Plusz

Krampusz, a Karácsony ördöge

2017.12.24. 09:48
Ajánlom
Pogány mitológiai alak, aki igyekszik a Mikulás tökéletességét egyensúlyozni, és szerves része az európai hagyományőrző fesztiváloknak - ő a Krampusz. De miért csak férfiak bújnak a bőrébe?

Nálunk a Jézuska jár, Amerikában a Télapó - de vannak kevésbé elcsépelt szereplői is a Karácsonynak: például Jólakötturin, az emberevő macska, aki Izlandon szedi áldozatait a legenda szerint.

Bizarr karácsonyi szokások a világban

Kapcsolódó

Bizarr karácsonyi szokások a világban

Van élet a Mikuláson, Jézuskán és bejglin túl is, legalább is, ami a világ többi részét illeti. 5 igazán furcsa karácsonyi hagyományt gyűjtöttünk össze.

Utóbbi is jelzi, hogy az Ünnepek nem csupa derű és kacagás, a szokásos jótevőket ugyanis mindig kíséri valami gonosz vagy félelmetes.

Ilyen a Krampusz is, aki mintha pont a Mikulás ellentéte lenne: fején piros sapka helyett szarvat hord, szája szélén nem mosoly, hanem hatalmas agyarak ülnek, haja éjfekete, a magával hozott csengők és láncokhoz pedig karácsonyi dallamok helyett, hanem sírás tapad. Rendszerint nyírfabotot cipel magával, amivel elnáspángolja a rossz gyerekeket - aztán, egyes helyeken az igazán rosszakat le is rángatja magával a föld alá - magyarázza a jelenséget fejtegető National Geographic cikke.

GettyImages-82094412

GettyImages-82094412 (Fotó/Forrás: Imagno / Getty Images Hungary)

A Krampusz név a német krampen szóból származik, amely karmot jelent. A legenda szerint a Karácsony Ördöge egyenesen a norvég mitológiából származó Hel fia - ő Helheim, a halál birodalmának ura, egy élőhalott figura, akinek arca és teste élő nők részeiből áll; kivéve combjait is lábait, azok ugyanis oszladozó hulláktól származnak.

Ilyen családi háttérrel nehéz is lett volna a Krampusznak vidám karácsonyi figurává válnia.

Személyisége és kinézete egyéb mitológiai alakokkal is hasonlóságot mutat, mint például a szatírokkal vagy a faunokkal.

Legendája legalább százéves, és a német területekről ered, ahol a Karácsony ünneplése már december elején megkezdődik. A Krampuszt a túl tökéletes Szent Miklós ellenpárjaként alkotta meg a mondakör: előbbi a jó gyerekeket édességgel ajándékozza meg, utóbbi pedig a rossz gyerekekre sújt le, és elvonszolja őket odújába.

A folklór szerint állítólag december 6-a előtti éjszaka jelenik meg - ez a Krampusnacht-ként, vagyis a Krampusz Éjszakájaként ismert. Az egybeesés nem véletlen: pont ekkor ünnepelik világszerte a Mikulás napját is, amikor a gyerekek csizmát vagy cipőt tesznek ki, és abba várják az ajándékot ha jól viselkedtek - vagy épp virgácsot akkor, ha rosszul. 

GettyImages-627362350

GettyImages-627362350 (Fotó/Forrás: Ian Forsyth / Getty Images Hungary)

A Krampusz hagyományát ma Ausztriában, Németországban, Szlovéniában, Csehországban és Magyarországon is ápolják: ez a Krampuslauf, vagyis Krampusz-futás, amikor részeg emberek ördögnek öltözve árasztják el az utcákat - a cikk valószínűleg a német területeken jellemző krampuszfelvonulásra céloz, ami nálunk Mikulás-járásként ismert. A szokás a Dunántúlon, Csallóközben és az Ipoly mentén maradt fent, a rituáléja szerint pedig szalmába burkolt Mikulás, krampuszok és angyalok ijesztgetik az embereket az utcán, majd az egész egy vidám ünnepséggé alakul - eddigre bizonyos, hogy valóban megtelnek az utcák részeg emberekkel.

De hogy mi értelme borzalmas maskarákba öltözni, vagy épp rémes legendákkal a frászt hozni a gyerekekre? Persze ott van a nevelő célzat, miszerint mindenki viselkedjen jól, és akkor egy szörny helyett a joviális Télapó érkezik hozzá. Ez mégsem magyarázza meg, miért van szinte minden európai országban egy olyan pogány hagyomány, amikor felnőtt férfiak állatnak öltözve dorbézolnak, valamikor December és Húsvét között: a Krampusz mellett ott van az ördögi careto, ami a portugáliai Podence fesztiválját kíséri; vagy épp Franciaországban a l'Homme Sauvage.

