Plusz

Komolyan kellett volna venni, amiről a Joker szólt

2020.06.02. 18:00
Ajánlom
Thomas Wayne-nek nem kell félnie, hogy orrba vágja Arthur Flecket, hiszen pénze van. A Joker kivételes, egymilliárd dolláros közönségsikere és a jelenlegi amerikai zavargások egy narratívában illeszthetők. Vélemény.

Alig több mint fél éve futott a mozikban a Joker, a Joaquin Phoenix főszereplésével készült anarchista-realista Batman-film, amely sokak szerint úgy kinyírta a franchise-t, ahogy van. A későbbi denevérember apja, Thomas Wayne pökhendi milliárdos volt benne, a kis Bruce elkényeztetett kisfiú, ezüstkanállal a szájában. A bohóc pedig egy kisemmizett, az életben rengeteg handicappel induló férfi, Arthur Fleck.

Ugyanabból a társadalmi osztályból, akik most zavargást, rendbontást, anarchiát hirdetnek Minneapolisban, Los Angelesben, New Yorkban, az egész Egyesült Államokban.

Akkor azt írtuk a filmről: Arthur Fleck, a Joker nem az, akiből „anarchista próféta lehet, hanem az a figura, aki bármikor megszülethet közöttünk”. Nem dicsérte a filmet az amerikai sajtó egy része. Bagatellizálták, hiteltelennek nevezték. „Komoly, de felszínes” – írta a Guardian, a New York Times egyik kritikusa egyenesen azzal döngölte a földbe, hogy „nem elég érdekes ahhoz, hogy beszéljünk róla”. Közben azzal vádolták, hogy erőszakra buzdít, az incelkultúrát, a fehér felsőbbrendűséget, a cél nélküli anarchiát propagálja. Érdemes azon elmerengni, hogy ezek az orgánumok miért nem ismerték fel, hogy amiről a Joker szól, reális veszély. Nagyon is valós szcenárió.

Szimpátia az ördöggel – Kritika a Jokerről

Kapcsolódó

Szimpátia az ördöggel – Kritika a Jokerről

A Joker fantáziái veszélyesek, de ez nem jelenti, hogy nem érdemes farkasszemet nézni velük. A Batman-franchise legújabb filmje nem szuperhősfilm, és Joaquin Phoenix zsigeri alakítása teszi naggyá. Spoilermentes kritika.

Hogy amikor a film csúcspontján – amely egyébként kísértetiesen emlékeztet a most Minneapolisban, Los Angelesben stb. rögzített képsorokra – az emberek utcára vonulnak, hogy szétverjék a rendszert, amely nem tetszik nekik, a nézők nagyobb része zsigeri, megmagyarázhatatlan bizsergést érzett. Elégtételt.

(Most tekintsünk el attól, hogy a Jokerben milyen bőrszínű tömeg okoz anarchiát: fehéreket látunk a mozivásznon, viszont tudjuk, hogy fekete rendbontókat ábrázolni filmen bajos, mert a PC-közeg rögtön az alkotókra nyomja a rasszizmus bélyegét.)

GettyImages-1216816811-153238.jpg

Ismeretlen férfi sétál el egy bostoni rendőrautó előtt május 31-én, a George Floyd-gyilkosság miatti tüntetések közepette. (Fotó/Forrás: Matthew J. Lee/The Boston Globe via Getty Images)

Ezért juthatott el a film az egymilliárd dolláros bevételig. Az az anarchia, amit a nézők a képsorokon láttak, képviselte őket. Ez az érzés nem racionális, nem tudatos politikai cselekvés, hanem irracionális. Épp annyira, amennyire irracionális, hogy most a tüntetők egy része dühében kisboltokat ver szét, lop és rabol. Akármennyire a rasszizmusról szólnak a jelenlegi megmozdulások, sejthető, hogy nem csak azzal van problémájuk a tüntetőknek. Sokkal kiterjedtebb a diszfunkció, ami feltárul most Amerikában.

Nemcsak a feketék lázadnak, hanem az az alsó- és középosztály is, amely hiába viseli a közterhek nagy részét, pénzükből olyan rendőrséget tart fenn a kormányzat, amely ellenük gyakrabban intézkedik.

