Az ünnepek közeledtével mindenki fehér karácsonyról ábrándozik, és szeretünk romantikus filmeket nézni, amiben gyönyörűen feldíszített házak, fenyőfák, díszes utcák szerepelnek, és mindennek van egy békebeli hangulata. Aztán decemberben felgyorsulnak az események, és az ábrándos ünnepvárás helyett sokszor inkább stressz vár ránk, pedig olyan jó lenne megidézni a régi karácsonyokat. Nos, erre vállalkozott a Karácsonyi séta évszázadokon át – téli mesék Pesten és Budán elnevezésű városnéző séta, amely december 7-től indul, és érinti például a Gellért teret vagy a Szerb templomot is az V. kerületben.

Karácsony (Fotó/Forrás: Fortepan)

A séta során egykor itt álló üzletek, régi karácsonyi vásárok helyszínei elevenednek meg, s nemcsak azt tudhatjuk meg, milyen volt sült gesztenyét és medvecukrot árulni, vagy hintalóra és ólomkatonára vágyakozni gyerekként, de kiderül az is, honnan ered a karácsony szó, miért ugrottak fiatalemberek vízkereszt után a Dunába, ki állította Pesten az első karácsonyfát, és mit jelent a gyerekversekben a „mákos patkó, babkávé”? A Karácsonyi séta évszázadokon át című séták kapcsán az Imagine Budapest városnéző séták egyik túravezetőjét, Bálint Angelikát kérdezzük, vajon valóban annyira meghitt és romantikus volt-e az elmúlt század ünnepe; mi volt akkor a divat, a trend a díszítésben, hogyan készült a szaloncukor, mik voltak az ajándékok, és mikor kezdődött az utcák és terek díszítése, az üzletek, boltocskák készülődése?

Major Erik a Szép csendben c. filmben (Fotó/Forrás: Vertigo Média)

A 18 éves Dávid egy ifjúsági zenekar tehetséges szólistája. Az országos versenyre készülés finisében a zenekarhoz csatlakozik az elsőéves Nóri. Dávid hamarosan megsejti, hogy 60 éves karmesterük „bizalmas” viszonyt próbál építeni a 14 éves csellista lánnyal. Őrlődve a fiatal lány és mestere között, a fiú megszállott nyomozásba kezd, hogy kiderítse az igazságot. Bizonyára már sejtik, hogy egy új magyar film, a Szép csendben történetéről van szó. A film rendezője Nagy Zoltán, aki Gothár Péter osztályában végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Enyhén sós című diplomafilmjét a legjobb kisjátékfilm díjára jelölte a Magyar Filmakadémia.

A Szép csendben a rendező első nagyjátékfilmje. A forgatókönyv a zágrábi filmfesztiválon elnyerte a „My First Script” workshop fődíját. A rendező egy a saját környezetében tapasztalt esetből merítette a film témáját, amely annyira foglalkoztatta őt az elmúlt években, hogy úgy érezte, ezt szeretné feldolgozni első nagyjátékfilmjében. Hatalmas előkészítő munka előzte meg a forgatókönyvet: interjúkat készített áldozatokkal, pszichológusokkal, büntetőjoggal foglalkozó szakemberekkel, s ezt követően írta meg a filmet Horváth Antal Jánossal. Nagy Zoltánt arról is kérdezzük, mi volt az, ami ennyire feszítő volt számára, ami az elkövető és az áldozat kapcsolatában ennyire fontos, akár mindenhol megjelenő motívum; hogyan akarta vizsgálni a környezet, akár az iskola vagy a család szerepét az ilyen típusú traumák elszenvedésénél, és miért egy zenekar testesíti meg a közeget, ahol megmutatja a fiatal lány és a tanár közötti el nem fogadható kapcsolatot; illetve kiket kért fel a filmhez, és ők milyen visszajelzést adtak a szerepükről?

Orosz Ákos (Fotó/Forrás: Mohai Balázs / MTI)

Orosz Ákos színművész, a Vígszínház társulatának tagja kapta idén a Kaszás Attila-díjat. A tizenkettedik alkalommal átadott díj a magyar nyelven játszó színművészek szakmai és emberi elismerésén túl Kaszás Attila színművész szellemi hagyatékának ápolását is szolgálja. Odaítélésekor a jelölt művészeti teljesítményén túl a társulatban vállalt közösségépítő szerepét is értékelik. Orosz Ákos a fiatal, 30-as színészgeneráció egyik legismertebb és legkiemelkedőbb tagja. Színpadi jelenléte, energiája, dinamizmusa mindig magával ragadóan erős. Azon kevés színészek egyike, akinek a független színház és a kőszínházi világ egyaránt otthona.

Orosz Ákos a Honderű c. előadásban (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa / Vígszínház)

2008-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Zsámbéki Gábor és Zsótér Sándor osztályában. Ezt követően lett a Maladype Színház vezető színésze lett. 2015-ben szerződött a Vígszínház társulatához, ahol többek között a Bűn és bűnhődés főszerepében, A vágy villamosában, a Szentivánéji álomban, A velencei kalmárban, a Hamletben és A félkegyelműben látható. 2013 óta játssza Gérecz Attila élete és művei alapján készült, A szökés című monodrámát. 2018-ban kerül színpadra első rendezése, a Homokember, amelynek szövegkönyvét és látványos, vetített díszletét társalkotóként is jegyzi. 

Az idei évadban első szerepe Vancsura volt a szeptember 6-án bemutatott Honderű című komédiában, amely egyben a Pesti Színház 2019–2020-as színházi évadának első bemutatója volt. A színművésszel riportunk első részében a díjról, a színészi hivatás alappilléreiről és a legnagyobb fizikai-lelki megterhelést jelentő szerepekről beszélgetünk, a második részben pedig a Pesti Színházban látható, Valló Péter rendezte, Spiró György művén alapuló Honderűről, amelyben Orosz Ákos Börcsök Enikő, Lukács Sándor és Kern András mellett látható.

Fejléckép: Karácsonyi vásár 1976-ban (Fotó: Fortepan/adományozó: Urbán Tamás)