A féktelen mulatozás mellett jellemző ezekre a hagyományokra, hogy kizárólag férfiak vesznek részt bennük.

A maskarák egyfajta kettős személyiségre utalnak - az álruha alatt a férfiak misztikussá válnak, utat engedhetnek elfojtott, állatias ösztöneiknek. Sokszor az ilyen szokások a termékenységi rituálékhoz kötődtek - így bizonygatták férfiasságukat az állati bőrbe bújók.

Akik pedig még ma is követik a hagyományokat, azok pontosan tudják, hogy ez az egész nem más, mint mese - de azért legbelül valami azt súgja nekik, hogy a régi szokásokban azért csak volt valami

- mondta Geralg Creed, aki bolgár maszkokat tanulmányoz.

A Krampusz pogány hagyománya sok évig eltűnt a köztudatból - a katolikusok kimondottan megtiltották a hozzá kötődő rituálékat, de fasiszták sem szimpatizáltak a mitologikus alakkal: szerintük azért megvetendő a figura, mert a szociáldemokraták találmánya.

GettyImages-56456949

GettyImages-56456949 (Fotó/Forrás: Imagno / Getty Images Hungary)

Az utóbbi időben viszont mintha ismét reneszánszát élné a Krampusz.

A mai popkulturális felfogás szeret ugyanis  visszanyúlni a gyökerekhez, és a régi hagyományokat önironikus módon felújítani - manapság mindig van befogadó közönsége a nem tradícionális Karácson-ünneplésnek. A szokásos Mikulás-filmek mellett nemrég a Krampusz is bemutatkozhatott a moziban, és egyre divatosabbak az elcsépelt fagyöngy-dekort helyettesítő krampusz-partik is. Persze mint minden underground dolog, úgy a krampusz is lassan a mainstream áldozatává válik: ma még talán ritkábbak, de ha a trend folytatódik, pár éven belül legalább annyi krampusz-csoki lesz, mint ahány csokimikulás, és a jelmezkölcsönzőkben is mindennapossá válik Karácsony táján az ál-szarv és ál-karom. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Klasszikus

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.
Klasszikus

Neves régizenei együttessel készített lemezt Daragó Zoltán

A fiatal kontratenor Bach-áriákat felvonultató lemeze Christophe Rousset vezényletével és a Les Talens Lyriques közreműködésével szeptemberben jelenik meg az Aparté Kiadónál.
Könyv

Pernye és fű – ősszel érkezik Závada Pál új regénye

Október 8-án a Magvető Kiadó gondozásában jelenik meg a Kossuth-díjas író legújabb regénye, amelynek története és karakterei ugyan fiktívek, ám a benne szereplő interjúk valóságosak – azokat Sipos András rendezővel készítették Statárium című, 1989-es filmjükhöz.
Színház

Elhunyt Szatmári Liza

Az Aase- és Gobbi Hilda-díjas színésznő július 20-án, életének 97. évében hunyt el. Szatmári Liza hetvenhárom éve volt a Vígszínház tagja, halálhírét a társulat közölte.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Tízből kilenc gyerek rendszeresen hallgat zenét

Felmérés készült a gyerekek zenehallgatási szokásairól. Kiderült, hogy a magyar gyerekek kedvenc zenészei között túlsúlyban vannak a hazai előadók.
Plusz ajánló

Utcabállal ünneplik a francia nemzeti ünnepet

Július 13-án hat órától, a francia nemzeti ünnep előestéje alkalmából ingyenes koncertekkel és műhelyfoglalkozásokkal várja az érdeklődőket a Francia Intézet.
Plusz ajánló

Udvari mulatság a kismartoni Esterházy-kastélyban

Július 20-án egész napos programokkal várják az érdeklődőket Kismartonba, az esemény idei mottója Vivaldihoz kapcsolódóan a négy évszak. A kastélyfesztivál során bárki betekinthet az Esterházyak egykori udvartartásába, a gyerekprogramok mellett pedig természetesen hangversenyekkel is készülnek a szervezők. 
Plusz hír

Kurtág György és Roska Botond is Wolf-díjban részesül

A rangos, pénzjutalommal is járó izraeli elismerést néhány hónap múlva vehetik át az idei díjazottak. Kurtág Györgyöt zeneművészeti, Roska Botondot pedig orvostudományi kategóriában tüntetik ki. A Wolf-díjasok több mint egyharmada a későbbiek során elnyerte a Nobel-díjat is.
Plusz hír

A debreceni BMW gyár mellett épülhet fel a Közlekedési Múzeum

A város központjától mintegy tíz kilométerre, egy szántóföldön húzhatják fel azt az épületkomplexumot, amely otthont adna a Közlekedési Múzeumnak is. A Népszava információi szerint az erről szóló pályázatot augusztus elején hirdetheti meg a minisztérium.