Plusz

Könnyűzene a korona idején

2020.04.04. 11:50
Ajánlom
Sok más minden mellett a koronvírus-járvány azt is befolyásolja, hogy hol és hogyan fogyasztunk könnyűzenét ezekben a hónapokban. A zeneipar teljes egészére meghatározó – és egyelőre sok tekintetben, de legalábbis számos szegmensére, úgy tűnik, sokkszerű és katasztrofális – hatással van az, ami pillanatnyilag a világon történik.

Kint

A klubkoncertek világszerte elmaradnak, a turnézó zenekarok lemondják koncertkörútjaikat, ami azt jelenti, hogy nem csak zenészek maradnak aktuális bevétel nélkül, hanem a teljes kiszolgáló iparág is parkolópályára kerül erre az időre – hangtechnikusok, roadok, fényesek, buszkölcsönzők, sofőrök, menedzserek, és persze a lemezkiadók is, melyeknek az elmúlt években kialakult 360 fokos modell szerint a hozzájuk szerződött együttesek, előadók turnébevételeiből is részesedtek.

Lefújták vagy új időpontra (optimistán nyár végére, őszre) tették már át a legnagyobb nemzetközi fesztiválokat, Glastonburytől a Primaverán át a Coachelláig. Hogy ez milyen módon érinti általában a gazdaságot, különösképpen a turizmust, azt nem nehéz elgondolni: repülőtársaságok, szállásadók, szállodák, fogyasztás, és így tovább. A hazai fesztiválok nagy része egyelőre még nem lépett: sem a júniusi VOLT vagy Fishing On Orfű, sem a külföldi közönségnek, a turizmusnak jelentősen kitett Sziget, sem a több kisebb, de feltörekvő rendezvény nem nyilatkozott még arról, hogyan néz majd ki az idei évük.

„Jelenleg reggeltől-estig a fesztiváljaink, a klubok megmentésén, lehetséges folytatásán dolgozunk a szakma képviselőivel. Sokat egyeztetünk nemzetközi és hazai szervezőkkel. Senki nem látja, hogy mikortól tervezhetünk újra koncertekkel, fesztiválokkal, milyen - és pláne mikor - lesz az első időszak, amikor kinyithatnak a kapuk. Egyelőre a legtöbben még tartják magukat és abban bíznak, hogy nem marad el minden - bár a nemzetközi nagy események egy részéről már tudjuk, hogy új időpontot keresnek… Nemrég szinte a teljes hazai koncert- és fesztiválszervező szcéna összes képviselőjével közösen indítottuk el a Maradj Otthon! Fesztivált. Ez egy virtuális esemény, de a logikája hasonlít az igazi fesztiválokéra: a line-up itt is azokból áll, akiket a közönség a klubokban, fesztiválokban a legjobban szeret”

– mondja Lobenwein Norbert fesztiválszervező, a VOLT produkció vezetője, a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt. társtulajdonosa.

Számos zenész és zeneipari szereplő próbálja kreativitással, az online tér adta lehetőségekkel pótolni a kieső időt. Online minikoncerteket adnak, eddig el nem érhető koncertfelvételeket „nyitnak ki” a közönség számára – mint például Iggy Pop, a National, a Montreux-i fesztivál, vagy az Austin City Limits koncertsorozat is. Laura Marling gitáros-énekesnő például gitárlecke-sorozatot tart Instagram-oldalán.

Az is kérdés, mit hoz magával a járvány és az azt kísérő válság a kultúrpolitikai térben.

A német állam a múlt héten a kulturális szektor – mind a kultúrában dolgozó személyek, mind a kultúra területén működő vállalkozások - számára folyósítandó 50 milliárd eurós segélyről döntött.

A magyar Előadóművészi Jogvédő Iroda március 31-én kiadott közleményében arra hívja fel az Európai Uniót, hogy „hozza létre az Előadóművészek Szolidaritási Alapját”. „Az előadások elmaradása miatt jövedelem nélkül maradt előadóművészek segítséget kérnek az Európai Bizottság elnökétől, akinek támogatására az online zeneszolgáltatásból származó bevételek méltányos megosztásában is számítanak”, írja a közlemény, amely szerint „teljes képtelenség, hogy a zenészek túlnyomó többségét kihagyták a streaming bevételekből, és hogy családjaik nem támaszkodhatnak az internetes jövedelmekre”

_DSC2720-204112.jpg

A Sziget Love Revolution bemutatja: Minden szerelem egyenlő (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Bent

A járvány és az annak nyomán hozott intézkedések megváltoztatták az életritmust, az élettereket is. Az eddig is folyamatosan zuhanó fizikai lemezeladások tovább csökkennek, hiszen egészen egyszerűen nem látogatjuk azokat a helyeket, plázákat, lemezboltokat, ahol egyébként eddig – ha még vásároltunk fizikai hordozókat – cédét, vagy az elmúlt években a zeneipari tortában ugyan még mindig kis szeletet képviselő, de folyamatosan emelkedő eladási adatokat mutató vinyllemezeket. A Billboard friss cikke szerint

soha ilyen kevés lemez nem fogyott Amerikában: a március 19-vel záródó héten a tengerentúlon 29 százalékkal csökkentek a lemezeladások, összesen 1 millió 520 ezer eladott hanghordozóra, digitális albumra, cédére, vinylre, kazettára.

