Plusz

Kortárs művészet, a CIA csodafegyvere

2016.11.07. 08:26
Ajánlom
Néhány művészettörténésznek szemet szúrt, hogy a korábban évekig nyomorgó, önmagukat kereső művészek a második világháború után egy csapásra megtáltosodtak és a siker az egekbe repítette őket és irányzatukat, az absztrakt expresszionizmust.

A leggyanúsabb a siker viharos sebessége volt, ami szinte kilőtte az alkotókat a nemzetközi hírnévbe. Egyesek szerint ez nem lehet véletlen! Az áramlathoz tartozó alkotóknak hosszú évekbe telt saját jellegzetes stílusuk kialakítása, ezt követően azonban olyan erős hatást gyakoroltak a kortárs művészetre a festészet és a szobrászat tekintetében, hogy az ötvenes évek végére általánosan elfogadottá vált, hogy már nem Párizsra, hanem New Yorkra figyeltek a művészetek iránt érdeklődők.

GettyImages-153654725

GettyImages-153654725 (Fotó/Forrás: Peter Macdiarmid / Getty Images Hungary)

Mindössze egy évvel az irányzat egyik meghatározó személyiségének, Jackson Pollocknak a halálos autóbalesete után a Metropolitan Museum kortárs alkotó esetén soha nem látott összeget, 30,000 dollárt fizetett az akcióművész Autumn Rhythm című képéért. Rá egy évre a New York-i Modern Művészetek Múzeuma rendezte Az Új Amerikai Festészet című tárlat, egy éves európai körútra indult Baselbe, Berlinbe, Brüsszelbe, Milánóba, Párizsba és Londonba.

Hamarosan azonban feltűnt a színen a pop art, ami kiszorította az absztrakt expresszionizmust. A kétkedők szemében a gyorsan jött majd ugyanolyan gyorsan elillanó siker csak olaj volt a tűzre. Már 1973-ban napvilágot látott az az elképzelés az Artforum magazinban, Max Kozloff művészetkritikus tollából, hogy a az absztrakt expresszionizmus egyfajta propaganda volt, ami összhangban állt a kormány háború utáni ideológiai törekvéseivel.

Az ötlet 1999-ben bukkant fel ismét, amikor megjelent Frances Stonor Saunders brit történész, újságíró könyve a CIA-ről és a szervezet által folytatott „kulturális hidegháborúról”. „Az absztrakt expresszionizmust fegyverkét használták a hidegháborúban” - jelenti ki egyértelműen a szerző. „Pont ahogyan a reneszánsz hercegek is tették annak idején – eltekintve attól, hogy ők titokban végezték a machinációikat – a CIA több mint 20 évig támogatta az amerikai absztrakt expresszionista festészetet világszerte.”

GettyImages-608888148

GettyImages-608888148 (Fotó/Forrás: Carl Court / Getty Images Hungary)

A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy a CIA anyagi támogatást nyújtott számos kulturális kezdeményezésnek a Szovjetunió ellen folytatott propaganda háborúban. Nem közvetlenül az alkotókat pénzelte, hanem a Congress for Cultural Freedom (CCF) nevű szervezeten keresztül bonyolította ezeket az ügyeit. A kommunistaellenes érdek-képviseleti csoportot, ami 35 országban működött a CIA alapította és támogatta.

A CCF indította többek között a liberális Encounter magazint 1953. A szervezet finanszírozta a Boston Symphony Orchestra párizsi útját egy modern zenei fesztiválra. Számos kiállítás létrejöttéhez is hozzájárult, többek közt Az Új Amerikai Festészet tárlat egy éves európai turnéjához 1958-ben. Ez utóbbinál menet közben is be kellett avatkozni: a Tate Gallery nem engedhette meg magának, hogy Londonba hozza a kiállítást.

Ekkor felbukkant a színen egy Julius Fleischmann nevű amerikai üzletember és letette az összeget. Fleischmann a Farfield Foundation alapítvány elnöke volt, amit a CIA alapított. Így ha kicsit messzebbre megyünk, a meghatározó brit absztrakt festőket, mint John Hoyland, akinek művészetére nagyon erősen hatott a Tate tárlata, a CIA kémjei befolyásolta.

