Plusz

Kortárs művészet, a CIA csodafegyvere

2016.11.07. 08:26
Ajánlom
Néhány művészettörténésznek szemet szúrt, hogy a korábban évekig nyomorgó, önmagukat kereső művészek a második világháború után egy csapásra megtáltosodtak és a siker az egekbe repítette őket és irányzatukat, az absztrakt expresszionizmust.

A leggyanúsabb a siker viharos sebessége volt, ami szinte kilőtte az alkotókat a nemzetközi hírnévbe. Egyesek szerint ez nem lehet véletlen! Az áramlathoz tartozó alkotóknak hosszú évekbe telt saját jellegzetes stílusuk kialakítása, ezt követően azonban olyan erős hatást gyakoroltak a kortárs művészetre a festészet és a szobrászat tekintetében, hogy az ötvenes évek végére általánosan elfogadottá vált, hogy már nem Párizsra, hanem New Yorkra figyeltek a művészetek iránt érdeklődők.

GettyImages-153654725

GettyImages-153654725 (Fotó/Forrás: Peter Macdiarmid / Getty Images Hungary)

Mindössze egy évvel az irányzat egyik meghatározó személyiségének, Jackson Pollocknak a halálos autóbalesete után a Metropolitan Museum kortárs alkotó esetén soha nem látott összeget, 30,000 dollárt fizetett az akcióművész Autumn Rhythm című képéért. Rá egy évre a New York-i Modern Művészetek Múzeuma rendezte Az Új Amerikai Festészet című tárlat, egy éves európai körútra indult Baselbe, Berlinbe, Brüsszelbe, Milánóba, Párizsba és Londonba.

Hamarosan azonban feltűnt a színen a pop art, ami kiszorította az absztrakt expresszionizmust. A kétkedők szemében a gyorsan jött majd ugyanolyan gyorsan elillanó siker csak olaj volt a tűzre. Már 1973-ban napvilágot látott az az elképzelés az Artforum magazinban, Max Kozloff művészetkritikus tollából, hogy a az absztrakt expresszionizmus egyfajta propaganda volt, ami összhangban állt a kormány háború utáni ideológiai törekvéseivel.

Az ötlet 1999-ben bukkant fel ismét, amikor megjelent Frances Stonor Saunders brit történész, újságíró könyve a CIA-ről és a szervezet által folytatott „kulturális hidegháborúról”. „Az absztrakt expresszionizmust fegyverkét használták a hidegháborúban” - jelenti ki egyértelműen a szerző. „Pont ahogyan a reneszánsz hercegek is tették annak idején – eltekintve attól, hogy ők titokban végezték a machinációikat – a CIA több mint 20 évig támogatta az amerikai absztrakt expresszionista festészetet világszerte.”

GettyImages-608888148

GettyImages-608888148 (Fotó/Forrás: Carl Court / Getty Images Hungary)

A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy a CIA anyagi támogatást nyújtott számos kulturális kezdeményezésnek a Szovjetunió ellen folytatott propaganda háborúban. Nem közvetlenül az alkotókat pénzelte, hanem a Congress for Cultural Freedom (CCF) nevű szervezeten keresztül bonyolította ezeket az ügyeit. A kommunistaellenes érdek-képviseleti csoportot, ami 35 országban működött a CIA alapította és támogatta.

A CCF indította többek között a liberális Encounter magazint 1953. A szervezet finanszírozta a Boston Symphony Orchestra párizsi útját egy modern zenei fesztiválra. Számos kiállítás létrejöttéhez is hozzájárult, többek közt Az Új Amerikai Festészet tárlat egy éves európai turnéjához 1958-ben. Ez utóbbinál menet közben is be kellett avatkozni: a Tate Gallery nem engedhette meg magának, hogy Londonba hozza a kiállítást.

Ekkor felbukkant a színen egy Julius Fleischmann nevű amerikai üzletember és letette az összeget. Fleischmann a Farfield Foundation alapítvány elnöke volt, amit a CIA alapított. Így ha kicsit messzebbre megyünk, a meghatározó brit absztrakt festőket, mint John Hoyland, akinek művészetére nagyon erősen hatott a Tate tárlata, a CIA kémjei befolyásolta.

A Központi Hírszerző Ügynökség az absztrakt expresszionizmusban hatásos fegyvert látott a hivatalos orosz művészeti irányzattal, a szocialista realista művészettel szemben. Amerika maga volt a szabadság földje, míg Oroszország gyakorlatilag el volt zárva kulturálisan – legalábbis a CIA ezt az üzenetet akarta közvetíteni.

GettyImages-91850665

GettyImages-91850665 (Fotó/Forrás: Sean Gallup / Getty Images Hungary)

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy maguk a művészek is közreműködtek ebben vagy akár csak tudomásuk is volt arról, mi zajlik a háttérben. A tanulmány szerzője, Anfam szerint azonban ez volt a legjobb dolog, amire a szervezet költötte a pénzét.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Veszélyben van a szimfonikus zenekar intézménye?

Számos veszély fenyegeti a szimfonikus zenekarokat, de ha túlélik, az biztos, hogy a jövő zenekara nem olyan lesz, mint a mai. Fischer Iván szerint ideje megreformálni a zenekarok működését, hogy megfeleljen a következő generációk korszakának.
Klasszikus

Rácz Ödön nagybőgős rekordot döntött A dongóval

Rimszkij-Korszakov eredetileg hegedűre és zongorára írt darabját már majd' minden hangszercsoport képviselői eljátszották, most egy extra gyors nagybőgő verziót mutatunk. Videó!
Színház

Kállai Ferenc, az egyik legsokoldalúbb magyar színész

Tíz éve, 2010. július 11-én halt meg Kállai Ferenc Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze. 
Vizuál

Elárverezik Katharine Hepburn Howard Hughesnak írott szerelmesleveleit

Hughes és Hepburn romantikus kapcsolata másfél évig tartott. Nem házasodtak össze, de szerelmi történetük nagy port kavart annak idején Hollywoodban, és a 2004-ben bemutatott Aviátor című filmben is megörökítették.
Jazz/World

Kiütötték a Fonó falát!

A kényszerű koncertszünetben elkészült a Fonó új, szabadtéri színpada!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Eredeti formájában állítják helyre a Notre-Dame-székesegyházat

A tavalyi áprilisi tűzvész nyomán leomlott huszártornyot a francia elnök szerette volna kortárs építészeti tervek szerint újjáépíteni, hogy magán hordozza a 21. század többé-kevésbé merész lenyomatát.
Plusz cirkuszok éjszakája

Pénteken és szombaton Zamárdiban a Richter Flórián Cirkusz várja a közönséget

A Drónok a porondon című előadás kibővített változatával, extra fellépőkkel várja a közönséget a Richter Flórián Cirkusz Zamárdiban az idén kétnapos Cirkuszok éjszakáján pénteken és szombaton.
Plusz magazin

Kőbányára kell utaznunk a legújabb Kolodkóért

A gerillaszobrász két új alkotásával gazdagodott Budapest: ezúttal a Dreher Sörgyárak története ihlette meg Kolodko Mihályt.
Plusz hír

Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke

A neurobiológus a hat év után leköszönő Lovász Lászlót váltja a Magyar Tudományos Akadémia élén.
Plusz magazin

A nagyorrú Beatle – Ringo Starr 80 éves

A Beatles egykori dobosa virtuális jótékonysági koncerttel ünnepli a kerek évfordulót.