Plusz

Komolyan kellett volna venni, amiről a Joker szólt

2020.06.02. 18:00
Ajánlom
Thomas Wayne-nek nem kell félnie, hogy orrba vágja Arthur Flecket, hiszen pénze van. A Joker kivételes, egymilliárd dolláros közönségsikere és a jelenlegi amerikai zavargások egy narratívában illeszthetők. Vélemény.

Alig több mint fél éve futott a mozikban a Joker, a Joaquin Phoenix főszereplésével készült anarchista-realista Batman-film, amely sokak szerint úgy kinyírta a franchise-t, ahogy van. A későbbi denevérember apja, Thomas Wayne pökhendi milliárdos volt benne, a kis Bruce elkényeztetett kisfiú, ezüstkanállal a szájában. A bohóc pedig egy kisemmizett, az életben rengeteg handicappel induló férfi, Arthur Fleck.

Ugyanabból a társadalmi osztályból, akik most zavargást, rendbontást, anarchiát hirdetnek Minneapolisban, Los Angelesben, New Yorkban, az egész Egyesült Államokban.

Akkor azt írtuk a filmről: Arthur Fleck, a Joker nem az, akiből „anarchista próféta lehet, hanem az a figura, aki bármikor megszülethet közöttünk”. Nem dicsérte a filmet az amerikai sajtó egy része. Bagatellizálták, hiteltelennek nevezték. „Komoly, de felszínes” – írta a Guardian, a New York Times egyik kritikusa egyenesen azzal döngölte a földbe, hogy „nem elég érdekes ahhoz, hogy beszéljünk róla”. Közben azzal vádolták, hogy erőszakra buzdít, az incelkultúrát, a fehér felsőbbrendűséget, a cél nélküli anarchiát propagálja. Érdemes azon elmerengni, hogy ezek az orgánumok miért nem ismerték fel, hogy amiről a Joker szól, reális veszély. Nagyon is valós szcenárió.

Szimpátia az ördöggel – Kritika a Jokerről

Kapcsolódó

Szimpátia az ördöggel – Kritika a Jokerről

A Joker fantáziái veszélyesek, de ez nem jelenti, hogy nem érdemes farkasszemet nézni velük. A Batman-franchise legújabb filmje nem szuperhősfilm, és Joaquin Phoenix zsigeri alakítása teszi naggyá. Spoilermentes kritika.

Hogy amikor a film csúcspontján – amely egyébként kísértetiesen emlékeztet a most Minneapolisban, Los Angelesben stb. rögzített képsorokra – az emberek utcára vonulnak, hogy szétverjék a rendszert, amely nem tetszik nekik, a nézők nagyobb része zsigeri, megmagyarázhatatlan bizsergést érzett. Elégtételt.

(Most tekintsünk el attól, hogy a Jokerben milyen bőrszínű tömeg okoz anarchiát: fehéreket látunk a mozivásznon, viszont tudjuk, hogy fekete rendbontókat ábrázolni filmen bajos, mert a PC-közeg rögtön az alkotókra nyomja a rasszizmus bélyegét.)

GettyImages-1216816811-153238.jpg

Ismeretlen férfi sétál el egy bostoni rendőrautó előtt május 31-én, a George Floyd-gyilkosság miatti tüntetések közepette. (Fotó/Forrás: Matthew J. Lee/The Boston Globe via Getty Images)

Ezért juthatott el a film az egymilliárd dolláros bevételig. Az az anarchia, amit a nézők a képsorokon láttak, képviselte őket. Ez az érzés nem racionális, nem tudatos politikai cselekvés, hanem irracionális. Épp annyira, amennyire irracionális, hogy most a tüntetők egy része dühében kisboltokat ver szét, lop és rabol. Akármennyire a rasszizmusról szólnak a jelenlegi megmozdulások, sejthető, hogy nem csak azzal van problémájuk a tüntetőknek. Sokkal kiterjedtebb a diszfunkció, ami feltárul most Amerikában.