A mérések kezdete, 1991 óta sosem volt ilyen alacsony ez a szám (ezt csak némileg finomítja az, hogy a múlt héten érkezett meg The Weeknd After Hours című új nagylemeze, ami az első héten elkelt 440 ezer példánnyal dobta fel az eladásokat). 

A járvány és az ezzel összefüggő, kibontakozó válság különösen rosszul érinti a hagyományos, kis lemezboltokat, amelyek eddig is sok esetben a lét-nemlét határán álltak, másfelől különösen kitettek törzsvevőkörüknek és számos esetben az adott város gazdaságát általában is pörgető turizmusnak.

Pápai Sándor, a kultikus budapesti Wave lemezbolt tulajdonosa azt meséli, hogy az elmúlt napokban gyakorlatilag nullára esett vissza a forgalmuk, naponta egy-egy lemezt vagy cédét sikerül eladniuk. Őket különösen rosszul érintette, hogy Budapestről a járvány miatt gyakorlatilag eltűntek a turisták – vevőkörük egy szemmel igen jól látható szeletét tették ki ugyanis a magyar fővárosba látogató zenerajongók, akiknek egy része kifejezetten tudatosan, ajánlás alapján kereste fel a Wave-et.

Bár ezek a boltok alapvetően a személyességre és a fizikai jelenlétre épülnek, a jelenlegi helyzet az eddigieknél is jobban szorít minket arra, hogy számos csak nálunk beszerezhető darabot is tartalmazó katalógusunkkal megfelelő módon jelen legyünk az online térben

– mondja Pápai.

Hegedűs Anna a főleg nép- és világzenében utazó Fonó sajtófőnöke azt meséli, a járvány eddig nem okozott szemmel jól látható változásokat: a fizikai hordozóik eladása a lemezleárazós téli akciójuk előtti mennyiségre esett csak vissza, tehát a korábban sztenderd heti 20-30 lemez jut el a vevőkhöz. A digitális eladásokat az átfutások miatt még nem látják pontosan, de úgy tűnik, azon a felületen sem észlelhető visszaesés.

Persze nem csak az a kérdés, hogy a járvány alatt hol hallgatunk élőzenét és hol vásárolunk, hanem az is, hogy hogyan hallgatunk zenét. A Dalszerző néhány nappal ezelőtti, nemzetközi forrásokat elemző cikke érdekes kérdéseket nyitott ki. Ha esetleg azt gondolnánk, hogy a karantén ugrásszerűen tovább emelte a streamen zenehallgatás arányát, akkor tévedünk:

Olaszországban a kijárási tilalom bevezetése utáni hétben a legnagyobb streaming-szolgáltató, a Spotify top 200 összesített hallgatottsága 23 százalékkal visszaesett, s mindeközben globális szinten is tapasztalható volt egy több mint 10 százalékos csökkenés.

Érdekes ez annak az összefüggésében is, hogy más, otthon fogyasztott szórakoztató tartalmak, így a YouTube vagy a Netflix nézettségének az aránya ugyanebben az időszakban jócskán nőtt.

A cikk arra is rávilágít, hogy a karantén eddigi napjaiban az emberek nem az új slágereket hallgatják, nem kísérleteznek vagy kalandoznak az újdonságok között, hanem a jól megszokott kedvenc dalokat hallgatják, leginkább azokat, amik kötődést jelentenek, viszonyulást fogalmaznak meg, vagy amik régi szép emlékeket idéznek fel ebben a zaklatott időszakban. Jellemző, hogy

az R.E.M. It’s The End Of The World As We Know It (But I Feel Fine) című dala egyenesen visszakerült a Billboard-listára.

S miközben a streaming szolgáltatások finoman csökkentek, a rádiók hallgatottsága nőtt – a cikk kiemeli a BBC-t, melyet 18 százalékkal többen hallgattak a neten, mint korábban. Ez részben a megnövekedett hírfogyasztásnak és a személyességnek, az emberi hangnak köszönhető.