A Trump-kormányzat alatt egyértelműen szétnyílt az olló: a felsőbb osztályok gazdagodnak, az alsók elszegényednek, a polgári közép nyilvánvalóan lefelé csúszik. Azok a tömegek, akik most George Floyd neve alatt gyülekeznek, főleg feketék, de nem csak kisebbségek: a fotókat nézve sok közöttük az elszegényedő fehér, akiket pejoratíve „white trash”-ként emlegetnek. Akik éppúgy elszenvedői a túlzó rendőri intézkedéseknek, és akik lehetetlennek tartják, hogy kitörjenek.

(Egy sor kutatás mutatja, hogy a szegényebb negyedekben könnyebben intézkednek, bírságolnak, állítanak elő rendőrök ugyanazért, mint egy jobban szituált környéken. A Trump-adminisztráció mégis inkább azt kommunikálja, hogy a „rendőrellenes” hangulat egyszerűen a bűnelkövetés következménye, és nem azé, hogy a rendőrség sokszor korrupt módon jár el.)

GettyImages-1239039015-153459.jpg

Tüntetők amerikai zászlót égetnek a Fehér Ház közelében május 31-én, Washingtonban. (Fotó/Forrás: Alex Wong/Getty Images)

Félre ne értsen senki: nem üdvözlöm, ami az USA-ban történik. Még kevésbé ünneplem az erőszakot, ami a megmozdulásokkal jár.

Csupán megdöbbent, hogy az, ami fél éve egy elmezavaros bohócfigura anarchista ábrándja volt egy hollywoodi film vásznán, ma tapintható az utcákon.

Az már a helyzet iróniája, hogy ahogy a kollektív pszichére rátapintó Joker sikere a több milliárd dollárt érő DC-t gazdagította, az amerikai zavargásokat is átszövi a kapitalizmus csavaros logikája. Sokan a tüntetések hitelességét kérdőjelezik meg, látva, hogy a protestálók egy része (kisebb része, egyébként) fosztogat, lop. Nos, a világ végét könnyebb elképzelni, mint a kapitalizmus végét, és a posztvilágháborús társadalom, amely bedőlt a hiedelemnek, hogy minden pénzben mérhető, frusztrációját is csak ezen hiedelem berkein belül tudja kifejezni. Egy olyan világban, ahol a pénz látszólag hatalmat jelent, és amelyben egyre kevesebb a társadalmi mobilitás, logikusan lopással hatalmat is lehet szerezni.

GettyImages-1216828204-153240.jpg

Donald Trump amerikai elnök a Szent János Templom felé sétál, a háttérben a George Floyd-gyilkosság miatti tüntetések falfirkái. (Fotó/Forrás: Shawn Thew/EPA/Bloomberg via Getty Images)

A kormányzat talán elképedéssel nézi, hogy mi folyik az utcákon, de nem mondhatja, hogy nem voltak jelek. Amikor február 23-án Ahmaud Arberyt, a fekete fiút két fehér lelőtte futás közben, két hónapig semmi nem történt az ügyben. Amikor március 13-án Breonna Taylorhoz, egy fekete nőhöz a rendőrség kopogtatás nélkül betört, hogy drogot keressenek (nem találtak), és agyonlőtték, az ügyészség a nő barátja ellen emelt vádat, a rendőröket csak akkor vonták felelősségre, amikor már országos hír lett az ügyből.

Amerika elveszítette bizalmát a rendvédelmi szervekben, de a rendszer előtte is recsegett-ropogott. Az alsó- és középosztály nem érzi képviselve magát a társadalomban, egyre nehezebben boldogul a kapitalizmusban, a globális cégek, a Wayne Enterprises-féle gigavállalatok aranykorában, és egyre kevésbé érzi azt, hogy a törvény megvédheti őt.

Thomas Wayne-nek nem kell félnie, hogy orrba vágja Arthur Flecket, hiszen pénze van. Ezek a motívumok mind ott vannak a Jokerben, amelynek kivételes közönségsikerén illett volna elgondolkodni.

