Plusz

Kinyitjuk kapuinkat, akár a lelkünket is

2019.08.29. 13:55
Ajánlom
Hogy mi jelzi a sikert? A nézőszám, a taps, a teltházas előadások, a fesztiválokra idelátogatók tömege, a jó visszajelzések. Egy finisszázs, egy vernisszázs, egy a jövő évbe is átnyúló ünnep, a TEÁTRUM50 és a hétvégén a kapuit, portáit, sőt az egész várost három napra kitáró Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva Fesztivál kapcsán beszélgettünk Solymosi Helénával, a Szentendrei Kulturális Központ ügyvezetőjével és Vasvári Csabával, a Szentendrei Teátrum igazgatójával.

Vasvári Csaba: A TEÁTRUM50 kutatást évekkel ezelőtt kezdtük el megtervezni. Úgy gondoltuk, a jubileumi évad olyan elemekből építkezzen, amelyek meghatározták az elmúlt ötven évet. Három évvel ezelőtt indítottunk el a projektet, hogy feldolgozzuk a Szentendrei Teátrum történetét. Már az elején kiderült, hogy zene és a fiatalok mindig erőteljesen jelen voltak a jobb korszakokban, így az idei év meghatározó pillérei is ezek lett.

Solymosi Heléna: Tizennégy éve élek Szentendrén, kezdetben érdeklődőként néztem a színházi előadásokat, öt éve részt veszek a fesztivál megrendezésében. Egészen más úgy megszervezni ezeket a programokat, hogy vannak saját élményeim, hogy kívülről is láttam őket. Rengeteg történetet hallottam a korábbi legendás előadásokról.

IMG_5743-131541.jpg

Vasvári Csaba és Solymosi Heléna (Fotó/Forrás: Szentendrei Teátrum)

Meghatározó ez a kontinuitás, a tradíciók beemelése a mostani évadokba is?

VCS: Ezek az évek, mint az évgyűrűk rakódnak egymásra. Hol vastagabbak, érdekesebbek, hol vékonyabbak és kevésbé észrevehetőek, de mindig hatnak egymásra. Azt hiszem, az utolsó pillanatban indítottuk el a kutatást, még köztünk járnak néhányan, akik itt voltak a kezdetektől. Fontos volt átlátnunk, hogy mi az, ami érdekessé, izgalmassá tette az elmúlt évtizedeket.

A fiatalok jelenléte itt mindig meghatározó volt,

az ő előadásaikban mindig ott van az útkeresés, mindig van bennük valami provokatív, valami újító szándék, az addigi mainstreammel való szembemenés. Ez mindig fontos alkotórésze volt a Teátrumnak, mint ahogy a zene is. A zene kiemelkedő szerepe talán a Pikkó herceg és Jutka Perzsi című nyitóelőadással, az első magyar zenés színpadi mű újra-bemutatásával indult el Szentendrén. A legendás előadást Békés András rendezte. De itt a zenés előadások is mindig valami újat, újra-felfedezettet jelentenek. Kovalik Balázs idekötődő korszaka nem csak a Teátrum izgalmas időszaka, de a magyar operajátszás színháztörténeti szempontból is fontos fejezete.

Az újításnak, a hivatalossal szembemenőnek Szentendre mindig meghatározó helyszíne volt. Olyan képzőművészeti, zenei csoportok indultak innen, amelyek úttörői voltak a hazai művészetnek. Ez a szellemiség valahogy benne van a városban.

SH: 1969-ben alapvetően színművészetisek kezdeményezésére indult el a Teátrum. Csak vissza kellett nyúlni a gyökerekhez, ezt a vonalat emeltük vissza a FRISS programmal. Leporolva, a kor igényeinek megfelelően. Reményeink szerint ez remek helyzet lehet a frissen végzettek megmutatkozására. Szeretnénk lehetőséget biztosítani az alternatív színházi társulatoknak is.  Szentendrén rengeteg művész él, inspiráló hely, szeretnénk Budapest Montmarte-ja lenni.

IMG_5712-131542.jpg

Vasvári Csaba és Solymosi Heléna (Fotó/Forrás: Szentendrei Teátrum)

VCS: A közelmúltban Szentendre megpályázta az European Heritage Labelt, s a pályázatírást megelőző kutatás is azt mutatta meg, hogy Szentendre mindig képes a megújulásra. Mindig megtalálja azokat az utakat, amelyek az adott korban, az adott körülmények között kulturális kitörési lehetőségek. Szentendrén az egy négyzetméterre eső kultúracsinálók- és fogyasztók száma igen magas.

Tizenötödik alkalommal rendezi meg a város a Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva Fesztivált, amely három napra valóban megnyitja az este már általában csendes várost.

VCS: Szentendre kisváros, máshogy működik, más a ritmusa, mint Budapestnek. Bár nem élek itt, én szeretem ezeket a csendeket is. Némelyek azt vallják, a szentendreiek nem befogadóak, igen zárt közösséget alkotnak, de úgy érzem, az a sokszínűség, a sok együtt élő etnikum, ami itt egymásra talál, fantasztikusan befogadóvá teszi a várost.

