Plusz

Kossuth-díj: Omega együttes

2013.03.15. 20:59
Ajánlom
"Fontos számunkra a Kossuth-díj, mert a velünk együtt indult, és az elmúlt évtizedekben meghatározó zenészek nagy többsége már megkapta az elismerést" - mondta Benkő László, az Omega vezetője annak kapcsán, hogy az együttes tagjai március 15-én megosztott Kossuth-díjat vehettek át.

Az Omega tagjai a magyar könnyűzenében játszott úttörő szerepükért, a közönség szeretetétől övezett, folyamatosan megújuló, a magyar rocktörténetben egyedülálló nemzetközi sikereket elért, legendássá vált fél évszázados művészi pályafutásuk elismeréseként kapták megosztva a kitüntetést.

"A rockzene műfaja velünk együtt, a hatvanas évek elején indult, ezért szerencsések vagyunk. A Beatles, a Stones is 1962-ben kezdte, tagjaik minden fontos díjat megkaptak azóta. Amit ők jelentettek a világnak, azt jelentettük mi a volt szocialista blokkban" - fogalmazott Benkő László az MTI-nek. Az Omega minden idők egyik legsikeresebb magyar rockzenekara, világszerte több mint 50 millió albumot adott el, olyan slágerek fűződnek hozzá, mint a Petróleumlámpa, a Gyöngyhajú lány vagy a Fekete pillangó. A zenekar felállása 1971 óta állandó: Kóbor János (ének), Benkő László (billentyűs hangszerek), Molnár György (gitár), Mihály Tamás (basszusgitár), Debreczeni Ferenc (dob). Az Omegában 1963 és 1971 között megfordult Laux József, Somló Tamás és Presser Gábor is.

Benkő László kifejtette: az akkori politikai viszonyok ellenére, Magyarországról indulva is kitárult előttük a világ, 1968-ban Londonban készíthettek lemezt (ez volt az Omega Red Star), és első közép-kelet-európai zenekarként turnézhattak az Egyesült Királyságban. "Az Omega kinti sikereiről szóló híreket itthon visszafogták, holott a hetvenes évek közepén népszerűek voltunk Németországban, a frankfurti Bellaphon kiadó adta ki lemezeinket, 1977-ben az angol nyelvű Time Robber (Időrabló) egymillió példányban fogyott. Amikor az 50 éves Omega tavaly Berlinben fellépett, még mindig óriási volt az érdeklődés" - idézte fel a zenész.

A billentyűs szerint amit egy keleti rockzenekar elérhetett, azt ők akkor elérték. Hozzátette: talán annyi hiányzott, hogy amikor hirtelen jött egy új lehetőség, akkor arról még kivételezettként is le kellett néhányszor mondaniuk a szabad mozgás hiánya, a szigorú hazai hatóságok, a nehézkes ügyintézés miatt. Az Omega beatzenekarként indult, a hetvenes évek első felében a stílus hard rockká módosult, később jöttek az úgynevezett space-rock lemezek (Időrabló, Csillagok útján, Gammapolis) - talán ez volt a legsikeresebb időszak -, majd az újhullámos anyagok. A csapat olyan sztárokkal koncertezett együtt, mint a Uriah Heep vagy a Supertramp.

"Az egyik jött a másikból, új utakat kerestünk, másrészt német producerünktől, Peter Haukétól is kaptunk instrukciókat, amik beváltak. A különböző stílusok jól megférnek egymás mellett, a tavalyi jubileumi turnén a szimfonikus feldolgozások is sikert arattak" - fejtette ki Benkő László. Úgy vélte, hogy az Omega talán akkor volt a csúcson, amikor dalai még a latin országok slágerlistáira is felkerültek, előbb Spanyolországban és Portugáliában, majd Dél-Amerikában.

