Plusz

Különleges karácsonyi szokások a világ minden tájáról

2022.12.23. 17:45
Ajánlom
Fenyőfaállítás, rántott ponty, szaloncukor, 24-én este átadott ajándékok – Magyarországon nagyjából hasonló elképzelésünk van a kötelező karácsonyi programokról. Csakhogy a világ más pontjain az embereknek egészen mást gondolnak az igazán boldog karácsonyról.

Karácsonyfa fenyő nélkül

A legtöbb magyar családban az ünnep nélkülözhetetlen eleme, hogy december 24-én vagy néhány nappal előbb felállítják a lakásban a szépen zöldellő fenyőfát, és vagy csak a szülők, vagy mindannyian együtt, díszeket aggatnak rá. Egyes országokban azonban nem nőnek fenyőfák, így más módon kell megoldani az ünnepi dekorációt. Persze megoldás lehet a műfenyő, amit Argentínában a zölden kívül mindenféle más színben, például kékben, fehérben is gyártanak, és havat imitáló vattapamacsokkal díszítenek. Van, ahol csak egy-egy ágat dekorálnak, és

gyakran a helyi növényvilágra építenek, így Costa Ricán kávéágak és mindenféle virágok díszítik karácsonykor a lakást.

Bali szigetén különleges szokás, hogy tollakból állítanak össze karácsonyfát, Indiában pedig banán- vagy mangófát díszítenek fel. És hogy hol állt a világ legelső karácsonyfája? Ezért a megtisztelő címért több ország is verseng, de az 1510-ben Rigában dokumentált, feldíszített fa biztosan az elsők közé tartozott.

christmas-background-g773dded9c_1920-173056.jpg

Fehér színű karácsonyfa Mikulással (Fotó/Forrás: Pixabay)

Hol lakik a Mikulás?

Hát Finnországban, mondhatnánk, és a finnek, akiknél ha északra utazva egészen Lappföldig elmegyünk, akár be is járhatjuk Joulupukki birodalmát, valószínűleg helyeslően bólogatnának. Más országoknak azonban eltér a véleményük a kérdésben. Érthető, hogy például a dánok is maguknak szeretnék a dicsőséget, így szerintük a Mikulás Grönlandon él, és természetesen a szigetlakók is így gondolják. A kanadaiak is úgy vélik, tőlük érkezik a nagyszakállú, míg a grúzok szerint a Kaukázus hegyeiből száll alá. Akadnak olyan országok, ahol a gyerekek nem a távoli északról várják a karácsonyi látogatót,

Hollandia és Belgium Mikulása Spanyolországból érkezik, és oda viszi magával azokat a gyerekeket, akik rosszak voltak

– arról nem szólnak a hírek, akart-e valaki azért rossz lenni, hogy a kellemes spanyol éghajlaton karácsonyozhasson. Ausztráliában pedig nem a lakhelye, hanem az utazási módja miatt különleges a Mikulás, a szánját ugyanis kenguruk húzzák.

apple-ga09694039_1920-173132.jpg

Karácsonyi alma (Fotó/Forrás: Pixabay)

Alma, alma, alma...

Alighanem a karácsonyfa gömbjei is onnan erednek, hogy az első dekorációk készítői az eredendő bűnre akarták emlékeztetni az emberiséget. Így számos ország karácsonyi szokásai kötődnek valamilyen módon az almához. Horvátországban a fiatalemberek feldíszített almát ajándékoznak a kedvesüknek. Litvániában egy almát osztanak szét a család jelenlévő tagjai között.

Egészen más az eredete egy kínai szokásnak, itt az emberek szépen feldíszített, becsomagolt almát ajándékoznak egymásnak.

A mandarin nyelvben a szentestére használt szó ugyanis nagyon hasonlít arra, amit ahogyan az almát mondják, így a gyümölcs mintegy az ünnep szimbóluma lett.

Különleges ételek, jelképes számokkal

Egyes országokban a karácsonyi fogások száma különleges jelentőséggel bír. Nem is kell nagyon messzire utaznunk, hiszen Európa számos országában tartja magát a szokás, Litvániában például tizenkét ételből álló menüt készítenek, hogy így emlékezzenek Jézus tizenkét apostolára, és hasonlóképpen tesznek Fehéroroszországban is. Az Egyesült Államokban élő olaszok hétféle halat használnak fel a karácsonyi vacsorához, amely a teremtés hét napjára vagy a hét szentségre utal. De ugyanígy épülhet az étkezés az apostolok számára vagy a Szentháromságra is.

Van, ahol azonban nem az étel mennyisége, hanem alapanyaga a különleges, ebben Grönlandot igen nehéz felülmúlni,

hiszen nem csupán bálnabőrből és zsírból készítenek ételt, de népszerű a sült rénszarvas (tőlük ugyebár nem kell messzire utaznia a Mikulásnak...) és az alkabukó erjesztett húsa is.

dinner-g5e839154b_1920-173116.jpg

Karácsonyi vacsora (Fotó/Forrás: Pixabay)

Játékok, ünnepek

Számos országban van olyan szabadidős tevékenység, játék vagy kreatív elfoglaltság, amely valamilyen módon a karácsonyhoz köthető. Ausztráliában krikettbajnokságot tartanak, és jó néhány hegyvidéki országban szokás síelni menni.

