Plusz

Kortárs művészet, a CIA csodafegyvere

2016.11.07. 08:26
Ajánlom
Néhány művészettörténésznek szemet szúrt, hogy a korábban évekig nyomorgó, önmagukat kereső művészek a második világháború után egy csapásra megtáltosodtak és a siker az egekbe repítette őket és irányzatukat, az absztrakt expresszionizmust.

A leggyanúsabb a siker viharos sebessége volt, ami szinte kilőtte az alkotókat a nemzetközi hírnévbe. Egyesek szerint ez nem lehet véletlen! Az áramlathoz tartozó alkotóknak hosszú évekbe telt saját jellegzetes stílusuk kialakítása, ezt követően azonban olyan erős hatást gyakoroltak a kortárs művészetre a festészet és a szobrászat tekintetében, hogy az ötvenes évek végére általánosan elfogadottá vált, hogy már nem Párizsra, hanem New Yorkra figyeltek a művészetek iránt érdeklődők.

GettyImages-153654725

GettyImages-153654725 (Fotó/Forrás: Peter Macdiarmid / Getty Images Hungary)

Mindössze egy évvel az irányzat egyik meghatározó személyiségének, Jackson Pollocknak a halálos autóbalesete után a Metropolitan Museum kortárs alkotó esetén soha nem látott összeget, 30,000 dollárt fizetett az akcióművész Autumn Rhythm című képéért. Rá egy évre a New York-i Modern Művészetek Múzeuma rendezte Az Új Amerikai Festészet című tárlat, egy éves európai körútra indult Baselbe, Berlinbe, Brüsszelbe, Milánóba, Párizsba és Londonba.

Hamarosan azonban feltűnt a színen a pop art, ami kiszorította az absztrakt expresszionizmust. A kétkedők szemében a gyorsan jött majd ugyanolyan gyorsan elillanó siker csak olaj volt a tűzre. Már 1973-ban napvilágot látott az az elképzelés az Artforum magazinban, Max Kozloff művészetkritikus tollából, hogy a az absztrakt expresszionizmus egyfajta propaganda volt, ami összhangban állt a kormány háború utáni ideológiai törekvéseivel.

Az ötlet 1999-ben bukkant fel ismét, amikor megjelent Frances Stonor Saunders brit történész, újságíró könyve a CIA-ről és a szervezet által folytatott „kulturális hidegháborúról”. „Az absztrakt expresszionizmust fegyverkét használták a hidegháborúban” - jelenti ki egyértelműen a szerző. „Pont ahogyan a reneszánsz hercegek is tették annak idején – eltekintve attól, hogy ők titokban végezték a machinációikat – a CIA több mint 20 évig támogatta az amerikai absztrakt expresszionista festészetet világszerte.”

GettyImages-608888148

GettyImages-608888148 (Fotó/Forrás: Carl Court / Getty Images Hungary)

A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy a CIA anyagi támogatást nyújtott számos kulturális kezdeményezésnek a Szovjetunió ellen folytatott propaganda háborúban. Nem közvetlenül az alkotókat pénzelte, hanem a Congress for Cultural Freedom (CCF) nevű szervezeten keresztül bonyolította ezeket az ügyeit. A kommunistaellenes érdek-képviseleti csoportot, ami 35 országban működött a CIA alapította és támogatta.

A CCF indította többek között a liberális Encounter magazint 1953. A szervezet finanszírozta a Boston Symphony Orchestra párizsi útját egy modern zenei fesztiválra. Számos kiállítás létrejöttéhez is hozzájárult, többek közt Az Új Amerikai Festészet tárlat egy éves európai turnéjához 1958-ben. Ez utóbbinál menet közben is be kellett avatkozni: a Tate Gallery nem engedhette meg magának, hogy Londonba hozza a kiállítást.

Ekkor felbukkant a színen egy Julius Fleischmann nevű amerikai üzletember és letette az összeget. Fleischmann a Farfield Foundation alapítvány elnöke volt, amit a CIA alapított. Így ha kicsit messzebbre megyünk, a meghatározó brit absztrakt festőket, mint John Hoyland, akinek művészetére nagyon erősen hatott a Tate tárlata, a CIA kémjei befolyásolta.

