Plusz

Komolyan kellett volna venni, amiről a Joker szólt

2020.06.02. 18:00
Ajánlom
Thomas Wayne-nek nem kell félnie, hogy orrba vágja Arthur Flecket, hiszen pénze van. A Joker kivételes, egymilliárd dolláros közönségsikere és a jelenlegi amerikai zavargások egy narratívában illeszthetők. Vélemény.

Alig több mint fél éve futott a mozikban a Joker, a Joaquin Phoenix főszereplésével készült anarchista-realista Batman-film, amely sokak szerint úgy kinyírta a franchise-t, ahogy van. A későbbi denevérember apja, Thomas Wayne pökhendi milliárdos volt benne, a kis Bruce elkényeztetett kisfiú, ezüstkanállal a szájában. A bohóc pedig egy kisemmizett, az életben rengeteg handicappel induló férfi, Arthur Fleck.

Ugyanabból a társadalmi osztályból, akik most zavargást, rendbontást, anarchiát hirdetnek Minneapolisban, Los Angelesben, New Yorkban, az egész Egyesült Államokban.

Akkor azt írtuk a filmről: Arthur Fleck, a Joker nem az, akiből „anarchista próféta lehet, hanem az a figura, aki bármikor megszülethet közöttünk”. Nem dicsérte a filmet az amerikai sajtó egy része. Bagatellizálták, hiteltelennek nevezték. „Komoly, de felszínes” – írta a Guardian, a New York Times egyik kritikusa egyenesen azzal döngölte a földbe, hogy „nem elég érdekes ahhoz, hogy beszéljünk róla”. Közben azzal vádolták, hogy erőszakra buzdít, az incelkultúrát, a fehér felsőbbrendűséget, a cél nélküli anarchiát propagálja. Érdemes azon elmerengni, hogy ezek az orgánumok miért nem ismerték fel, hogy amiről a Joker szól, reális veszély. Nagyon is valós szcenárió.

Szimpátia az ördöggel – Kritika a Jokerről

Kapcsolódó

Szimpátia az ördöggel – Kritika a Jokerről

A Joker fantáziái veszélyesek, de ez nem jelenti, hogy nem érdemes farkasszemet nézni velük. A Batman-franchise legújabb filmje nem szuperhősfilm, és Joaquin Phoenix zsigeri alakítása teszi naggyá. Spoilermentes kritika.

Hogy amikor a film csúcspontján – amely egyébként kísértetiesen emlékeztet a most Minneapolisban, Los Angelesben stb. rögzített képsorokra – az emberek utcára vonulnak, hogy szétverjék a rendszert, amely nem tetszik nekik, a nézők nagyobb része zsigeri, megmagyarázhatatlan bizsergést érzett. Elégtételt.

(Most tekintsünk el attól, hogy a Jokerben milyen bőrszínű tömeg okoz anarchiát: fehéreket látunk a mozivásznon, viszont tudjuk, hogy fekete rendbontókat ábrázolni filmen bajos, mert a PC-közeg rögtön az alkotókra nyomja a rasszizmus bélyegét.)

GettyImages-1216816811-153238.jpg

Ismeretlen férfi sétál el egy bostoni rendőrautó előtt május 31-én, a George Floyd-gyilkosság miatti tüntetések közepette. (Fotó/Forrás: Matthew J. Lee/The Boston Globe via Getty Images)

Ezért juthatott el a film az egymilliárd dolláros bevételig. Az az anarchia, amit a nézők a képsorokon láttak, képviselte őket. Ez az érzés nem racionális, nem tudatos politikai cselekvés, hanem irracionális. Épp annyira, amennyire irracionális, hogy most a tüntetők egy része dühében kisboltokat ver szét, lop és rabol. Akármennyire a rasszizmusról szólnak a jelenlegi megmozdulások, sejthető, hogy nem csak azzal van problémájuk a tüntetőknek. Sokkal kiterjedtebb a diszfunkció, ami feltárul most Amerikában.