Itt genetikailag kódolt, hogy mindig képesek vagyunk megújulni. 

A zártság a tradíciók megtartásában mégis fontos.   

SH: A zártság nem negatív dolgot jelent, őrzik a saját kultúrájukat, amit ugyanakkor nagyon szívesen megmutatnak másoknak. A Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva is erről szól, hogy kinyitjuk a kapuinkat, sőt, a lelkünket is, s hagyjuk, hogy betekinthessenek az itt élők mindennapjaiba.

IMG_5714-131541.jpg

Vasvári Csaba és Solymosi Heléna (Fotó/Forrás: Szentendrei Teátrum)

Ez az idelátogatóknak vagy az itt élőknek fontos?

SH: Tizennégy évvel ezelőtt helybeli művészek, a szentendrei lokálpatrióták kezdeményezéséből indult el, akik szerették volna megmutatni Szentendre sokszínűségét. F. Zámbó István Nehézzenei Fesztiválja, Máhr Attila vendéglős művészekkel való közös főzése volt többek között a kezdet, később állt mögé az önkormányzat. Kezdetben nem volt marketing-kampánya, de már akkor híre ment, sokan jöttek el rá. Mára kiszélesedett, többféle igényt elégít ki, profi szervezése lett.

Mi maradt meg a régi bájából?

VCS: Ezt a bájt nem lehet elvenni. Az, hogy szeretünk a másikkal beszélgetni, hogy nem akarjuk a titkainkat magunkban tartani, hogy kíváncsiak vagyunk a visszajelzésre, ezek máig fontos részei maradtak a fesztiválnak. A visszajelzésekből tudunk építkezni. És pont ez a szentendrei közösség összetartásának az egyik kovásza. Ha közel engedlek magamhoz, többet tudsz meg rólam, elfogadóbb leszel velem szemben, mert megértesz belőlem valamit.

Hogy nem vagyunk egymásnak idegenek, ezt tudja nagyon ez a város.

SH: Amennyire nagyvonalú és nagyon sokszínű ez a fesztivál, ugyanannyira pici is. És pont ez teszi kedvessé és bájossá.

IMG_5681-131543.jpg

Vasvári Csaba és Solymosi Heléna (Fotó/Forrás: Szentendrei Teátrum)

A kezdetben kis fesztiválok sok esetben túlnőnek saját magukon. Nehéz megállni, hogy itt ne ez történjen?

SH: A legtöbb fesztivál csak a helyszínt adja, ahova leviszik a produkciókat, pár napra leköltöznek a művészek. Itt viszont sok esetben a saját portáikon hoznak létre amatőr produkciókat, például a helyi kőfaragó mester vadidegeneknek főz pörköltet, s meghívja a jazz-zenész barátját, aki közben zenél. Ezek a helyzetek, a beszélgetések, élmények egyszeri dolgok, nem jönnek vissza máskor. S ez a szépsége: a megismételhetetlen emberi történetek. A családias programok mellett természetesen vannak nagyobb léptékű programok is.

A Szentendrei Teátrum, a TEÁTRUM50, az ArtCapital és a Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva egymásba ölelkezik, részei egymásnak.

VCS: Olyannyira, hogy a TEÁTRUM50-et a jövő szezonig szeretnénk ünnepelni. Timár Andrással, a kutatás vezetőjével a hétvégére összeállítottunk egy utcatárlatot, mely a fél évszázad esszenciáját, ízét, hangulatát mutatja meg. Nem titkolt szándékunk, hogy a látogatók keressék fel a TEÁTRUM50 honlapunkat is, ahol a kutatásnak köszönhetően elképesztően gazdag információs bázist és egyedülálló fotó, plakát, hang és filmanyagot gyűjtöttünk össze.

IMG_5692-131543.jpg

Vasvári Csaba és Solymosi Heléna (Fotó/Forrás: Szentendrei Teátrum)

SH: Az ArtCapital finisszázsa egybeesik a Fesztivállal, különböző szálakat szövögetünk egybe. Van ennek valami szakralitása is, hogy valami véget ér, de abból egy új megszületik. Ez adja a város egyediségét. Fontosnak tartom, hogy a hagyományt mindig újragondolva tudjuk bemutatni. A Söndörgő Fesztivál sok éven keresztül az egyik leglátogatottabb eseménye volt Szentendrének, de különböző okok miatt vége lett. Most visszahoztuk a Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva Fesztiválba. A szerb egyháztól megkaptuk a Preobrazsenszka templom kertjét, Eredics Kálmánék egykori házának az udvarát az új tulajdonos odaadta a fesztivál idejére, és a Vujicsics teret is belakjuk.

Három napra a saját családi élményeik elevenednek fel ezeken a helyeken, ahol kis együttzenélések jönnek majd létre.