Mexikóban december 23-án retekfaragó versenyt rendeznek, ahol egészen elképesztő műalkotások születnek különböző témákra.

Ugyancsak itt szokás egy nagy papírformát megtölteni apró édességekkel, és a gyerekeknek egy bottal addig kell püfölniük, amíg ki nem hullanak belőle a finomságok. Sokfelé rendeznek különféle zenés-táncos elfoglaltságokat is, helyenként csupán szórakoztatásból, máshol vallási okokból kifolyólag. Banglades jellegzetes karácsonyi éneke a mozgással kísért kirtan, melyről itt tekinthető meg egy kis ismertető:

Fejléckép: Faragott retkek Mexikóból (fotó/forrás: Alejandro Linares Garcia / Wikipedia)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Alföldi Róbert: „Ezt ma Magyarországon eléggé pontosan lehet érteni”

Az idei évadban a negyedik előadását rendezi: Varsányi Anna A szent című darabját állítja színpadra a Szegedi Nemzeti Színházban. Az ősbemutatót május 2-án tartják. Alföldi Róberttel az abszurd helyzetekről, az inspiráló műhelymunkáról és a jó szerepekről is beszélgettünk.
Klasszikus

Kiemelkedő versenyeredményeket értek el a Zeneakadémia hallgatói

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerző szakos hallgatói számos díjat nyertek a csehországi Ostravában megrendezett 14. GENERACE Zeneszerzőversenyen.
Jazz/World

Esztergályos Máté: „Megmutattuk, hogy lehet békésen működni egymás mellett a jazz-zenei térben”

Április 30-án a Dohnányi Ernő Zenei Központban ünnepli egyéves születésnapját a Szakcsi Rádió. Az évforduló alkalmából Esztergályos Mátéval, a csatorna főszerkesztőjével beszélgettünk az eddig elért eredményekről, visszajelzésekről és arról, hogyan fogadta őket a szakma.
Színház

15 sor színház: Hegedűs a háztetőn

A Fidelio 15 sor-rovatát azért hoztuk létre, hogy mindenről beszámoljunk, ami kultúra, és érdemes tudni róla. A következő rövid írás a székesfehérvári Vörösmarty Színház nagyszínpadi előadásáról, a Hegedűs a háztetőnről szól. 15 sor színház.
Színház

Nagy Viktor: „Nem érdemes mindig a fősodorral menni”

Nagyszínpadi Sherlock Holmes-előadással, Molnár Ferenc-darabbal, ír feketekomédiával érkezik a Rejtélyek évada a Thália Színházba. Nagy Viktor művészeti vezető a változó nézői igényekről, médiazajról és a nagy teherbírású társulatról is beszélt a Fideliónak. Interjú.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Indul a szabadtéri szezon a Magyar Zene Házában

Májustól szeptemberig újra a szabadtéri programoké a főszerep a Zene Házában: változatos műfajokban érkeznek feltörekvő tehetségek és elismert zenekarok.
Plusz magazin

„Mintha a saját gyerekeim lennének” – Borbásné Garzó Erika, a Mester-M díjazottja

Április 17-én tizenöt kivételes pedagógus, tanár és edző vehette át a MOL – Új Európa Alapítvány által alapított Mester-M Díjakat. A díjazottak portréját a Fidelio hasábjain közöljük, a sorozatban ezúttal Borbásné Garzó Erikát, a szegedi Tornádó Team Korcsolyázó Sportegyesület gyorsasági görkorcsolya edzőjét ismerhetik meg
Plusz magazin

„Nemcsak szívügyemmé, hanem küldetésemmé vált mindenféle művészeti oktatás” – Herpainé Velkey Klára, a Mester-M díjazottja

Április 17-én tizenöt kivételes pedagógus, tanár és edző vehette át a MOL – Új Európa Alapítvány által alapított Mester-M Díjakat. A díjazottak portréját a Fidelio hasábjain közöljük, a sorozatban ezúttal Herpainé Velkey Klára magyar és ének-zene szakos tanárt ismerhetik meg.
Plusz magazin

„A vállam elég nagy, ezen ki lehet sírni magatokat” – Pantelics Péter, a Mester-M díjazottja

Április 17-én tizenöt kivételes pedagógus, tanár és edző vehette át a MOL – Új Európa Alapítvány által alapított Mester-M Díjakat. A díjazottak portréját a Fidelio hasábjain közöljük, a sorozatban ezúttal Pantelics Pétert, a kapuvári Castrum Sport Club karateedzőjét ismerhetik meg.
Plusz magazin

„Egy tanár személyiségében a komplexitása a legfontosabb” – Szeidemann Ákos, a Mester-M díjazottja

Április 17-én tizenöt kivételes pedagógus, tanár és edző vehette át a MOL – Új Európa Alapítvány által alapított Mester-M Díjakat. A díjazottak portréját a Fidelio hasábjain közöljük, a sorozatban ezúttal Szeidemann Ákost, a tatai Eötvös József Gimnázium kémia-fizika szakos tanárát ismerhetik meg.