Plusz

Krétakör-komment a Krízis-kritikára

2011.11.11. 21:55
Ajánlom
A Krízis a köbön című kritikánk kapcsán a Krétakörtől érkezett kommentár. Gulyás Márton ügyvezető levelét az alábbiakban teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük.

(Elöljáróban: a Krízis a köbön című kritika ide kattintva olvasható.)

Tisztelt Szerkesztőség,

portáljuk pár nappal ezelőtt közölte Kelemen Orsolya írását "Krízis" című produkciónkról. Nem szerencsés, ha a recenzált produkció létrehozói köszönetet mondanak a kritikusnak, ezért nem szeretnénk etikailag kétes helyzetet létrehozni, mégis, fontosnak tartjuk, hogy munkatársuk széleskörű szempontrendszer alapján, úgy az előadás esztétikai, mind annak pedagógiai, sőt marketing megoldásai felől is értelmezte a látottakat.

Az írásműnek egy pontjával ugyanakkor vitába kell szállnunk, mert értelmezésünk szerint az nem a véleménnyilvánítás, hanem az értékítélet és/vagy tájékoztatás kérdéskörét érinti. A bemutató óta eltelt időben folyamatosan napirenden tartott kérdés - úgy a szakmabeliek, mint a nagyközönség részéről - a Krízis második és harmadik részében szereplő gyerekek helyzete. Bár Kelemen elismerően szól a "Hálátlan dögök"-ről, már itt felvezeti hogy a gyermekek jelenléte önmagában is kivívja a néző nagyfokú rokonszenvét és érzelmi reakcióit: egy ilyen előadás gyakorlatilag nem bukhat meg amit a darabról írt kritikájának zárómondatával együttesen az olvasó úgy is értékelhet, hogy az alkotók a gyors és öncélú sikerhajhászás érdekében sutba dobták a jóerkölcsüket. Az írás legvégén mindez explicit módon is kifejezésre kerül:

A vállalkozás pedagógiai célja üdvözlendő, de van egy szomorú folyománya: a gyerekek számára mindez életre szóló, kitörölhetetlen élmény marad, de vissza kell menniük a faluba, és olyan űr és üresség követheti majd hazatérésüket, mint amit a történetben Lilla távozása után érezhettek. Számukra többé semmi nem lesz olyan, mint korábban, de mégiscsak kísérleti nyulak voltak. A néző pedig eljátszhat a gondolattal, hogy mindez egy neurotikus nő illetve a kísérletező kedvvel rendelkező alkotóstáb ámokfutása, vagy heroikus pedagógiai illetve művészeti teljesítmény.

Mielőtt a konkrét állításokra reagálnék, két fontos szempontot kívánok felvetni. Egy: a DICE (Drama Improves Lisbon Key Competences in Education) elnevezésű nemzetközi kutatásban (nem mellesleg magyar vezetéssel) meggyőzően bizonyítást nyert, hogy a dráma-eszközök a lisszaboni kulcskompetenciák fejlesztésében kiemelkedő, egy sor más tudásátadási-eszközt toronymagasan leköröző eredményességgel hasznosulnak általános- és középiskolások esetében. A kutatás eredményeképpen Jan Truszczynski az Európai Bizottság kultúráért és oktatásért felelős legfelső vezetője kezdeményezte, hogy a 2014-2020 közötti időszakban az oktatás és a kultúra területén ajánlásokkal ösztönözzék a drámás tevékenységek és az oktatási gyakorlatok szorosabbra fűzését. Ez hallatlanul fontos eredmény, Magyarország egyik legfontosabb hozzájárulása a közösségi irányelvek formálásához. Kettő: a kutatásban részt vett egy palesztin szervezet (Ayyam Al Masrah) akik angolul Theatre Day néven ismertek. Célkitűzésük (és ezzel összefüggésben a névválasztásuk) egyszerű: jöjjön el az a korszak, amikor minden palesztin gyereknek lehet egy "színházi napja" a tanév során. A legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegekig is eljutnak, a Gázai övezetben és Ciszjordániában évente több ezer (!) gyerek számára tartanak foglalkozásokat és vonják be őket a programokba. Ezenek a gyerekeknek egy része - nem kis része - menekülttáborokban éli mindennapjait, vagy ideiglenes lakóhelyen, számunkra nehezen elképzelhető és átélhető körülmények között. Többségüknek a drámás tevékenységek az évnek csak egyetlen napján állnak a rendelkezésükre, lévén a szervezet kapacitásai is végesek. A kutatásban vizsgálták azt is, hogy az egyszeri alkalommal, beavatkozás-jelleggel megvalósult drámás programok esetében lehet-e hosszútávú hatásokat mérni, avagy a programok valójában csak folyamatosságban tudják fejleszteni a kliensek kompetenciáit. A kontrollcsoporttal végzett kutatás kimutatta, hogy azok a diákok, akik akár csak egyetlenegyszer is, de részt vettek drámás foglalkozásban, azok - szemben azokkal, akik nem vettek részt ilyen programon - meggyőző teljesítménynövekedést mutattak egy sor készség tekintetében. (a kutatási eredményekről részletesen: http://dramanetwork.hu)