Nemcsak a feketék lázadnak, hanem az az alsó- és középosztály is, amely hiába viseli a közterhek nagy részét, pénzükből olyan rendőrséget tart fenn a kormányzat, amely ellenük gyakrabban intézkedik.

A Trump-kormányzat alatt egyértelműen szétnyílt az olló: a felsőbb osztályok gazdagodnak, az alsók elszegényednek, a polgári közép nyilvánvalóan lefelé csúszik. Azok a tömegek, akik most George Floyd neve alatt gyülekeznek, főleg feketék, de nem csak kisebbségek: a fotókat nézve sok közöttük az elszegényedő fehér, akiket pejoratíve „white trash”-ként emlegetnek. Akik éppúgy elszenvedői a túlzó rendőri intézkedéseknek, és akik lehetetlennek tartják, hogy kitörjenek.

(Egy sor kutatás mutatja, hogy a szegényebb negyedekben könnyebben intézkednek, bírságolnak, állítanak elő rendőrök ugyanazért, mint egy jobban szituált környéken. A Trump-adminisztráció mégis inkább azt kommunikálja, hogy a „rendőrellenes” hangulat egyszerűen a bűnelkövetés következménye, és nem azé, hogy a rendőrség sokszor korrupt módon jár el.)

GettyImages-1239039015-153459.jpg

Tüntetők amerikai zászlót égetnek a Fehér Ház közelében május 31-én, Washingtonban. (Fotó/Forrás: Alex Wong/Getty Images)

Félre ne értsen senki: nem üdvözlöm, ami az USA-ban történik. Még kevésbé ünneplem az erőszakot, ami a megmozdulásokkal jár.

Csupán megdöbbent, hogy az, ami fél éve egy elmezavaros bohócfigura anarchista ábrándja volt egy hollywoodi film vásznán, ma tapintható az utcákon.

Az már a helyzet iróniája, hogy ahogy a kollektív pszichére rátapintó Joker sikere a több milliárd dollárt érő DC-t gazdagította, az amerikai zavargásokat is átszövi a kapitalizmus csavaros logikája. Sokan a tüntetések hitelességét kérdőjelezik meg, látva, hogy a protestálók egy része (kisebb része, egyébként) fosztogat, lop. Nos, a világ végét könnyebb elképzelni, mint a kapitalizmus végét, és a posztvilágháborús társadalom, amely bedőlt a hiedelemnek, hogy minden pénzben mérhető, frusztrációját is csak ezen hiedelem berkein belül tudja kifejezni. Egy olyan világban, ahol a pénz látszólag hatalmat jelent, és amelyben egyre kevesebb a társadalmi mobilitás, logikusan lopással hatalmat is lehet szerezni.

GettyImages-1216828204-153240.jpg

Donald Trump amerikai elnök a Szent János Templom felé sétál, a háttérben a George Floyd-gyilkosság miatti tüntetések falfirkái. (Fotó/Forrás: Shawn Thew/EPA/Bloomberg via Getty Images)

A kormányzat talán elképedéssel nézi, hogy mi folyik az utcákon, de nem mondhatja, hogy nem voltak jelek. Amikor február 23-án Ahmaud Arberyt, a fekete fiút két fehér lelőtte futás közben, két hónapig semmi nem történt az ügyben. Amikor március 13-án Breonna Taylorhoz, egy fekete nőhöz a rendőrség kopogtatás nélkül betört, hogy drogot keressenek (nem találtak), és agyonlőtték, az ügyészség a nő barátja ellen emelt vádat, a rendőröket csak akkor vonták felelősségre, amikor már országos hír lett az ügyből.

Amerika elveszítette bizalmát a rendvédelmi szervekben, de a rendszer előtte is recsegett-ropogott. Az alsó- és középosztály nem érzi képviselve magát a társadalomban, egyre nehezebben boldogul a kapitalizmusban, a globális cégek, a Wayne Enterprises-féle gigavállalatok aranykorában, és egyre kevésbé érzi azt, hogy a törvény megvédheti őt.

