„Kinyílt számunkra a világ"

Hogyan került kapcsolatba a turizmussal?

Dédanyám 60 évesen kezdett el idegenvezetőként dolgozni, és óriási odaadással fogadta csoportjait. Emlékszem, ahogy a családi eseményekre késve érkezve meséli, éppen milyen túrája volt. Utána a családon belül a szakmát édesanyám folytatta: hozzá egyszer becsöngettek azzal, hogy gond van az idegenvezetővel, segítsen, mert olyan személy kellene, aki beszéli a nyelvet és be tudja mutatni a várost. Másodállásban azóta is gyakran vezet csoportokat. A főiskola alatt gondoltam, elvégzem az egyéves idegenvezetői tanfolyamot, hátha jó lesz még valamire. Amint befejeztem, rá pár napra édesanyámnak párhuzamosan lett volna két egyhetes, Magyarországot ismertető, beutazó csoportja, s az egyiket átadta nekem. Így, míg más egynapos városnézéssel kezd, nekem az életem első városnézését másnap követte a további magyarországi program, ráadásul egy teljes héten át. Aztán jogi egyetemre jártam, ezzel párhuzamosan is idegenvezettem, főleg a Cityrama-nál, majd az egyetem elvégzése után úgy gondoltam, lezárom életemnek azt a szakaszát, és ügyvédjelöltként dolgoztam. Ezt követően 2006-ban jött egy lehetőség és Szabó Krisztián kollégámmal át tudtuk venni az utazási irodát. Úgy gondoltuk, legyünk tagjai a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ), idővel ajánlották, vegyek részt az egyik bizottság munkájában, majd felkértek elnöknek, amit társadalmi munkában végzek második ciklusomban.

Erdei Bálint (Fotó/Forrás: Dombóvári Judit / Pesti Vigadó)

Milyen célból jött létre a Magyar Utazási Irodák Szövetsége?

A MUISZ egy több mint 40 éves érdekvédelmi- és lobbiszervezet, ma az utazási irodák összforgalmának több mint 80%-át a MUISZ tagjai adják. A szövetség egyfajta szakmai műhelymunkát végez, folyamatosan egyeztet a jogalkotókkal, a társ szakmai szervezetekkel, a turisztikai szakma vezetőivel, tagjait tanácsokkal, ajánlásokkal látja el, megosztja a jó gyakorlatokat, tanulmányutakat, képzéseket szervez, és különböző kedvezményeket kínál a tagirodáknak. A szakma életét érintő kérdésekben rendre kikérik véleményünket, megfogalmazhatjuk, továbbíthatjuk a szakma álláspontját, például próbálunk fellépni a jogosulatlan utazásszervezők ellen valamint az ellenőrzésük hatékonyságáért is.

A MUISZ idén adta át először szakmai díjai  ̶  az Év rendezvényhelyszíne kategóriában a Pesti Vigadónak. Mi hívta életre a díjat, hogyan fogadták tagjai?

ugyanis miközben több ezer fős a hazai utaztatói szakma, megfelelő szakmai visszajelzés, díj nem létezett. Szakmai díjunkról így azok dönthettek, akik napi kapcsolatban vannak a szolgáltatókkal, tudják, kikkel hogyan lehet együttműködni. A tagok szavazatai alapján született meg a díjazottak névsora, Az év rendezvényhelyszíne kategóriában pedig magasan a Pesti Vigadó kapta a legtöbb szavazatot.

Nap, mint nap látjuk Budapest utcáin a turistákat, halljuk, olvassuk a híreket, miszerint egyre kedveltebb célpont Budapest és Magyarország. Hosszabb időtáv alapján is valóban egyre népszerűbbek vagyunk, vagy csak világszinten egyre többen és többet utazunk, ezért a növekedés?

Mindkettő érezteti hatását egyszerre. Az UNWTO-nak, az ENSZ Világturisztikai szervezetének előrejelzése szerint világszinten a nemzetközi turista érkezések száma a mostani 1,3 milliárdról 2030-ra 1,8 milliárdra emelkedik - egyes területeken még ennél is sokkal dinamikusabban ível felfelé e szám.

