A Brit Akadémia zeneterápiával foglalkozó kutatói már megint megállapították, hogy a zene képes elűzni a szomorúságot, ad absurdum még fel is vidíthat. Az utóbbi évtizedekben pszichológusok és kutatók egyaránt foglalkoztak a zene terápiás hatásaival, na nem mintha nem ezért zenélne az ember több ezer éve.
Ahogy Zorbász mondja a híres filmben és az annak alapjául szolgáló regényben:
Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan.
Na de félre a költészettel, szóljanak a tudományos érvek.
A Brit Akadémia 7581 közreműködővel végzett felmérése szerint a válaszadók 89 százaléka úgy véli, a zene szükséges az egészségéhez és a jóllétéhez, 90 százalékuk „használja” a zenét pihenéshez, 82 százalékuk pedig a boldogság érzésének eléréséhez. 46,5 százalék hallgat zenét, hogy elűzze a szomorúságot, 32,5 százalék pedig hogy segítse a koncentrációt.
A relaxáláshoz szóló zene ideálisan lassú tempójú, egyszerű dallama van, és nincsen szövege, optimálisan és átlagosan 13 perc hosszú. Az is kiderült, hogy 9 perc kell ahhoz, hogy az emberek már emelkedettebben érezzék magukat, ennyi idő után már számottevően energikusabbnak, gondtalanabbnak mondták magukat a tesztekben résztvevők.
Az alábbi felvételen a Moszkva Város Szimfonikus Zenekara játszik Dmitri Jurowski vezényletével. Rimszkij-Korszakov Seherezádé-szvitjének harmadik tételét halljuk: A fiatal herceg és a fiatal hercegnő.
hírlevél