A zene volt az egyik első szektor, amire csapást mért a COVID-19 válság

37, az európai zeneipar legkülönfélébb szektorait képviselő szervezet írta alá az EU intézményeinek és tagállamainak elküldött nyílt levelet – jelent meg a dalszerzo.hu-n. Ugyanis a zene volt az egyik első szektor, amire csapást mért a precedens nélküli COVID-19 válság, és ez lesz az egyik, amelyben a legtovább lehet majd érezni a krízis hatását. Művészek, menedzserek, előadók, zeneszerzők, zeneoktatók, karmesterek, ügynökök, lemezboltok, kiadók, zeneműkiadók, terjesztők, promóterek, gyárak, technikusok, rendezvényszervezők és a rendezvényeken dolgozó személyzet – a teljes ökoszisztéma számos szereplőjének megélhetése forog kockán. Ezért a szervezetek arra biztatják az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy álljanak ki a szektor mellett, és jelentősen emeljék meg általában a kultúrára, ezen belül pedig a zenére fordított nemzeti és uniós költségvetést. Másodszor nagyon fontos, hogy a Koronavírus-járvány elleni befektetési kezdeményezés keretében minden tagállam gyors és teljes hozzáférést nyújtson az európai kreatív szektornak a strukturális alapokhoz, a rövid távú károk enyhítésére.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Díjat nyert Cserhalmi György és Dunai Tamás Los Angelesben – Nézd meg közös kisfilmjüket!

Az Independent Short Awards online gáláján havi szinten díjazza a fesztiválra beküldött, hazájukban már sikerrel bemutatott alkotásokat. A véletlenszerűen kiválasztott és meghívott szakértők a nagy kitüntetésekhez hasonlóan itt is különböző kategóriákban értékelik a műveket, amikkel a világ minden tájáról lehet pályázni.
Plusz

„Az igazi beszélgetés az, amiben az igazság megmutatja magát” – Feldmár András 80 éves

Úgy véli, szabadságra vagyunk ítélve, és ez nehéz dolog. Hiszen ez nem a saját szabadságunkat jelenti, hanem elsősorban az élet szabadságát. És ha bántanak, akkor szabad arrébb menni. Sőt, kell. Születésnapját ünnepli a Kanadában élő pszichoterapeuta és gondolkodó, Feldmár András.
Színház

Szüleik ellen lázadó fiatalokról szól Vidnyánszky új rendezése a Nemzetiben

Shakespeare Rómeó és Júlia című művét tűzi műsorra a Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila rendezésében; a szerelem mindenhatóságáról szóló darab olvasópróbáját kedden tartotta meg a társulat, a bemutatót december elejére tervezik.
Klasszikus

A Concertgebouw tiszteletbeli karmestere lett Fischer Iván

A Budapesti Fesztiválzenekar alapító-karmestere 2021 szeptemberétől az amszterdami Concertgebouw zenekarával is dolgozik.
Plusz

Állami kitüntetéseket kaptak művészeink október 23. alkalmából

Állami kitüntetéseket és egészségügyi díjakat adott át Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Latorcai Csaba, a tárca közigazgatási államtitkára hétfőn Budapesten.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz koronavírus

Minden kulturális intézményt bezárnak Németországban a járvány rohamos terjedése miatt

November 2-tól szinte minden kulturális intézmény bezár egy hónapra Németországban. A részletekről Angela Merkel kancellár tájékoztatja a lakosságot. A bevételkiesés 75%-át megtérítik.
Plusz magazin

„Az igazi beszélgetés az, amiben az igazság megmutatja magát” – Feldmár András 80 éves

Úgy véli, szabadságra vagyunk ítélve, és ez nehéz dolog. Hiszen ez nem a saját szabadságunkat jelenti, hanem elsősorban az élet szabadságát. És ha bántanak, akkor szabad arrébb menni. Sőt, kell. Születésnapját ünnepli a Kanadában élő pszichoterapeuta és gondolkodó, Feldmár András.
Plusz hír

Állami kitüntetéseket kaptak művészeink október 23. alkalmából

Állami kitüntetéseket és egészségügyi díjakat adott át Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Latorcai Csaba, a tárca közigazgatási államtitkára hétfőn Budapesten.
Plusz kult50

Petőfi menedzsere – Takács Ákos a Kult50-ben

Ezreket mozgat meg, százezreket ér el. A Red Bull Pilvaker ötletes performance-ként indult, mára viszont komoly misszióvá vált, amely kreatív módon népszerűsíti a magyar irodalmat a fiatalok körében. Ötletgazdája, Takács Ákos talán maga sem gondolta az elején, hova jut majd el a kezdeményezésük.
Plusz felhívás

Szerkesztő-újságírót keres a Fidelio

A Fidelio Magazint és a fidelio.hu-t kiadó Programmagazin Kiadó Kft. a hazai és nemzetközi kulturális életben jártas munkatársat keres szerkesztő-újságíró pozícióba.