A Központi Hírszerző Ügynökség az absztrakt expresszionizmusban hatásos fegyvert látott a hivatalos orosz művészeti irányzattal, a szocialista realista művészettel szemben. Amerika maga volt a szabadság földje, míg Oroszország gyakorlatilag el volt zárva kulturálisan – legalábbis a CIA ezt az üzenetet akarta közvetíteni.

GettyImages-91850665

GettyImages-91850665 (Fotó/Forrás: Sean Gallup / Getty Images Hungary)

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy maguk a művészek is közreműködtek ebben vagy akár csak tudomásuk is volt arról, mi zajlik a háttérben. A tanulmány szerzője, Anfam szerint azonban ez volt a legjobb dolog, amire a szervezet költötte a pénzét.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Igazi Angyal volt” – Emlékezések Kurtág Mártára

Fischer Iván és Keller András a Slipped Disc hasábjain búcsúztak a múlt héten elhunyt zongoraművésznőtől, Kurtág György alkotótársától.
Vizuál

Rekordok dőltek a Virág Judit Galéria árverésén

Kádár Béla Concertina című festménye 110, valamint Schönberger Armand Abszintivók című festménye 85 millió forintos eladási árával életműrekordot döntött a Virág Judit Galéria őszi árverésén.
Klasszikus

Ilyen érzés volt egyetlen európaiként hallgatni a Concerto Budapest koncertjét Kínában

Szürreális és tanulságos élmény volt, de emlékezetes volt az este Fucsouban a zenekar azon tagjai számára is, akik a koncert előtt egy vörös szőnyegen sétáltak Jackie Chan-nel.
Klasszikus

Hangverseny Kocsis Zoltán emlékére

Maurice Ravel, Frédéric Chopin és Kovács Zoltán egy-egy művével emlékeznek Kocsis Zoltán zongoraművészre, karmesterre és zeneszerzőre halála évfordulóján a Nemzeti Filharmonikusok.
Klasszikus

Íme a februári Beethoven-maraton teljes programja!

Forradalmi, látnoki, zseni – a klasszikus zene örök csillagát, Ludwig van Beethovent ünneplik a Müpa, a BFZ és a magyar zenei élet legmeghatározóbb muzsikusai 2020. február 2-án, a zeneszerző születésének 250. évfordulóján. Az igazi fanatikusok 11 órán át hallgathatják a zeneszerző-óriás műveit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz galéria

Ahol az íróknak külön menüt adtak – a New York Palota és gyönyörű kávéháza

A művészvilág képviselőinek legendás törzshelye, ahol még tinta is járt a kávéhoz, amíg Karinthy le nem öntött egy kanapét. 1894. október 23-án nyílt meg Budapesten a New York Palota, földszintjén a híres kávéházzal.
Plusz magazin

Az Operaház és a Zeneakadémia is kipakolt

A Tetris kihívásban, a résztvevők kipakolják a munkájukhoz szükséges kellékeket, majd a közösségi oldalakon posztolják az eredményt.
Plusz ajánló

Dupla táncbemutató, a világ egyik legjobb énekkara és Kassák a CAFe Budapest zárónapján

Az október 20-i zárónapon a kortárs tánc, könnyű- és komolyzene, valamint a színház szerelmesei is megtalálják a kedvükre való programot.
Plusz ajánló

Őze Áron dadogással élő sorstársaival beszélget

A dadogás elfogadásának világnapján, október 22-én konferenciát szerveznek, amelyre a beszédhibában érintetteket és a témával foglalkozó pszichológusokat is várnak.
Plusz ajánló

Mi a vásárhelyi hímzés titka? - Hódmezővásárhelyen kalandozik a Partitúra

Partitúra kulturális időutazása ezúttal az Alföld egyik kulturális központjában, Hódmezővásárhelyen és környékén folytatódik. Miklósa Erika és Batta András Makóra, Mártélyba és Kakasszegre is benézett, az adás október 19-én 13.30-kor látható a Duna Televízióban.