Plusz

Királynék szigete – érdekességek a Queen’s House-ról

2023.08.22. 16:20
Ajánlom
A greenwichi Queen’s House egy szerencsétlen és egészen valószerűtlen balesetnek köszönheti megépítését. És bár baljós csillagzat alatt született, egyre többen keresik fel, részben építészettörténeti jelentősége, részben az itt kiállított műkincsek miatt.

Oldenburgi Anna, I. Jakab angol király hitvese 1616-ban tévedésből lelőtte férje egyik vadászkutyáját, amire az uralkodó meglehetősen felindultan reagált, és néhány „illetlen” szóval fejezte ki dühét. Anna ezt rossznéven vette, így Jakab – hogy kiengesztelje feleségét – neki ajándékozta a Greenwich Parkot. A királyné ekkor megbízta a korszak egyik legismertebb építészét, Inigo Jonest, aki gyakran segített neki megtervezni egy-egy bonyolult jelmezbáli ruhakreációt vagy maszkot, hogy a parkban álmodjon meg a számára egy kis „menedéket”. Persze, ez inkább szimbolikusan értendő, Anna egy szép nagy villára gondolt, ami csak az övé, és ahova visszavonulhat, ha elege van a közelben álló greenwich-i királyi rezidencia, a Placentia palota fárasztó mindennapjaiból.

Joseph_Mallord_William_Turner_-_London_from_Greenwich_Park_-_Google_Art_Project-134159.jpg

William Turner festménye a Queen's House-ról, 1809-ből (Fotó/Forrás: Wikipedia)

A ház földszintje már majdnem elkészült, amikor a királynő meghalt TBC-ben, és az építkezést leállították. Tíz évig semmi sem történt, aztán 1629-ben Jakab fia, I. Károly, megbízta az építészt, hogy fejezze be a házat, amit feleségének, Bourbon Henrietta Mariának szánt.

1635-re épült fel a reneszánsz igen kései korszakát idéző Queen’s House, és Jones le sem tagadhatta volna, hogy az inspirációt a sok itáliai „palota-tanulmányútból” merítette.

Mindenre volt gondja egyébként: nemcsak a kocka alakú fogadócsarnokkal, a fafaragásokkal borított mennyezettel és a kivételesen szép márványpadlóval akarta elkápráztatni a királynét, de a híres „tulipános lépcsővel” is, amit a nevével ellentétben nem tulipánok, hanem Anjou liliomok díszítenek, ezzel is utalva Henrietta Mária származására. Ez volt egyébként az első konzolos csigalépcső az egész birodalomban.

Sir_Peter_Lely_001-134945.jpg

Henrietta Maria Peter Lely festményén (Fotó/Forrás: Wikipedia)

A királynét elbűvölte új kis palotája, gyakran vonult ide vissza a saját udvartartásával, és élvezte, hogy itt a Párizsból hozott udvarhölgyeivel maguk közt lehetnek, és franciául beszélhetnek. Henrietta Mária – IV. Henrik lánya – tizenöt évesen hatalmas kísérettel érkezett Londonba, és bár dinasztikus házasságból igen ritkán lesz szerelem, ezúttal érzelmileg is egymásra talált a fiatal király és még fiatalabb hitvese. Sok közös vonásuk volt, mindketten rajongtak a művészetekért, és lelkes mecénásnak bizonyultak. Képeket és szobrokat hozattak az új házba, 1637-től pedig a flamand Anthony van Dyck lépett a szolgálatukba udvari festőként.

A házaspár csak vallási kérdésekben nem értett egyet.

Henrietta Mária megtartotta katolikus hitét, így nem is koronázták meg, de itt, a saját villájában berendeztek számára egy kis magánkápolnát. A polgárháború idején hazautazott Franciaországba, ott tudta meg, hogy a férjét kivégezték. Amikor a fia, II. Károly trónra lépett, visszatért Angliába, és beköltözött a Queen’s House-ba, amelynek ő volt az utolsó királyi lakója.