Nemcsak a feketék lázadnak, hanem az az alsó- és középosztály is, amely hiába viseli a közterhek nagy részét, pénzükből olyan rendőrséget tart fenn a kormányzat, amely ellenük gyakrabban intézkedik.

A Trump-kormányzat alatt egyértelműen szétnyílt az olló: a felsőbb osztályok gazdagodnak, az alsók elszegényednek, a polgári közép nyilvánvalóan lefelé csúszik. Azok a tömegek, akik most George Floyd neve alatt gyülekeznek, főleg feketék, de nem csak kisebbségek: a fotókat nézve sok közöttük az elszegényedő fehér, akiket pejoratíve „white trash”-ként emlegetnek. Akik éppúgy elszenvedői a túlzó rendőri intézkedéseknek, és akik lehetetlennek tartják, hogy kitörjenek.

(Egy sor kutatás mutatja, hogy a szegényebb negyedekben könnyebben intézkednek, bírságolnak, állítanak elő rendőrök ugyanazért, mint egy jobban szituált környéken. A Trump-adminisztráció mégis inkább azt kommunikálja, hogy a „rendőrellenes” hangulat egyszerűen a bűnelkövetés következménye, és nem azé, hogy a rendőrség sokszor korrupt módon jár el.)

GettyImages-1239039015-153459.jpg

Tüntetők amerikai zászlót égetnek a Fehér Ház közelében május 31-én, Washingtonban. (Fotó/Forrás: Alex Wong/Getty Images)

Félre ne értsen senki: nem üdvözlöm, ami az USA-ban történik. Még kevésbé ünneplem az erőszakot, ami a megmozdulásokkal jár.

Csupán megdöbbent, hogy az, ami fél éve egy elmezavaros bohócfigura anarchista ábrándja volt egy hollywoodi film vásznán, ma tapintható az utcákon.

Az már a helyzet iróniája, hogy ahogy a kollektív pszichére rátapintó Joker sikere a több milliárd dollárt érő DC-t gazdagította, az amerikai zavargásokat is átszövi a kapitalizmus csavaros logikája. Sokan a tüntetések hitelességét kérdőjelezik meg, látva, hogy a protestálók egy része (kisebb része, egyébként) fosztogat, lop. Nos, a világ végét könnyebb elképzelni, mint a kapitalizmus végét, és a posztvilágháborús társadalom, amely bedőlt a hiedelemnek, hogy minden pénzben mérhető, frusztrációját is csak ezen hiedelem berkein belül tudja kifejezni. Egy olyan világban, ahol a pénz látszólag hatalmat jelent, és amelyben egyre kevesebb a társadalmi mobilitás, logikusan lopással hatalmat is lehet szerezni.

GettyImages-1216828204-153240.jpg

Donald Trump amerikai elnök a Szent János Templom felé sétál, a háttérben a George Floyd-gyilkosság miatti tüntetések falfirkái. (Fotó/Forrás: Shawn Thew/EPA/Bloomberg via Getty Images)

A kormányzat talán elképedéssel nézi, hogy mi folyik az utcákon, de nem mondhatja, hogy nem voltak jelek. Amikor február 23-án Ahmaud Arberyt, a fekete fiút két fehér lelőtte futás közben, két hónapig semmi nem történt az ügyben. Amikor március 13-án Breonna Taylorhoz, egy fekete nőhöz a rendőrség kopogtatás nélkül betört, hogy drogot keressenek (nem találtak), és agyonlőtték, az ügyészség a nő barátja ellen emelt vádat, a rendőröket csak akkor vonták felelősségre, amikor már országos hír lett az ügyből.

Amerika elveszítette bizalmát a rendvédelmi szervekben, de a rendszer előtte is recsegett-ropogott. Az alsó- és középosztály nem érzi képviselve magát a társadalomban, egyre nehezebben boldogul a kapitalizmusban, a globális cégek, a Wayne Enterprises-féle gigavállalatok aranykorában, és egyre kevésbé érzi azt, hogy a törvény megvédheti őt.