 

Folytatás készül a Jokerhez

Kapcsolódó

Folytatás készül a Jokerhez

A Warner rábólintott, a rendező Todd Phillips és a címszereplő Joaquin Phoenix is benne van a buliban. Jöhet a Joker 2.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Egy világrend utolsó pillanata – szubjektív gondolatok a Gurre-dalok kapcsán

Habár a Magyar Állami Operaház kommunikációja mindvégig az optimizmus hangját ütötte meg az Erkel Színháztól vett búcsú alkalmából, szimbolikus jelentőséget kapott a tény, hogy épp Arnold Schönberg monumentális opuszát, a Gurre-dalokat adták elő.
Klasszikus

Tág keretek között mozog a Zeneakadémia rektori pályázati kiírása

Az intézmény vezetésére március 17-ig lehet jelentkezni, a pályázatokat május 15-ig bírálják el. Sajtóértesülések két főbb jelöltet prognosztizálnak.
Vizuál

„Jót tesz nekünk, ha rácsodálkozunk a világra” – elstartolt a jubileumi Berlinale

Több mint egy héten keresztül Berlinre figyel a nemzetközi filmélet: a világ egyik legrangosabb A-kategóriás szemléje a hétvégén startolt el, a fesztivált Tom Tykwer új rendezése nyitotta meg, de bemutatták Burhan Qurbani új alkotását is, amelyben a III. Richárd történetét ültette át a jelenbe.
Színház

Bejelentés: Novák János támogatja Zalán János művészi koncepcióját

A Kolibri Színház oldalán jelent meg Zalán János és Novák János február 17-én kelt levele, amelyben az intézményt március elsejétől vezető új igazgató arról ír, nem változik a Kolibri profilja, amire az alapító támogatása a garancia. Zalán február 19-én találkozik a társulattal.
Vizuál

Presser Gábor és Parti Nagy Lajos nyitja meg a Godot Intézet új kiállítását

A Godot Intézet különleges megnyitóestre készül: február 28-án Presser Gábor játszik zongorán, és Parti Nagy Lajos gondolatai kísérik végig a látogatókat Szüts Miklós és Vojnich Erzsébet megindító festészeti világán.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Fiatal alkotók és kísérleti formák: márciusban jön a NEXT Fesztivál

Visszatér a kortárs művészet friss hangjait, a fiatal alkotókat és kísérleti formákat bemutató NEXT Fesztivál. Az eseménysorozat új arculattal, izgalmas programokkal és különleges helyszínekkel jelentkezik március 5. és 9. között, kivételesen nemcsak a Trafóban.
Plusz magazin

Hegyet hágék, lőtőt lépék – tíz éve hunyt el Erdélyi Zsuzsanna

Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudós, a nemzet művésze tíz évvel ezelőtt, 2015. február 13-án hunyt el Budapesten. Tanítványai, szellemi örökösei nem felejtik.
Plusz ajánló

A Művészetek Völgyében mutatja be új albumát a skót Franz Ferdinand zenekar

Az idén hatodik lemezével jelentkező együttes az első külföldi fellépő 2019 óta az ország legnagyobb összművészeti fesztiválján. Rajtuk kívül olyan magyar előadók várják a közönséget, mint Bagossy Brothers Company, a Besh o droM, Co Lee és Zorán.
Plusz hír

Meghagyják mementóként a rongálás nyomait Szenes Hanna tűzfalfestményén

Az 1944-ben mártírhalált halt költő, Szenes Hanna budapesti tűzfalfestményét idén januárban rongálták meg. A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) és a Színes Város Csoport bejelentette, nem állítják helyre az alkotást.
Plusz ajánló

Zenei utazás, szerelmes írók és gyerekmusical várja a közönséget tavasszal a Várkert Bazárban

Szuper koncertekkel űzik el a hideg melankóliát, aztán pörgős ritmusokkal és vidám dallamokkal köszöntik a tavaszt a Várkert Bazárban – ígérik a szervezők. Ismert művészek mesélnek majd irodalomról, szerelemről, forradalomról.