Gyerekkorodtól a mindennapjaid meghatározó eleme a népi kultúra: az Óbudai Népzenei Iskolába jártál, miközben a Bihari János Táncegyüttes, majd a Budapest Főváros Bartók Táncegyüttes tagja is voltál. Szülői inspirációra?
Nagy a családunk, szüleink hatására mindannyian kiskorunkban kezdtünk népzenélni, néptáncolni. Korán az életformánkká vált. Egy néptáncos csoportnak vagy népzenei együttesnek a közösségi élmény mellett személyiségfejlesztő hatása is van: képessé tesz az együttműködésre. Jó útravaló ez a felnőtt élethez.
A Klárisok nevű együttest is a táncos és a zenei anyanyelvedre építve alapítottad meg nyolc évvel ezelőtt.
Sokáig klasszikus zenésznek készültem, mégis inkább gimnáziumba mentem, majd pszichológia szakra jelentkezem. Édesapám orvos, a gyógyítás sem állt messze tőlem. 2012-ben a FolkEurópa Kiadó felkért, hogy készítsek egy gyereklemezt, melyben szerettem volna a hivatásomat, a gyermekpszichológiát és az éneklést ötvözni. Egyetemi éveim alatt a Bartók Táncegyüttesben gyermekcsoportokat tanítottam, illetve elsajátítottam a gyermekpszichodrámát és a meseterápiát, idővel a zeneterápiát, ezért szerettem volna a meséket és a népzenét párhuzamba állítani. Akkor alapítottuk meg három zenésztársammal – Buzás Attila, Eredics Dávid, Porteleki Áron – a Klárisok nevű együttest.
Korzenszky Klára (Fotó/Forrás: Vermes Tibor / Partitúra)
A Bethesda Gyermekkórházban dolgozol gyermekpszichológusként, munkád során a zeneterápiát is alkalmazod. Hogyan tudod megnyitni a kezelt gyermekek és szüleik zeneiségét?
Egyre nyitottabbak az emberek az alternatív művészetterápiákra. Számos tudományos kutatás alátámasztotta a zene jótékony hatásait: az agyunkban zenehallgatás és éneklés közben endorfin szabadul fel, ezért örömet érzünk, emellett fejlesztő hatással van a kognitív, érzelmi és szociális képességekre is.
A Bethesda Gyermekkórházban leggyakrabban a krízisintervenció során használom a zeneterápiát. A kórházban kezelt égéssérült gyermekek azonnal pozitívan állnak hozzá, hiszen játékként fogják fel, míg a szüleiket először meglepetésként éri, hogy zenével kapcsolódunk hozzájuk, ezért van bennük némi szorongás. Hogy ezt feloldjam, szakemberként én szólaltatom meg először a hangszert, vagy kezdek el énekelni, és utána ebbe a folyamatba észrevétlenül is becsatlakoznak. A munkámban fontos a mintamutatás a szülőknek, hiszen nehéz helyzetben vannak, amikor a kórházban elveszítik a szülői kompetenciájukat: a mindennapokban jól ismerik a gyereküket, minden problémára találnak megoldást, de a kórházi helyzetben nem ők az irányítók. Ezt fel kell oldani, a zene jó eszköz erre.
Korzenszky Klára fiatal közönségével (Fotó/Forrás: Deák Vera / Partitúra)
A Kende Hanna nevéhez fűződő gyermekpszichodrámát és a Boldizsár Ildikó által megalkotott Metamorphoses Meseterápiás Módszert is használod. Mindkettő a mesére épül, de mi a különbség közöttük?
Ezekben a terápiás módszerekben a mese egy eszköz, amit arra használunk, hogy a belső tartalmakat megnyissuk, és dolgozzunk a felvetődő nehézségeken. Hasonló hatása van a zenének is, ezért szeretem kombinálni őket, mert különböző csatornákon, de ugyanazt a tartalmat tudják felszínre hozni. Kende Hanna gyermekpszichodráma módszerének fő alkotóelemei: a szerepjáték, a fantáziatevékenység és a mintha-játék.
A gyerek egy csodavilágot képzel el, és ebben a szimbolikus térben – a mese- vagy a főszereplővel azonosulva – az őt foglalkoztató problémákat kijátszhatja magából. Bárkivé és bármivé válhat, az ő döntése. Így történik meg a katarzis, mely énerősítő, bátorító funkcióval bírhat.
Ez a módszer kifejezetten gyerekeknek szól. Boldizsár Ildikó meseterápiájának nincsen korosztályi megkötése, de természetesen mindig az adott életkornak megfelelő történeteket kell használni. A Metamorphoses Meseterápia alapgondolata, hogy minden élethelyzetnek megvan a maga meséje. Központi eleme a rend, a kaotikus helyzetek után megteremtődik az egyensúly.
Ha egy gyereknek van kedvenc meséje, amit sokszor kér, az azt jelenti, hogy az adott főhős szerepébe tudja leginkább beleélni magát, vagy ezt már a Disney és a marketing határozzák meg?
A gyerekek azonosulnak az adott főhőssel, az ő útját járják be, de fontos különválasztani a mesehallgatást és a vizuálisan megjelenített mesét. Mindkettőnek helye van, de hogy milyen arányban, azt érdemes átgondolni és a szülőnek irányítani. A gyerekek mesehallgatás közben használják a fantáziájukat, ami fejleszti a kreativitásukat és növeli a koncentrációképességüket. A népmese az anyanyelvünk, a gyerekekben genetikailag kódolva van, hogy értik, hat rájuk.
Mely hangszerekkel találkozhatnak a koncerten résztvevők?
A zenekar tagjai közül Buzás Attila és Eredics Dávid a magyar népzene mellett kiválóan ismerik a délszláv, balkáni népzenét, és számos olyan hangszeren játszanak, amely ehhez a vidékhez kapcsolódik. Az együttesünk dobosa és brácsása Porteleki Áron édesapja révén a magyar népzenéből érkezik, de jazzdobosként is játszik. Ezért változatos hangszerelést alkalmazunk a meseszituációk felidézésre, megjelenítésére és a történetbe való belehelyezkedés segítésére. Sok olyan hangszert is használunk a koncerteken, amelyek széles körben nem ismertek, ezért a mesét egy adott ponton mindig megállítjuk, a hangszereket bemutatjuk, külön-külön is megszólaltatjuk őket.
Idén Tíz, tíz, tiszta víz címmel újabb lemezzel készültetek. Ezt hallgatva a „mesébe helyezkedés”, a szerepelőkkel való azonosulás otthon is meg tud teremtődni?
Törekszünk rá, hogy ez létrejöhessen, mind a három lemezünkön Kálloy Molnár Péter az, aki a mesét néhány mondattal tovább görgeti, mutatja a hallgatónak az irányt. Viszont tudatosan úgy tesszük egymás után a dalokat, hogy azok önmagukban is kiadják a mesét.
A Partitúra balatonfüredi adása december 12-én, szombaton 14.30-kor látható a Duna Televízió műsorán.
hírlevél