Nagyon gazdag képzőművészeti, zenei, gasztronómiai programot kapnak az idelátogatók. Ugyanakkor elértük a város befogadóképességének határát, nagyon át kell gondolnunk, hogy a város kulturális értékeit szembe akarjuk-e állítani a mennyiséggel. Tudatosan tervezzük, hogy milyen programokon keresztül hány embert szeretnénk megszólítani. Elindultunk egy fenntartható fesztiválkultúra irányába, ami természetesen magával vonja azt is, hogy környezettudatosak vagyunk. A Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva Fesztivállal meg szeretnénk mutatni magunkat a távolabb élőknek is, a többi fesztivállal legfőképp a régiót igyekszünk szolgálni. Meg szeretnénk őrizni Szentendre kisvárosi léptékét, jellegét.

Szentendrei Teátrum

A nyári szezonban a Szentendrei Teátrum négy-öt bemutatót tart, a magyar színházi élet élvonalbeli rendezői és művészei közreműködésével. Emellett a színházi évad legsikeresebb zenés és prózai előadásaiból láthat válogatást a közönség. A Teátrum műsorában megtalálhatók magyar és külföldi klasszikus és kortárs szerzők színdarabjai, vígjátékok és drámák, előadóestek, valamint egy-egy opera vagy musical előadás is. A színházi előadások mellett jazz, világzenei és komolyzenei koncertek is szerepelnek a kínálatban.

Jöjjön el Szentendrére és töltsön felejthetetlen estéket a város varázslatos szabadtéri helyszínein!

Legnépszerűbb

Plusz

Horgas Eszter: „Prés alatt vagyunk mindannyian”

Csak ülünk és teázunk. Két különböző lakásban, a monitor két oldalán. Hiába, az ember olyan könnyen megszokja a személyes találkozások luxusát. Interjú karantén idején – a gépeken keresztül – Horgas Eszter fuvolaművésszel.
Színház

Így mennek tovább a budapesti színházak - itt a megállapodás és néhány vélemény

Hosszú hetek egyeztetései után ma megállapodott a kormány és a Fővárosi Önkormányzat a színházak működtetéséről.
Klasszikus

Ez az időszak próbatétel, nem büntetés

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nagycsaládi körben töltik az önkéntes izoláció idejét: fiuk, Gáspár oktatóvideókat készít, ők Leclair-műveket tanulnak. Ez az időszak próbatétel és kihívás, mondják.
Könyv

Gergely Ágnes: „Egyszer csak újra eszméletéhez tér a világ”

A napokban jelentették be: a Tiszatáj folyóirat 2019-es díját Gergely Ágnesnek ítélték oda. A 87 éves Kossuth-díjas költőt, írót, műfordítót Karácsony Ágnes hívta föl telefonon.
Vizuál

A világ leghíresebb angyalai csak mellékszereplők Raffaello Sixtusi Madonnáján

A két kis kerub nagy karriert futott be, ahhoz képest, hogy épp csak ráfértek az 1512-ben festett műre. Alakjukhoz több anekdota is fűződik, festőjük ma 500 éve hunyt el.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz magazin

„A legelsők közt omlott össze és az utolsó lesz, ami talpra áll” – válságban a magyar zeneipar 

A hazai könnyűzene és azt működtető zeneipar szinte a járvány első pillanatában leállt és lefagyott. Koncertek, turnék, fesztiválok maradnak el, egy teljes iparág maradt az egyik pillanatról a másikra munka és bevétel nélkül, s persze a kreativitás terepei is beszűkültek és átalakultak. Zenészeket és zeneipari embereket – szervezőket, menedzsereket, sajtósokat, újságírókat – kérdeztünk arról, hogy mi történik velük most, hogyan élik meg a járványidőszakot és a válságot.
Plusz interjú

Horgas Eszter: „Prés alatt vagyunk mindannyian”

Csak ülünk és teázunk. Két különböző lakásban, a monitor két oldalán. Hiába, az ember olyan könnyen megszokja a személyes találkozások luxusát. Interjú karantén idején – a gépeken keresztül – Horgas Eszter fuvolaművésszel.
Plusz hír

Virtuális hagyományaink – Pályázatot hirdet a Hagyományok Háza

A tender online népművészeti módszertani tartalmak elkészítésére szól, a felhívás benyújtási határideje április 15.
Plusz mti

Rekordokat dönt a Netflix és a YouTube a járvány idején

A Netflix jegyzi a legtöbb, 59 millió letöltést a YouTube, az Amazon Prime és a Disney+ előtt 2020 első negyedévében.
Plusz gyerek

Fidelio Matiné – Náray Erika mesét mond Bíborkáról és a tündérekről

Folytatódik a Fidelio Matiné vasárnapi sorozata gyerekeknek. Ma – a Rózsavölgyi Szalon együttműködésével – Náray Erika színművész mond mesét Bíborkáról és a varázsfőzetről, meg persze a tündérbirodalomról.