rendezőt.
Színház

„Csodálatos ez a bohóc-létezés” – Beszélgetés Mertz Tiborral

Szeptember 18-án mutatta be Székely Csaba Öröm és boldogság című drámáját a Budaörsi Latinovits Színház, Alföldi Róbert rendezésében. Mertz Tiborral, az előadás egyik szereplőjével beszélgettünk kíváncsiságról, társulati létezésről és véleménynyilvánításról.
Vizuál

Küldetés teljesítve – Lenyűgöző filmek sorát kínálta az idei CineFest 

Kilenc film. Ennyi fért abba a három napba, amelyet Miskolcon tölthettünk a CineFest Filmfesztivál vendégeként. Bár a versenyprogramnak csupán a töredékét láttuk, mégis varázslatos filmek emlékeit őrizzük magunkban - köztük a fődíjas és a közönségdíjas alkotásokét is. Fesztiválbeszámoló.
Vizuál

Szabó Eszter nyerte el a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat 

Hatodik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amit az alapító ír házaspár azzal a céllal hozott létre, hogy támogassa a kortárs magyar képzőművészeket, és jelenlétüket erősítse a nemzetközi művészeti világban.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz interjú

Bőség, teljesség, családi összetartozás – elkezdődött a kínai Őszközép ünnep

Szeptember 21-én kezdetét vette Kína második legfontosabb ünnepe, az Őszközép ünnep, amihez a Budapesti Kínai Kulturális Központ online programsorozatával csatlakozott. Jin Haóval, a Budapesti Kínai Kulturális Intézet igazgatóval beszélgettünk.
Plusz ajánló

Hazai filmekre hangol az októberi Fidelio

A magyar film szerelmeseinek kedvezünk legújabb számunkban: megemlékezünk az idén 100 éves született Jancsó Miklósról, foglalkozunk a 120 éves magyar filmművészet történetével és interjút közlünk Enyedi Ildikóval, frissen bemutatott rendezése kapcsán. Az októberi lap megtalálható az ismert terjesztési pontokon, és online is átlapozható!
Plusz hír

Emlékbélyeggel tisztelegnek a 100 éve született Pilinszky János előtt

Alkalmi bélyeget bocsájtott ki a Magyar Posta szeptember 14-én Pilinszky János születésének 100. és halálának 40. évfordulója alkalmából. A bélyeghez tartozó borítékon az Aranykori töredék című vers részlete olvasható.
Plusz ajánló

Nemzetközi sztárírók és a hazai kulturális élet legjava a 2021-es PesText fesztiválon

Közel 80 fellépővel és több mint 50 programmal rendezik meg idén a PesText világirodalmi és kulturális fesztivált. Szeptember 17-26. között nyolc vidéki és budapesti helyszínen várják a látogatókat, köztük az A38 Hajón, a B32 Galériában, az Ottlik-kertben és a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Plusz ajánló

Kultúrházak éjjel-nappal szeptember 24-től 26-ig

A péntektől vasárnapig tartó eseményen több mint 400 szervezet kínál közel 1000 programot országszerte, a legkisebb falutól a legnagyobb városig a kulturális központokban és művelődési házakban.