Thomas Wayne-nek nem kell félnie, hogy orrba vágja Arthur Flecket, hiszen pénze van. Ezek a motívumok mind ott vannak a Jokerben, amelynek kivételes közönségsikerén illett volna elgondolkodni.

 

Folytatás készül a Jokerhez

Kapcsolódó

Folytatás készül a Jokerhez

A Warner rábólintott, a rendező Todd Phillips és a címszereplő Joaquin Phoenix is benne van a buliban. Jöhet a Joker 2.

Programkereső

Legolvasottabb

Könyv

Ők kapják idén a Baumgarten-emlékdíjat

Harmadik alkalommal jelentették be a Kukorelly Endre kezdeményezésére létrehozott elismerés díjazottjait. A teljes egészében közösségi adományokból finanszírozott Baumgarten-emlékdíjak átadására a vírushelyzet miatt később kerül sor.
Klasszikus

Kicsoda Oksana Lyniv, Itália első női zeneigazgatója?

A napokban kezdte meg a munkát a bolognai operaházban az ukrán Oksana Lyniv, aki az első női zeneigazgató Olaszországban. Neve a magyar közönségnek is ismerős lehet, hiszen járt már nálunk.
Színház

Anatolij Vasziljev osztályvezető lesz az SZFE-n

A világhírű orosz alkotó a színházrendező szakos hallgatók osztályvezetőjeként érkezik az intézménybe – közölte a Színház- és Filmművészeti Egyetem.
Könyv

Nyáry Krisztián tiltott szerelmekről ír

Február 14-én különleges kötet jelenik meg a Corvina Kiadó gondozásában. A Tiltott irodalom – Klasszikus irodalmi művek az azonos neműek közötti szerelemről című antológia a „Nem kötelező” sorozat második darabjaként kerül a könyvesboltok polcaira.
Zenés színház

„Akkor is mosolyogni kell, amikor valami fáj” – interjú Széles Flórával

A mosoly országa Mi hercegnője után Széles Flóra egy kultikus mű, a Veszedelmes viszonyok Tourvelnéjeként debütál a Budapesti Operettszínházban. A zenedráma ősbemutatóként kerül színre a teátrumban, a két előadás közti párhuzamokról, szerelemről és az új bemutató különleges technikai megoldásairól beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Egy koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda

Január 22-én egy exkluzív koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda Ütőegyüttes, hogy a Műcsarnok Prima díjas kiállítója, Barabás Márton tárlatvezetését gazdagítsák a Magyar Kultúra Napján.
Plusz hír

Online emlékhely nyílt a budapesti gettó felszabadulásának 77. évfordulóján

Az évforduló alkalmából indult el a www.emlekezes77.hu online platform, ahol 77 órán keresztül holokauszt-túlélőkkel és megmentőikkel készült interjúk láthatók, mások mellett Bruck Edith-tel, Keleti Évával, Vitray Tamással, Fahidi Évával és Féner Tamással.
Plusz hír

Újcirkusz-előadás és Bartók arab népdalgyűjtései a Bartók Tavasz programján

Új fellépőket jelentettek be az idei Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programjából, a fesztiválhoz új helyszínként a Magyar Zene Háza is csatlakozik.
Plusz hír

Meghirdették a Magyar Zene Háza első félévi programjait

A legkülönbözőbb műfajokkal, hazai és külföldi előadókkal várja a közönséget a januárban megnyíló Magyar Zene Háza, amely a tervek szerint a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenkinek kínál programokat.
Plusz hír

Elhalasztják a Grammy-díjak 2022-es átadóját

A szervezők közleménye szerint az omikron variáns növekvő esetszámai miatt nem tartják biztonságosnak a díjátadó január 31-i időpontját.