"Még mindannyian jó formában vagyunk, ezért folytatjuk tovább, május 30-án Moszkvában fogunk fellépni, ami újabb lehetőségeket nyithat előttünk Oroszország felé, ahol annak idején nagyon sokan ismerték a lemezeinket" - mondta Benkő László.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Shadows in the Forest, avagy milyen törékeny az élet – ALBUMPREMIER

Shadows in the Forest címmel jelent meg az MZK Publishingnál Palotás Gábor ütőhangszeres művész új marimba-albuma, amelynek a címadó dalból készült videóklipje is most a Fidelión debütál.
Színház

Pihe-puha babaszoba, nyers hús és brutalitás – Interjú Kiss-Végh Emőkével és Sodró Elizával

Mennyire határozzák meg az életünket azok a sebek, amelyeket tizenévesként szerzünk? – egyebek mellett erre keresi a választ a Darázs című krimi. Az előadásban látható két színművésszel beszélgettünk a bullying jelenségéről, a karakterekben rejlő sötétség szépségeiről, a független színházak helyzetéről, valamint arról, kedvesnek kell-e lennünk egymással.
Klasszikus

„A fiatal énekeseknek bizonyos szerepekre gondolniuk sem lenne szabad” – Elīna Garanča a pálya buktatóiról

A cseh Opera+ oldalnak nyilatkozott Elīna Garanča opera-énekesnő, a videóban arról mesélt Jan Bubák karmesternek, hogyan építette fel a karrierjét, és milyen veszélyek leselkednek egy pályakezdő művészre.
Vizuál

Párizsi éjszakák, napozó nők – A Vaszary-kiállításon jártunk

„Nem volt soha egyéb szándékom, vágyam: festeni akartam! Ez az autoszuggesztió nekem oly természetes volt, hogy annak ellenkezőjét nem is tudtam volna elgondolni” – írta naplójába Vaszary János, a 20. század egyik legnépszerűbb magyar festője, akinek kiállítása szeptember 14-től látható a Magyar Nemzeti Galériában. 
Klasszikus

Elhunyt Fodor Tamás hegedűművész

A Budafoki Dohnányi Zenekar egykori koncertmesterét, a Pesti Vigadó munkatársát váratlanul érte a halál. Egykori munkahelyei fájó szívvel emlékeztek rá.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Kapszulák – Patti Smith Nap a Csokonaiban

Október 1-jén, a Patti Smith Napon a Csokonai Művelődési és Rendezvény Ház tereiben a zenét és a szabadságot körbejáró eseménysorozat veszi kezdetét, melynek keretében izgalmas performanszon, felolvasáson, beszélgetésen vehetünk részt és egy különleges, zenehallgató kapszulákból álló installációt is megtekinthetünk.
Plusz interjú

„Ha tudom, hogy ekkora felhajtás lesz, nem csinálom” – Interjú Víg Mihállyal

Akkor is leírok egy mondatot, ha nem vagyok benne biztos, hogy fogok érte pénzt kapni – mondja Víg Mihály zeneszerző, író, aki szeptember 21-én ünnepli 65. születésnapját. A Balaton és a Trabant zenekarok alapító tagjával arról is beszélgettünk, miért lepték meg a róla készült portréfilmre kapott visszajelzések, mi szükséges a dalszerzéshez, és miért lehetséges, hogy mindannyian egy nagy, közös álomban vagyunk.
Plusz ajánló

Muzsikusok és képzőművészek lepik el Bakonybél gyönyörű monostorát – Jön a Gellért Ünnep

Bakonybél aprócska falu, ezernél alig többen lakják, gyönyörű fekvése mellett azonban az itt lakozó szellemiség is elbűvölő. Pár nap múlva a híres rendház a művészeteké lesz: szeptember 24-25-én első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal rendezik meg a Gellért Ünnepet a Szent Mauríciusz Monostorban.
Plusz hír

Lehetséges, hogy felfedezték Nefertiti királynő régóta keresett sírját

Évek óta eredménytelenül keresik Nefertiti (más átírásban Nofertiti) ókori egyiptomi királynő sírját a régészek, most viszont a neves egyiptológus, Zahi Hawass úgy véli, végre megtalálta, ezzel pedig megoldást kínálhat a régóta tartó Nefertiti-rejtélyre.
Plusz lapszemle

Kulka János: Annyira fura, hogy ez én vagyok

Exkluzív interjút adott az RTL Klubnak Kulka János, aki hamarosan debütáló szólólemezéhez forgat videoklipeket. A színművész betegségéről is vallott, illetve arról, hogy úgy érzi, kevesebb szükség van rá a filmes és a színházi világban.