Thomas Wayne-nek nem kell félnie, hogy orrba vágja Arthur Flecket, hiszen pénze van. Ezek a motívumok mind ott vannak a Jokerben, amelynek kivételes közönségsikerén illett volna elgondolkodni.

 

Folytatás készül a Jokerhez

Kapcsolódó

Folytatás készül a Jokerhez

A Warner rábólintott, a rendező Todd Phillips és a címszereplő Joaquin Phoenix is benne van a buliban. Jöhet a Joker 2.

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

„Szíven üt, hogy EP már soha többé nem ülhet itt” – Interjú Lukács Miklós cimbalomművésszel

Esterházy Péter születésnapján, április 14-én az E(gy)P(ercesek) – Esterházy-fragmentumok című online produkcióval tiszteleg a Katona József Színház az író emléke előtt. EP írásai Máté Gábor hangján szólalnak meg, játszótársa Lukács Miklós cimbalomművész.
Könyv

Kortárs írók kedvenc EP-idézetei lepték el Óbudát

Köztéri plakátokkal, 40 hazai író, költő kedvenc EP-idézetével, korábban nem publikált fotókkal és felolvasással ünnepli a harmadik kerület Esterházy Péter születésnapját.
Könyv

Egyedülálló vers- és regényadatbázist hoztak létre az ELTE kutatói

A különleges gyűjtemény a szerzői jogi védelem alatt már nem álló, a Magyar Elektronikus Könyvtár állományában megtalálható magyar műveket listázza és elemzi nyelvi jellemzőik alapján.
Vizuál

Dokumentumfilm-sorozat készül Fekete István életéről

A film alkotói az író szülőfalujából indulva mutatják be Fekete István életének legfontosabb színhelyeit, történészek, kutatók és szakértők segítségével elevenítve fel egy kivételes írói pálya legfontosabb és legérdekesebb mozzanatait.
Vizuál

„Ahol csak tomboló ováció van, ott valami bűzlik” – Interjú a szobordöntésben érintett alkotóval, Szalay Péterrel

Egy műalkotás élete nem ér véget az alkotó műhelyében, a befogadók által válik egésszé, teljessé. A mű hatást vált ki, ami párbeszédet generál közönség és alkotás között, de meddig tart a szólásszabadság joga és mi védi a szabad művészi alkotás méltóságát?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Ingyenes online koncertet ad Gerendás Péter

Április 13-án ünnepli 65. születésnapját a Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, elődadóművész, aki folytatva „Önök kérték” sorozatát, újra ingyenes koncertet ad.
Plusz hír

Tom Jones mellett kizárólag hazai művészek lépnek színpadra az idei VeszprémFesten

Az eredetileg meghirdetetthez képest később, augusztus közepén rendezik meg az idei fesztivált.
Plusz gyász

Elhunyt Fülöp herceg

Életének századik évében elhunyt Fülöp edinburghi herceg, a brit uralkodó, II. Erzsébet királynő férje – közölte pénteken a Buckingham-palota.
Plusz Zöldhullám

Évente 50 ezret spórolhatunk, ha nem dobunk ki ételt

Azon túl, hogy egy átlagos magyar család évente akár 50 ezer forintot spórolhatna a tudatos, otthoni élelmiszer-gazdálkodással, a jelenlegi pazarlás komoly környezeti problémát is okoz a világban. Hogyan lehetne ezen segíteni? Erre válaszol a Klímapolitikai Intézet.
Plusz Zöldhullám

A méhek különösen vonzódnak a kék virágokhoz

Az emberi szem a virágos növények mindössze 7 százalékát érzékeli kéknek. A méhek viszont ezt a színt látják a legerősebben, és jobban vonzódnak hozzájuk. A festékanyag előállításának nehézsége, valamint a beporzók színérzékelése is szerepet játszik a kék virágú növényfajok ritkaságában.