Plusz

Kortárs művészet, a CIA csodafegyvere

2016.11.07. 08:26
Ajánlom
Néhány művészettörténésznek szemet szúrt, hogy a korábban évekig nyomorgó, önmagukat kereső művészek a második világháború után egy csapásra megtáltosodtak és a siker az egekbe repítette őket és irányzatukat, az absztrakt expresszionizmust.

A leggyanúsabb a siker viharos sebessége volt, ami szinte kilőtte az alkotókat a nemzetközi hírnévbe. Egyesek szerint ez nem lehet véletlen! Az áramlathoz tartozó alkotóknak hosszú évekbe telt saját jellegzetes stílusuk kialakítása, ezt követően azonban olyan erős hatást gyakoroltak a kortárs művészetre a festészet és a szobrászat tekintetében, hogy az ötvenes évek végére általánosan elfogadottá vált, hogy már nem Párizsra, hanem New Yorkra figyeltek a művészetek iránt érdeklődők.

GettyImages-153654725

GettyImages-153654725 (Fotó/Forrás: Peter Macdiarmid / Getty Images Hungary)

Mindössze egy évvel az irányzat egyik meghatározó személyiségének, Jackson Pollocknak a halálos autóbalesete után a Metropolitan Museum kortárs alkotó esetén soha nem látott összeget, 30,000 dollárt fizetett az akcióművész Autumn Rhythm című képéért. Rá egy évre a New York-i Modern Művészetek Múzeuma rendezte Az Új Amerikai Festészet című tárlat, egy éves európai körútra indult Baselbe, Berlinbe, Brüsszelbe, Milánóba, Párizsba és Londonba.

Hamarosan azonban feltűnt a színen a pop art, ami kiszorította az absztrakt expresszionizmust. A kétkedők szemében a gyorsan jött majd ugyanolyan gyorsan elillanó siker csak olaj volt a tűzre. Már 1973-ban napvilágot látott az az elképzelés az Artforum magazinban, Max Kozloff művészetkritikus tollából, hogy a az absztrakt expresszionizmus egyfajta propaganda volt, ami összhangban állt a kormány háború utáni ideológiai törekvéseivel.

Az ötlet 1999-ben bukkant fel ismét, amikor megjelent Frances Stonor Saunders brit történész, újságíró könyve a CIA-ről és a szervezet által folytatott „kulturális hidegháborúról”. „Az absztrakt expresszionizmust fegyverkét használták a hidegháborúban” - jelenti ki egyértelműen a szerző. „Pont ahogyan a reneszánsz hercegek is tették annak idején – eltekintve attól, hogy ők titokban végezték a machinációikat – a CIA több mint 20 évig támogatta az amerikai absztrakt expresszionista festészetet világszerte.”

GettyImages-608888148

GettyImages-608888148 (Fotó/Forrás: Carl Court / Getty Images Hungary)

A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy a CIA anyagi támogatást nyújtott számos kulturális kezdeményezésnek a Szovjetunió ellen folytatott propaganda háborúban. Nem közvetlenül az alkotókat pénzelte, hanem a Congress for Cultural Freedom (CCF) nevű szervezeten keresztül bonyolította ezeket az ügyeit. A kommunistaellenes érdek-képviseleti csoportot, ami 35 országban működött a CIA alapította és támogatta.

A CCF indította többek között a liberális Encounter magazint 1953. A szervezet finanszírozta a Boston Symphony Orchestra párizsi útját egy modern zenei fesztiválra. Számos kiállítás létrejöttéhez is hozzájárult, többek közt Az Új Amerikai Festészet tárlat egy éves európai turnéjához 1958-ben. Ez utóbbinál menet közben is be kellett avatkozni: a Tate Gallery nem engedhette meg magának, hogy Londonba hozza a kiállítást.

Ekkor felbukkant a színen egy Julius Fleischmann nevű amerikai üzletember és letette az összeget. Fleischmann a Farfield Foundation alapítvány elnöke volt, amit a CIA alapított. Így ha kicsit messzebbre megyünk, a meghatározó brit absztrakt festőket, mint John Hoyland, akinek művészetére nagyon erősen hatott a Tate tárlata, a CIA kémjei befolyásolta.

A Központi Hírszerző Ügynökség az absztrakt expresszionizmusban hatásos fegyvert látott a hivatalos orosz művészeti irányzattal, a szocialista realista művészettel szemben. Amerika maga volt a szabadság földje, míg Oroszország gyakorlatilag el volt zárva kulturálisan – legalábbis a CIA ezt az üzenetet akarta közvetíteni.

GettyImages-91850665

GettyImages-91850665 (Fotó/Forrás: Sean Gallup / Getty Images Hungary)

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy maguk a művészek is közreműködtek ebben vagy akár csak tudomásuk is volt arról, mi zajlik a háttérben. A tanulmány szerzője, Anfam szerint azonban ez volt a legjobb dolog, amire a szervezet költötte a pénzét.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A végzet asszonya élete végéig díva maradt

A magyar femme fatale emigráns éveiben ritkán mutatkozott, nem járt társaságba - saját, régi filmjei viszont hipnotikus erővel hatottak rá.
Klasszikus

Zaklatási botrány rázza meg a finn Sibelius Akadémiát

Egy finn lap szerint a helsinki zeneművészeti akadémia működéséhez tartozik a szexuális zaklatás és a növendékek megalázása.
Plusz

Megalakult a Nemzeti Kulturális Tanács

Megtartotta alakuló ülését az Országgyűlés által tavaly decemberben kihirdetett törvény alapján életre hívott testület.
Klasszikus

Börtönbe megy a nyugdíjas, aki túl hangosan hallgatott komolyzenét

A liverpooli nyugdíjas, aki túl hangosan hallgatta a ClassicFM-et, azt mondta a bírónak, verjék csak láncra. Huszonnégy hétre tették hűvösre.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz brit tudósok

Kilenc perc kell ahhoz, hogy a zene elűzze a szomorúságot

Brit kutatók már megint kutattak, és megállapították, hogy a zene boldogságot okozhat.
Plusz hír

Megalakult a Nemzeti Kulturális Tanács

Megtartotta alakuló ülését az Országgyűlés által tavaly decemberben kihirdetett törvény alapján életre hívott testület.
Plusz hír

Fiatal művészek szaxofonkvartettje zengi be a Szentendrei Tavaszi Fesztivált

Idén a Saxy4U szaxofonkvartett tagjai lettek a március 1-től április 7-ig tartó Szentendrei Tavaszi Fesztivál arcai.
Plusz hír

Magyar performanszművész a tranzitzónából

London feltörekvő kreatív művésznegyedében adott teltházas költői estet Ladik Katalin avantgárd performanszművész.
Plusz ajánló

Ottlik sem hiába szerette – bridzs a Szalonban

Péntek délutánonként jó hangulatú haladó bridzspartinak ad helyet a Rózsavölgyi Szalon, ahová most lelkes csatlakozók jelentkezését várják.