Queens_House-134810.jpg

Queen's House (Fotó/Forrás: Bill Bertram / Wikipedia)

Az 1660-as években lebontották a királyi Placentia palotát, és II. Mária az akkori sztárépítészt, Christopher Wrent azzal bízta meg, hogy a régi épület helyén tengerész kórházat építsen, és az épületegyüttesbe a Queen’s House-t is bevonja. A királynék háza később mindenféle funkciót ellátott, egy ideig a Greenwich Park vadőrének rezidenciája volt, de működött itt tengerész iskola és árvaház is, 1937 óta pedig a National Maritime Museum része. A hajózáshoz kapcsolódó relikviák mellett azonban más gyűjtemények is helyet kaptak, itt láthatóak például a Greenwich-hez kapcsolódó uralkodók portréi. Ők pedig elég sokan vannak, a szomszédos, egykori Placentia palotában született VIII. Henrik, I. Mária és I. Erzsébet is, aki nagyon szerette a Greenwich Parkot, itt állt a kedvenc tölgyfája, amelyikhez gyakran kijárt olvasni és gondolkodni.

A „Szűz Királynőről” készült képekből többet is kiállítottak a Queen’s House-ban.

I. Erzsébet gondosan ügyelt az imidzsére, és tudatosan építette azt, vagyis rendszeresen újabb és újabb portrékat rendelt magáról. A fiatal uralkodónőt igazán szűziesnek, azaz tisztának, erényesnek és ártatlannak festették le, ezzel is jelezve, hogy remek feleség lenne. A későbbi képeken viszont, amikor már egyértelművé vált, hogy nem szándékozik férjhez menni, szüzessége már mást jelképezett: ő lett a nemzet anyja, akinek fontosabb a birodalom sorsa, mint saját, személyes vágyai. Ilyen például a híres Armada-portré, ami 1588-ban készült, vagyis akkor, amikor a legyőzhetetlennek hitt Spanyol Armada vert seregként kényszerült visszavonulni az angol partoktól. 

Armada_Portrait_Elizabeth_I_Queens_House-140411.jpg

I. Erzsébet Armada-portréja (1588k) (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Erzsébetről egyébként köztudott, hogy bár soha nem ment férjhez, és gyereket sem szült, időnként kiválasztott magának egy-egy kegyencet, aki lojalitásáért és támogatásáért cserébe hatalmat, vagyont és politikai befolyást kapott. A királynővel kapcsolatba kerülő férfiak portréja közül is jó néhányat kiállítottak, köztük például Thomas Seymour képét, akit nem kegyencként, hanem erőszaktevőként emlegettek: Seymour VIII. Henrik halála után elvette annak özvegyét, Catherine Parrt, így az akkor tizennégy éves Erzsébet nevelőapja lett. Szerencsétlen módon azonban vágyai célpontja nem új felesége, hanem kamaszodó mostohalánya volt, akivel többször erőszakoskodott, és egyes feltételezések szerint teherbe is ejtette.

Nem messze tőle Richard Drake néz le ránk igen hetykén. 1577-ben udvari főlovászmesterként ő volt az egyetlen férfi a birodalomban, aki hivatalosan megérinthette a királynőt – ő segített neki felszállni a lóra. Drake egyike volt azoknak a férfiaknak, akiknek sikerült Erzsébet kegyeibe férkőzni, és szolgálataiért természetesen ő is fontos tisztségeket és jókora vagyont érdemelt ki.

