Plusz

Kodály-módszer?

2011.05.07. 06:20
Ajánlom
Kérdezték tőlem, mikor említettem a szolfézs előkészítő csoportokat, hogy ez most azt jelenti, hogy Kodály-módszerrel fogom tanítani a bolíviai gyerekeket? Nos ez a kérdés kissé bonyolultabb, mintsem hogy igennel vagy nemmel tudjak rá válaszolni, hát had feleljek kissé bővebben!


Az első, hogy visszakérdezzek: mit ért az illető Kodály-módszer alatt. Mert - javítsatok ki, ha tévedek - tudtommal Kodály sosem beszélt arról, hogy neki lenne egy "módszere". Vannak irányelvek, melyeket Kodály a zeneoktatásban fontosnak tartott, és vannak eszközök, melyeket használt, azonba sosem dicsekedett azzal, hogy ez az ő "módszere". Vegyük hát sorba ezeket az elveket, és had válaszoljak egyenként, hogy mennyiben használom ezeket itteni munkámban.


1. A relatív szolmizáció használata


Általában ezt szokták érteni Kodály-módszer alatt, azonban ez nem Kodály ötlete volt, és ő nem is próbált soha idegen tollakkal ékeskedni.
A szolmizációs szótagok használat Arezzoi Guidora vezethető vissza a 11. századba. Ezeket a hangneveket használják valamennyi latin nyelvű országban (Olaszország, Franciaország, Spanyolország stb.) mint abszolút hangneveket (do=C, re=D stb.), mind a mai napig. És mivel Bolívia spanyol gyarmat volt, itt is az abszolút szolmizációs hangneveket használják. Magyarul ez annyit jelent, hogy amíg C-dúrban vagyunk, addig minden jó, egy nyelvet beszélünk, de amint megjelennek az alterációk, jönnek a gondok. Azt hittem bele fogok őrülni, mikor azt mondják, hogy mi-fá, és közben nagyszekundot énekelnek (mert hogy fá sostenido, de a sostenidod-t az egyszerűség kedvéért nem mondják), de mindent meg lehet szokni. Mi tagadás, sokat agyaltam azon, hogyan lehet e két rendszer előnyeit úgy ötvözni, hogy hátrányait elkerüljük... Agyaltam, hogy eleinte, míg hangszer nélkül vagyunk, nem törődünk az abszolút magasságokkal, csak szolmizálunk, nem kell tudniuk, hogy most magasabban, most mélyebben, de feladtam. Meg kell tanulniuk, hogy hol vannak a hangok violin-kulcs szerint, és ez náluk sok időt vesz igénybe, következés képpen ha két hólap után hegedűlni akarunk, akkor nincs idő arra, hogy soká időzzük kulcsok és öt vonal nélkül. Hát énekelünk egyenlőre kizárólag C-dúrban, aztán ha jün a hegedű, óhatatlanúl jön az első „fa sostenido".
(Érdekes, hogy készíti fel az embert a sors, hogy nem itt találkoztam előszőr ezzel a dilemmával: már Grazban is volt egy guatemalai csellónövendékem, akit szolfézsból is korrepetáltam. Igen, mondtam neki, nekem van egy módszerem, de abba ő az abszolút szolmizációs múltjával bele fog őrülni... :o).

2. Népzene - a zenei anyanyelv


Na ez is érdekes kérdés. Nyílván valóan bolíviai gyerekeket magyar gyermekdalokkal tanítani szolmizálni épp olyan hiba, mint hogy magyar gyerekek német-osztrák dallamokon nőljenek fel, ahogyan az Kodály előtt volt Magyarországon. Ittlétem rövidsége, és időm szűke miatt azonban kénytelen voltam rézben elkövetni ezt a bűnt. Arra, hogy bolíviai népzenére tanítsam a gyerekeket, ha próbálkozom is vele, tény, hogy minden igyekezetem ellenére is én vagyok itt a legkevésbé alkalmas. Cristina nővér jóvoltából sikerült szert tennem egy nagyon szinpatikus bolíviai furulyaiskolára, melyben találtam kishangterjedelmű helyi gyermekdalokat, ez már inkább megfelel a „Kodály-módszer" optimális adaptálásának. Első kezdő csellistáimat is még Pejtsik iskolából tanítottam, gólyanótával és hasónlókkal, mostanra - az említett furulya iskola adaptálásából - kezd összeállni a Géza féle spanyol nyelvű csellóiskola is... :o)
(És ez a dilemma sem először kerül elő életemben, hisz osztrák gyerekeknek is tanítottam már gólyanótát... :o)


3. A zene mint nevelési eszköz


Na ez sem Kodály sajátja! Kezdhetjük az ó-kori görögökön azok sorát, kik a zene nevelő erejével foglalkoztak, vagy azt használták. De nem is kell a görögökig menni, hisz az sem véletlen, hogy a jezsuita redukciókban a zene kulcs szerepet játszott, és mint ezen hagyomány örököse, nyílván való, hogy a zene itt a misszió szerves része.


Ezen terjedelmesebb kitekintés után döntse el az olvasó maga, hogy Kodály-módszernek nevezi-e, amit itt használok.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Klasszikus

Ma kezdődik a Kaposfest

A kamarazenei irodalom alapműveire helyezik a hangsúlyt a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztiválon (Kaposfest), amelyre augusztus 13. és 19. között kilencedik alkalommal kerül sor a somogyi megyeszékhelyen.
Jazz/World

Aretha Franklin a halálán van

Külföldi sajtóértesülések szerint a soul királynője nagyon beteg, családja detroiti otthonában az ágya köré gyűlve virraszt érte.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Plusz portré

Arábiai Lawrence élete a valóságban izgalmasabb volt, mint a filmen

Thomas Edward Lawrence néven született százharminc éve, 1888. augusztus 16-án, ismertté Arábiai Lawrence-ként vált. Az arab öltözetben járó, a nyelvet és kultúrát tökéletesen ismerő férfi egy személyben volt tudós, katona, titkos ügynök és kalandor, élete filmre kívánkozott. 1962-ben monumentális, Oscar-esővel jutalmazott eposzt forgattak róla.
Plusz szfinx

Új szfinx-szobrot találhattak Egyiptomban

Keveset tudni a frissen felfedezett szoborról, de a jelek szerint a gízai piramisok mellett álló világhírű látványosság mellett ez lehet a második egyiptomi szfinx.
Plusz ajánló

A színpad mint rituális tér – a Fidelio programjai a Sziget 7. napján

Vannak az életben olyan találkozások, amelyek egy csapásra megváltoztatják a világnézeted, amelyektől új emberré válsz. A Fidelio Színház- és Táncsátorban kedvedre válogathatsz a magyar és nemzetközi produkciók közül, amelyek garantáltan maradandó élményt nyújtanak. Íme a 7. nap kínálata.
Plusz hírek

Parazita élt a szemében - képet festett róla

Sok művész merít ihletet az saját élményeiből, akár szenvedéseiből - Ben Taylor viszont ennél is tovább ment: azt állítja, képének csak részben ő az alkotója.
Plusz ajánló

„A folyamatos mozgás tesz minket teljessé” – a Fidelio programjai a Sziget 6. napján

A Fidelio Színház- és Táncsátor hétfői kínálatában Cserepes Gyula lehámozza a nézők szégyenlősségét, miszerint a hangszer és a színpad érinthetetlen, a dél-koreai Silentium című produkció pedig bemutatja, hogyan töltődik fel a testünk és a lelkünk. Nézz be hozzánk!