A Műcsarnok előtt (Fotó/Forrás: Oláh Péter / Pesti Vigadó)

Az utazási lehetőségek és a kedv is folyamatosan nő. Egy-két évtizede a repülés luxus volt, majd sorra jelentek meg a fapados járatok – nálunk részben betölteni a MALÉV csődje miatt keletkezett űrt –, így kinyílt számunkra a világ. Viszont nem csak mi, magyarok tudunk már a korábbinál kedvezőbb áron utazni, hanem hozzánk is sokkal többen érkeznek. Ráadásul sokkal többen tudnak jönni azok az utazók is, akik korábban nem engedhették meg maguknak az utazást. Ez egyrészt köszönhető a rengeteg járatnyitásnak, mert ahonnan elindulnak a közvetlen járatok onnan sokkal többen érkeznek, másrészt a fapadosok megjelenésével érezhetően low budget irányba (is) változott az utazás. Aki más európai városokban három csillagos szállodákba mehetett nyaralni, az nálunk néhány éve még ugyanazért az árért az ötcsillagost is megengedhette magának. Egyre inkább elterjedt, hogy Budapest olcsó, szerencsére épp most kezdünk kilépni ebből a képből, így most azokat kell megszólítanunk, akik többet tudnak költeni egy-egy programon.

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Budapest Európa fűszere – „Spice of Europe" elnevezésű nemzetközi kampányt indított, amely többek között a CNN-en, légitársaságok kommunikációs felületein és a közösségi médián látható. Ez a Budapest brand átalakításában és a hazai turizmus helyzetének javításában mennyire képes segíteni?

Bízom benne, hogy az MTÜ kampányával meg tudjuk szólítani azt a vendégkört is, akik a minőségi turizmust képviselve a kultúra iránt sokkal inkább érdeklődnek. A Magyarországra érkező vendégek több mint 80%-a európai, de folyamatosan nő a kínaiak és indiaiak Európába történő utazási kedve. Az ázsiai piac számára Budapest egyelőre nem elsődleges európai úticél, hanem csak második, harmadik út során jön szóba.

Cityrama (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

A fentebb felsorolt célcsoportokat teljesen másként kell megszólítani. Nagyon üdvözlöm az MTÜ kampányát, optimista vagyok, a szakma régóta szerette volna elérni, hogy lényegesen magasabb legyen a marketingre fordított forrás, ugyanis ha összehasonlítjuk a helyzetünket Prágával, Béccsel akkor azt látjuk, hogy nagyon-nagyon el vagyunk maradva. Most végre eljutunk oda, hogy be tudunk kerülni a nemzetközi reklámzajba.

Önnek milyen kedves emléke van, mint a Cityrama Utazási iroda vezetőjének: mi lepi meg a turistákat nálunk leginkább?

Kétféle utazó létezik. Az egyik vesz egy repülőjegyet, mert jó áron kapja, vagy épp akkor van ideje és így jön el Budapestre, teljesen felkészületlenül. Körülnéz, és eldönti mit is csinál az itt töltött időben. Eközben új impulzusok érik, s pontosan ezért, élményeket szerezni jön. Jót tett az utóbbi időszaknak az a gasztronómiai fejlődés, ami jelenleg is zajlik nálunk, ugyanis minőségi szolgáltatást kínál, ezért is érdemes idejönni. A másik része az utazóknak alaposan felkészült, pontosan tudja, mit akar, valamelyest utánanéznek a történelmünknek, a látnivalóknak, tudatosan tervezik meg, hogy mit szeretnének látni, és azzal a céllal jönnek, hogy megismerjék Budapestet. Mind a két csoport pozitív élményekkel távozik. Amíg idegenvezettem, úgy kezdtem mindig a programokat, hogy: „Üdvözlöm Önöket a világ legszebb városában". Ekkor még csak hümmögtek, de a végén nagyon sokan azt mondták, fantasztikus ez a város, és miért nem tudtam róla eddig? Sajnos nem kaptak kellő információt Magyarországról, nem érte őket megfelelő impulzus, és pont ebben segíthetnek az ilyen kampányok.