A képre kattintva galéria nyílik:

A Queen’s House egyébként elég cseles módon helyezkedik el, első látásra nem is mindig lehet észrevenni, szinte beleolvad a Tengerészeti Múzeum épületegyüttesébe. A látogatók, amint megérkeznek Greenwich-be, többnyire azonnal nekilódulnak, és sietnek fel a dombra a csillagvizsgálóhoz, mert azt mindenki ismeri, a Queen’s House-t meg nem. Pedig érdemes ide is bemenni, mert mindenféle érdekesség mellett el lehet merülni a kiállítást domináló I. Erzsébet különböző képekről ránk néző, hófehérre „meszelt” arcában. Csak egy kis fantázia kell hozzá, hogy elképzeljük, milyen is volt ez a hihetetlenül eszes és határozott nő, aki képes volt egy birodalmat erős kézzel kormányozni, saját hiúságát viszont nem tudta legyőzni: azért, hogy arcbőre fehér maradjon és simának tűnjön, egyre több velencei cerusszitot, azaz ólomérc és ecet elegyét tartalmazó arcfestéket használt, így a halálát feltehetőleg ólommérgezés okozta.

Fejléckép: A Queen's House látképe a csillagvizsgáló dombjáról (fotó: Bokos Gabriella)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

10 kihagyhatatlan program az idei Múzeumok éjszakáján

Több száz izgalmas programmal, koncertekkel, tárlatvezetésekkel, interaktív eseményekkel, családi foglalkozásokkal, valamint számos meglepetéssel várják az érdeklődőket június 22-én országszerte a múzeumok és kiállítóterek.
Klasszikus

Stradivari, Guadagnini és Guarneri hangszerei varázsolnak el az idén tizenöt éves Kaposfesten

Tizenötödik alkalommal, augusztus 12-18. között rendezik meg idén az ország egyik legjelentősebb komolyzenei eseményét, a Kaposfestet. Most is számos meglepetéssel készülnek a rendezők a kaposvári fesztiválra.
Jazz/World

A Zene ünnepe a Francia Intézetben

A Zene ünnepe címmel műfajokat felvonultató koncertsorozatot tartanak június 21-én, pénteken a budapesti Francia Intézetben. Az esemény ingyenes.
Zenés színház

Elhunyt Vadász Zsolt, az Operettszínház művésze

A Budapesti Operettszínház egyik legfoglalkoztatottabb művészét 51 éves korában érte a halál június 21-én, adta hírül a Szinház Online.
Színház

Tompagábor Kornél: „Végtelenül élvezem a színész szabadságát”

Tompa Gáborral, a Kvártélyház Szabadtéri Színház Kft. igazgatójával, aki Tompagábor Kornél néven rendez, többek között az idei kínálatról, a „tompagáborság” mibenlétéről, a nyári esték varázsáról, üveggolyókról, rendezői koncepcióról és a Kvártélyház titkairól beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Korniss Péter és Nyáry Krisztián is az Ördögkatlan Fesztivál díszvendége lesz

Július 30. és augusztus 3. között rendezik meg a 17. Ördögkatlan Fesztivált, ahol több száz programmal és neves fellépőkkel várják a kultúra szerelmeseit. 
Plusz ajánló

Kapcsoljon nyári fokozatra a Fidelio legújabb számával!

Részletes programbontásokkal, hírekkel, ajánlókkal és interjúkkal megjelent a Fidelio 2024. július-augusztusi száma. Az ingyenes magazin megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon, és az online verzió is elérhető!
Plusz ajánló

Fedezze fel a napforduló varázslatát a Pesti Vigadóban!

Felejthetetlen kalandra invitálja az érdeklődőket június 21-én 20 órától a Pesti Vigadó, ahol egy különleges épülettörténeti séta keretei közt élvezhetjük a város és az épület éjszakai hangulatát.
Plusz ajánló

20 éve az Európai Unióban, 10 éve a Kreatív Európa programban

A Kreatív Európa Iroda 2024. június 25-én az Európa Pontban tartja a 2021-2023-as időszak nyertes magyar pályázatait bemutató eseményét.
Plusz hír

Színházi és filmes képzés indul Pécsett a fővárosi SZFI-vel együttműködésben

Színház- és Filmművészeti Intézetet alapítanak a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán. A 2025 őszre tervezett szakindításokat 2 osztatlan képzés, 2 alapszak, 6 magyar nyelvű és 2 angol nyelvű szakirány, valamint további 12 szakirányú továbbképzés létrehozásával tervezték meg.