A Központi Hírszerző Ügynökség az absztrakt expresszionizmusban hatásos fegyvert látott a hivatalos orosz művészeti irányzattal, a szocialista realista művészettel szemben. Amerika maga volt a szabadság földje, míg Oroszország gyakorlatilag el volt zárva kulturálisan – legalábbis a CIA ezt az üzenetet akarta közvetíteni.

GettyImages-91850665

GettyImages-91850665 (Fotó/Forrás: Sean Gallup / Getty Images Hungary)

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy maguk a művészek is közreműködtek ebben vagy akár csak tudomásuk is volt arról, mi zajlik a háttérben. A tanulmány szerzője, Anfam szerint azonban ez volt a legjobb dolog, amire a szervezet költötte a pénzét.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Elhunyt Szakcsi Lakatos Béla

A magyar jazz ikonikus alakját október 2-án, életének 80. évében érte a halál – adta hírül a Magyar Jazz Szövetség.
Plusz

A nem hallható zene – felvételek a környező világ rezgéseiből

A zenei világnap alkalmából érdemes eltűnődni, mi is a muzsika, és milyen rezgések léteznek a hallható tartományon túl. Bemutatunk néhány művészt és tudóst, kísérletező kedvű alkotókat, akik a körülöttünk lévő világ alig érzékelhető hangjait dolgozzák fel.
Színház

„Benett példája a követendő” – Janisch Attila is megszólalt a visszautasított díj kapcsán

Idén a Junior Prima Díj egyik idei kitüntetettje, Vilmányi Benett színművész személyes nézeteire hivatkozva nem vette át az elismerést. Az ügy kapcsán a kulturális élet több fontos szereplője is megszólalt, legutóbb Janisch Attila filmrendező.
Színház

Tarr Béla a Freeszfe Egyesület elnökségének új vezetője

A Freeszfe küldöttgyűlése szeptember 29-én új tagokat választott, munkájukat külkapcsolatokért felelős tanácsadóként továbbra is Upor László dramaturg és Rihay-Kovács Zita jogász segíti.
Színház

Személyes világvégéink – Andella Mirtill posztapokaliptikus víziót rendez

A fiatal filmrendező első színházi rendezésében, az Elnyelt rezgések utóéletében egy posztapokaliptikus vízióban enged betekintést a magyar néplélekbe, és keresi a választ arra, hogyan lehet reményt találni szubjektív, személyes világvégéink után.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz magazin

A nem hallható zene – felvételek a környező világ rezgéseiből

A zenei világnap alkalmából érdemes eltűnődni, mi is a muzsika, és milyen rezgések léteznek a hallható tartományon túl. Bemutatunk néhány művészt és tudóst, kísérletező kedvű alkotókat, akik a körülöttünk lévő világ alig érzékelhető hangjait dolgozzák fel.
Plusz gyász

Elhunyt Coolio, a híres amerikai rapper

Az 59 éves zenész a Gangsta's Paradise című ikonikus slágerével vált világhírűvé. Haláláról régi menedzsere, Jarez Posey számolt be az amerikai médiának – írja a BBC.
Plusz gyász

Elhunyt Ipacs László dobos

A Vágtázó Halottkémek egykori alapítója 65 éves volt, halálának hírét lánya tudatta a Facebookon. A temetésről később intézkednek.
Plusz ajánló

Az ősz mámora az októberi Fidelióban

Már fellelhető országszerte a Fidelio Magazin 2022. októberi száma, benne a fővárosi játszóhelyek és koncerttermek részletes műsorával, könyv-, film- és kiállításajánlókkal, valamint több vidéki színház kínálatával.
Plusz ajánló

Patti Smith-napot rendeznek a Freeszfe hallgatói

Jóformán minden művészeti ág képviseli magát október 1-jén a hét helyszínen zajló Patti Smith-napon, koncert, színház, kiállítás, tánc, és megannyi program várja azokat, akik szeretik átlépni a megszokott határokat.