A Krízis létrehozásával többek között az volt a célkitűzésünk, hogy egy színházilag a nagyközönség számára is érvényes (vagyis élményszerű) formában mutassuk fel azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt évek során értünk el. Nevezetesen: civil és professzionális résztvevőkkel, azok élmény- és életanyagaik aktív helyzetbehozatalával hozzunk létre színházi eseményt. A munka során - mint ahogy korábbi munkáink során is - nem állítottunk elő olyan helyzetet, amely a gyerekek életkorát és tapasztalatait meghazudtolta volna. Számunkra nem szomorú folyomány, hanem tudatosan vállalt és üdvözlendő esemény, hogy az erdélyi gyerekek az előadást követően hazamentek (ha nem is a falvaikba, de Sepsiszentgyörgyre és annak környékén található településekre) és a tapasztaltakat odahaza kamatoztatják tovább, és válnak remélhetőleg aktív, kezdeményező tagjaivá az ottani közösségeiknek. Ennek egyik biztosítéka a személyiségük és a közös munka, amelynek során mindvégig az egyéni felelősségük került hangsúlyozásra a továbbéltetés kérdésében, a másik biztosítéka pedig az Osonó Színházműhely, melynek szakmai közreműködésével hoztuk létre a produkciót, és akik sepsiszentgyörgyi illetékességű csapatként a gyerekek számára elérhetőek, megtalálhatóak, vagyis az utógondozás tekintetében a segítségükre vannak. Éppen ezért a kísérleti nyulak megnevezés véleményünk szerint indokolatlanul leegyszerűsítő, és a gyerekekre nézve sajnos kifejezetten bántó. Arra kérjük a szerzőt, hogy a fentiek figyelembevételével gondolja végig a citált bekezdésben leírt gondolatait. Alkotóműhelyként súlyos és fontos kérdés a visszacsatolások megítélése, a kritikai megjegyzések alapján a munkánk felülvizsgálata, adott esetben a korrekcióra való törekvés egy következő munka esetében. Véleményünk szerint ez a kritikus kollégáktól is elvárható hozzáállás - így jöhet létre a szakmai közösség, a kölcsönösen kívánatos figyelem, és így hozhat létre egy alkotás, valamint az arról írottak fórumot, melynek hiánya kikerülhetetlen, és mind húsbavágóbb kríziseket, és legvégül minden szakmaiságot nélkülöző színházi közállapotokat fognak eredményezni. Ennek elkerülése közös feladatunk: levelünket is ennek szellemében és ennek igényével fogalmaztuk meg.  

Üdvözli Önöket:

Gulyás Márton

ügyvezető - Krétakör

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

A hosszú élet titka is kiolvasható a májusi Fidelióból

Az ingyenes programmagazin májusi számában az aktuális eseménynaptár mellett megtalálod Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, valamint számos interjút, többek között Udvaros Dorottyával, Volf Katalinnal, Konrád Györggyel és Krusovszky Dénessel. Lapozz bele online!
Plusz kult50

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Plusz videó

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.
Plusz ajánló

Robog tovább a Partitúra Miklósa Erikával és Batta Andrással

Javában tart a zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész kulturális országjárásának újabb epizódjai május 1-jétől szerda esténként 20.15-kor láthatók a Duna televízió csatornáján.
Plusz ZSIMÜ 2019

Alinda szerelmes levelekről kérdezte Nyáry Krisztiánt

A portréinterjú-széria legújabb részében Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész többek közt arról mesél Veiszer Alindának, hogy írt-e fiatalabb korában szerelmes leveleket, és hogy Karinthy már megfogalmazásukkor érettségi tételként látta viszont saját küldeményeit.